Vissza a tartalomjegyzékhez

Munkatársunktól
Kizárt kisvállalkozók

Noha folyamatosan nyílik lehetõség uniós és állami, önkormányzati pályázatokra, az eddigi tapasztalatok szerint a hazai kis- és középvállalkozások fokozatosan kiszorulnak ezen lehetõségekbõl. Lapunknak nyilatkozó szakember szerint azonban van megoldás a problémára.

Egy vidéki nagyvárosban, jól mûködõ, tizenegynéhány dolgozót alkalmazó vállalkozás, több évtizedes sikeres munkáját megkoronázandó, elnyerte a helyi önkormányzat által kiírt munkát. A sikerbõl azonban hamar kudarc lett, mivel annak ellenére, hogy elvégezte a munkát, több mint egy év után sem fizette ki õt az önkormányzat. Az adóhatóság azonban követelte a vállalkozástól a munkadíj áfatartalmát, de a cég - mivel nem kapta meg a pénzt - nem tudott fizetni. Mindent pénzzé kellett tenniük, hogy kifizethessék a „tartozást”, ám ez csak a vállalkozás bezárása árán volt elérhetõ. Mindenkit el kellett bocsátani, a cégvezetõ a korkedvezményes nyugdíjba vonulást választotta a munkanélküliség helyett.
Sajnos nem egyedi ez a történet. Wieszt János, a Budapesti Kereskedelmi és Ipar Kamara (BKIK) fõtitkára megkeresésünkre elmondta, hogy az uniós, illetve az állami, valamint az önkormányzati megbízás elnyerése nem minden esetben elõny a kis- és közepes vállalkozások számára, ezért rendszeresen kiszorulnak errõl a piacról. Azoknak a cégeknek, amelyek indulnak valamely állami, önkormányzati pályázaton, számos nehézségre kell felkészülniük. Be kell kalkulálniuk a rendkívül hosszú, akár féléves fizetési határidõt, és ehhez kell szabniuk a mûködéshez szükséges tartalékokat is. Egy 10 milliós éves bevételû cégnek tehát legalább 5 milliós tartalékkal kell rendelkeznie ahhoz, hogy következmények nélkül ki tudja várni a fizetést. Meg kell fontolni - tette hozzá - az erre az idõszakra szóló áthidaló hitelfelvételt, hiszen a kamatok ilyen rövid idõ esetében magasak, elvihetik a nyereség nagy részét.
Wieszt szerint - ahogy a példában is láthattuk - komoly buktató az áfafizetési-kötelezettség. A hatályos törvények értelmében ugyanis annak ellenére be kell fizetni az áfát, hogy a cég számlájára még nem érkezett meg a pénzt. Már ez önmagában komoly gondot okozhat, ha erre nem képeznek tartalékot.
„Ez a rendelkezés valóban igazságtalan, de törvény, és szükséges ehhez igazodni - mondta a fõtitkár. - A BKIK e tekintetben vitában áll a Pénzügyminisztériummal, hiszen álláspontunk szerint adót, így az áfát is csak jövedelem után kell fizetni. Tehát, a fizetési határidõn belül, amikor már benyújtotta a vállalkozás a számlát, de még nem kapta meg érte a jussát, elvileg nem lenne jogos az állam részérõl elvárni az áfa befizetését. A tárca elfogadja az érvelésünket, megérti az ebbõl fakadó nehézségeket - tette hozzá -, de fontosabbnak tartja az áfacsalások visszaszorítását. Ezzel a törvénnyel ezt a célt el is érte, mivel érezhetõen kevesebb áfacsalás fordul elõ az utóbbi idõben.”
A fõtitkár szerint nem meglepõ, ha sok hazai kisebb vállalkozást visszatartanak a pályázástól ezek a körülmények. Mindezek mellé még hozzá kell tenni a pályázat megírásának költségeit, a szakemberigényt és sok adminisztrációt is. Mindezek miatt a mikro- és a kisvállalkozások gyakorlatilag ki vannak szorítva az állami, illetve az önkormányzati munkákra való pályázásból.
Wieszt József szerint kínálkozik megoldás erre a helyzetre is. A fõtitkár szerint a hosszú fizetési határidõ finanszírozásában segíthet a Széchenyi kártya igénylése.
A BKIK a maga eszközeivel, szakmai tapasztalataival, pályázatírással igyekszik segíteni a kisvállalkozásoknak. Lehetõség van az egyes pályázatok esetében konzorciumot alkotni, a kamara segít megírni a pályázatot, majd a munkát alvállalkozóként végzik el a pályázó cégek.