Magas infláció fenyegeti az EU gazdaságát az emelkedõ üzemanyagárak miatt. A
feszültség egyre nõ, amit jelez, hogy a drága olajár miatt feldühödött halászok
Brüsszelben megrongálták a bizottság Mezõgazdasági Igazgatóságának épületét, a
spanyol-francia határnál pedig fuvarozók torlaszolták el az autópályákat.
Néhány száz dühös halász randalírozott Brüsszelben, miután
üzemanyagár-támogatási kérelmüket visszautasították. Kisebb csatatérré
változtatták Brüsszel uniós negyedét a múlt héten. A mezõgazdasági Igazgatóság
épületén kivert ablakok jelezték, hogy a halászok elégedetlenek az EU
agrárpolitikájával. Errefelé viccesen Brüsszelt Európa legunalmasabb városának
tartják, nem mintha nem lenne elég látnivaló, csak általában nyugalom van, nem
sok látványos dolog történik a városban. A múlt hét kivétel volt. Néhány száz
francia, olasz, spanyol és portugál halász baseballütõkkel felszerelkezve jött
„tárgyalni” az unióval.
A halászok számára a gázolaj állandó költséget jelent hajóik üzemeltetésére,
viszont áraikban nem tudják érvényesíteni az egyre dráguló olajárat, ezért
ártámogatást kértek. Európában szinte kizárólag gázolajat használnak a fuvarozó
és a termelõ cégek, ezért ez minden termék árára befolyással van. Számos ipari
generátor és bányákban használatos turbina üzemel dízel üzemanyaggal szerte a
világon, ami tartósan nagy kereslethez vezet. A finomítók kapacitása már nem
tudja követni a megemelkedett igényeket, ezért a gázolaj tartósan drágább lett,
mint a benzin, ami egy új trend az elmúlt években. Idén már 20 százalékkal
emelkedett a dízel ára. Miután a halászok árkompenzációs kérését Joe Borg
halászati biztos képviselõje elutasította, nekirontottak az EU-központ
épületeinek, parkoló autóknak, de a rendõröket sem kímélték. Nagyobb kárt is
okozhattak volna, ha Brüsszelben az unió székhelye miatt hasonló incidensekre
nem lennének felkészülve a rendõrök. A városban rendszeresen látni masírozó
lovas rendõröket, vízágyúkat és páncélozott rendõrautókat, amik ufókként hatnak
a szûk sávokban hömpölygõ brüsszeli forgalomban. A tüntetõk párizsi mintára
elkezdtek autókat borogatni, de a rohamrendõrök gyors beavatkozása miatt egy-két
autónál több nem került a „hátára”. Az uniós negyed központja a Schumann tér
úszott a könnygázban, és a rendõröknek is nekiugró randalírozókat gyorsan
begyûjtötték. Joe Borg halászati biztos szerint a magas ár olyan gond, amely
minden ágazatot sújt, nem csupán a halászatot. Ezt támasztja alá, hogy más
tagországokban már számos ágazat - a közlekedés, mezõgazdaság - dolgozói
tartottak tiltakozó akciókat a magas árak és az azokkal szembeni uniós tétlenség
miatt. A „lázadás” nem állt meg a belga határnál. Spanyolországban és
Portugáliában több tízezer szállítmányozó kamionjaival lelassította, illetve
eltorlaszolta az autópályák forgalmát, hatalmas közlekedési káoszt okozva ezzel.
Brüsszel álláspontja szerint nem ártámogatás oldja meg a problémát, mivel az
anyagi támogatással a magas árak haszonélvezõinek profitját növelnék. Az
ártámogatás csak növelné a keresletet, ami további dráguláshoz vezetne. Arról
nem is beszélve, hogy minden ágazatot érintõ igazságos ártámogatást bevezetni
szinte képtelenség. A Japánban megtartott G8-konferencia egyik legtanulságosabb
eleme volt, hogy a kínai és indiai részvétellel kibõvített konferencián
felkérték a fejlõdõ országokat, hogy ne adjanak a lakosságnak
üzemanyagár-támogatást, mivel ez felveri az amúgy is magas olajárakat. A
Nemzetközi Energia Ügynökség számítása szerint tavaly összesen több mint 55
milliárd dollárnyi lakossági üzemanyagár-támogatást biztosítottak, ebbõl Kína 25
milliárdot, India pedig 20 milliárd dollárt. Az érintett országok azonnal
jelezték, hogy a támogatások megvonása beláthatatlan következményekkel járna,
ezt igazolják azok a zavargások is, amik a támogatások korábbi csökkentését
követték az ázsiai országokban.
Sajnos a biodízel sem kínál valódi megoldást az EU számára, pedig néhány éve még
úgy látszott, hogy az unió e programjával valamelyest függetlenítheti magát a
kõolajáraktól. A biodízel-termelés megdrágította az élelmiszerárakat, és
lecsökkentek a szabad, mûvelhetõ mezõgazdasági területek. Az EU-t minden
eddiginél magasabb infláció fenyegeti, amelyet a magas üzemanyagárak és a magas
élelmiszerárak immár együtt gerjesztenek. Átmeneti megoldást jelentene az évek
óta stagnáló olajkitermelés fokozása, amelyrõl az OPEC-országok várhatóan csak
szeptemberben ülnek tárgyalóasztalhoz.