Vissza a tartalomjegyzékhez

Sebestyén István, Hazafi Zsolt
Baloldali rettegés a kétharmadtól
Kormányzónak készül Orbán Viktor?

A Fidesz-kormány kibõvíti a köztársasági elnök jogköreit, mandátumát nyolc évre meghosszabbítja, majd Orbán Viktor elfoglalja az elnöki széket, a kormányt pedig valamelyik párttársa vezeti tovább. A Fidesz kétharmados választási gyõzelme esetén ez a forgatókönyv sem elképzelhetetlen. Bár a pártban jelenleg a gazdasági témák vannak elõtérben, Stumpf István ex-kancelláriaminiszter egy interjúban egyértelmûvé tette, hogy erõteljes közjogi reformokat is szükségesnek lát.

„Át kell alakítani a köztársasági elnöki szerepkört. Nem reprezentáló elnök kell, hanem erõteljesebb elnöki szerepkörre van szükség. Nem kell áttérni az elnöki rendszerre, de a nemzetstratégiai érdekek szempontjából fontos területeket ki kellene venni a négyéves ciklusok hatálya alól, és a köztársasági elnökhöz kell telepíteni. Az elnök mandátumidejét meg kell hosszabbítani” - jelentette ki egy interjújában Stumpf István, a Századvég Kutatóintézet vezetõje. Az Orbán-kormány egykori minisztere szerint ez azért is hasznos lenne, mert a miniszterelnök szerepét fel kell szabadítani „az ideológiai vallásháború” alól, mivel jelenleg „kormányzás helyett a pártok iszapbirkózása zajlik”. Stumpf szerint elképzelhetõ, hogy Orbán Viktor lenne a köztársasági elnök, miután a kétharmados gyõzelmet arató Fidesz megerõsíti ezt a tisztséget, és nyolc évre kitolja a mandátumát. Ebben az esetben a kormányt más valaki vezetné.
A politológus ezenkívül szükségesnek tartaná a kétkamarás parlament létrehozását is. „Ki lehetne szélesíteni a politika bázisát, és a pártpolitikai szempontok mellett területi, civil, korporatív, tudományos és egyéb szempontok is megjelennének úgy, amilyen a társadalom, és úgy, hogy nem növelnénk a parlamenti képviselõk számát, sõt csökkentenénk” - közölte Stumpf, aki egyébként korábban ellenezte a második kamara ötletét.
„A köztárasági elnök szerepének megerõsítése és a kétkamarás parlament terve nem újkeletû. Meggyõzõdésem azonban, hogy nem ezekre a változásokra van szükség ahhoz, hogy egy adott kormány sikeres legyen” - fogalmazott lapunknak Lövétei István, a Corvinus Egyetem alkotmányjogásza. Megjegyezte: az erõs köztársasági elnöki posztnak lehetnek ugyan elõnyei, ám történelmi tapasztalataink ezzel kapcsolatban nem feltétlenül pozitívak. A „politikán fe­lülemelkedõ” államférfi szerepére a jövõben sem biztos, hogy sikerül mindig kiváló személyiséget választani.
A kétkamarás parlamenthez a szakértõ szerint Magyarország túl kicsi. Ráadásul nem egyértelmû, hogy mi lenne a feladata a második kamarának. „Egy képviseleti demokráciában ez felesleges, pazarló, és meg kellene hozzá változtatni a választási rendszert” - mondta.
A Fidesz esetleges kétharmados többségével egyébként más alapvetõ jogszabályokat is megváltoztathat. Ilyen például a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvény vagy akár a Házszabály. Továbbá kényszerû egyeztetés nélkül választhatnák meg többek között a köztársasági elnököt, a Alkotmánybíróság tagjait vagy az ombudsmanokat. Ezzel kapcsolatban Lövétei úgy fogalmazott, hogy a probléma magukkal a kétharmados törvényekkel van. „Ezek többségét meg kellene szüntetni, fontosnak ítélt elemeiket tartalmilag az alkotmányban lehetne rögzíteni. Furcsa helyzetet idéz elõ ugyanis, amikor például a kormány a közigazgatás rendszerét sem tudja átalakítani, mert azt kétharmados törvény védi” - mondta az alkotmányjogász. Megjegyezte: átfogó közjogi reformok helyett a politikából élõk számát lenne érdemes inkább csökkenteni.
Fideszes forrásaink szerint a párton belül nem beszédtéma, hogy kétharmados gyõzelmük esetén hogyan és miként módosítanák az alkotmányt. Ennek egyik oka, hogy kevesen gondolják, hogy valóban ilyen arányban gyõznek a választásokon, mivel a választási törvény erõteljes kompenzációs rendszert „épített” bele a vá­lasztásokba. Így, legalábbis ma még úgy tûnik, az MSZP a képviselõi helyek több mint egyharmadával rendelkezne.
Másrészt a kétharmados gyõzelem veszélyt is hordoz magában, mivel a választók, illetve az értelmiség ez esetben „behajthatja” azokat a felvetéseket, melyeket egy-egy vita hevében a párt korábban, kormányzati felelõsség hiányában nyilatkoztatott. Mint például a parlament létszámának felére csökkentése vagy a polgármesteri összeférhetetlenség bõvítése. Ez esetben ugyanis a Fidesznek saját elitjét kellene „csonkolnia”, hiszen összeférhetetlenség esetén Pokorni Zoltán vagy Kósa Lajos Fidesz-vezetõknek is választaniuk kellene a polgármesterség vagy a parlamenti képviselõség között.
„Lehet, hogy korábban megfordult Orbán Vik­tor fejében, hogy mi lenne, ha õ lenne a köztársasági elnök, de ma ugyanezt nehéz elképzelni” - fogalmazott forrásunk, aki szerint annyira erõs a miniszterelnöki poszt, a politikai cselekvés annyira hozzá kötött, hogy csodálkozna, ha a Fidesz vezetõjét izgalomba hozná az államfõi tisztség. Megjegyezte, hogy kétharmados többség esetén nyilván Orbán Viktor számára is új helyzet teremtõdik, lehet, hogy elõkerülnek közjogi ötletek, de most leginkább a gazdasági válságkezelés miatt fáj a fejük.
Informátorunk Stumpf István ez irányú nyilatkozatait egy, a szereplést kedvelõ politológus véleményének minõsítette. Szerinte, ha a közjogi rendszer átalakítását felvetné Orbán Viktor, akkor arról sokan igyekeznének lebeszélni a párton belül.
Interjúalanyunk szerint az ellenzéki pártok közül egyébként a KDNP-től hamarabb várna köz­jogi javaslatokat (például a kétkamarás parlament témája), mint a Fidesztõl.