Vissza a tartalomjegyzékhez

Busa Viola
Blair és a hit
A vallások megbékítésének szentelné életét

Tony Blair nem tétlenkedik, mióta búcsút mondott a brit miniszterelnöki bársonyszéknek. Amellett, hogy a világ egyik legjobban fizetett és legkeresettebb tanács­adója, valamint közel-keleti követ lett, létrehozott egy saját alapítványt is. Célja ezzel nem kevesebb, mint a vallások közötti megértés elõsegí­tése.

A volt kormányfő az elmúlt hetekben jelentette be hivatalosan is a Tony Blair Hit Alapítvány (Tony Blair Faith Foundation) működésének megkezdését. A szervezet céljai közé tartozik a világ főbb vallásai közötti tisztelet és megértés elősegítése, a hit pozitív for­máló­erő­ként történő bemutatása, illetve a vallások globális szegénység és konfliktusok elleni összefogásának a szorgalmazása. Mint nyitóbeszédében Blair elmondta: „A vallásos hit ugyanolyan jelentőséggel bír majd a 21. században, mint amilyennel a politikai ideológiák a 20. században.”
Blair élete hátralévő részét főként e célkitűzéseknek kívánja szentelni, mert mint elmondta, „a hit képes egyesíteni a világot és jobb irányba terelni annak sorsát. A hit a modern világ kihívásaira releváns megoldásokat kínál”.
Tony Blair jelenleg az Egyesült Államok-Oroszország-Európai Unió-ENSZ alkotta „kvartett” rendkívüli közel-keleti megbízottja. Blair szerint a terror elleni harcban figyelni kell a vallási motívumaikra: „A muszlimok gyakran mondják a szélsőségesekről, hogy semmi közük a valláshoz. Én viszont azt mondom erre: Ezek az emberek azt állítják, Isten nevében cselekszenek, vagyis nem mondhatjuk azt, hogy az egész nem számít. Igenis számít.”
„A hit jövőnk része” - fejtegette Blair, ami szerinte a globalizáció működőképessé té­teléhez elengedhetetlen. A volt kormány­fő kettős kihívástól kívánja megmenteni a hitet: egyrészt az irrelevanciától, vagyis attól a nézettől, mely szerint a vallás többé nem számottevő aspektusa a történelemnek, másrészt pedig a szélsőségektől.
A legújabb beszámolók szerint a „mélyen vallásos” Blair a hitét legnyíltabban vállaló brit vezető az elmúlt száz évben, miközben, ami a közéletet illeti, Nagy-Britannia a világ egyik legszekulárisabb országa. A britek cinikusan fogadták Blairnek a hittel kapcsolatos megjegyzéseit, különösen a népszerűtlen iraki háború megindítása után. Tengerentúli szövetségesének, George W. Bushnak mély vallásosságát pedig sokan egyenesen megvetendőnek tartották. Egyik közeli munkatársa a brit és amerikai megközelítés különbségét hangsúlyozva épp azt emelte ki, hogy amikor Blair Amerikában járt, először is találniuk kellett egy templomot, ahová a kormányfő elmehetett vasárnap, másik fő feladatuk azonban az volt, hogy minderről a média ne szerezzen tudomást. „Ezzel szemben Bush elnököt vagy Clinton elnököt mindig lefotózhatták, amint Bibliával a kezükben távoztak az istentiszteletről.” Mára viszont Blair szerint „az európaiaknak meg kell érteniük, hogy mennyire fontos a hit az amerikaiak számára, és hogy a maga mindent átható szekularizmusával épp Nyugat-Európa az, ami lemarad a világ többi részétől”.
Hivatali idejében Blair igyekezett háttérbe helyezni hitét, ám mióta átadta a stafétabotot Gordon Brownnak, meglehetősen aktívnak tűnik e téren. 2007-ben búcsút mondva az angliká­noknak követte feleségét és gyermekeit a katolikus egyházba, idén pedig létrehozta alapítványát. Életrajzírói szerint Blair szülei nem voltak vallásosak, gyermekük a hetvenes években, az oxfordi évei alatt „fedezte fel” a kereszténységet. Az ifjú Tony ekkoriban egy ausztrál származású karizmatikus anglikán lelkész, Peter Thompson összejöveteleit kezdte el látogatni. „Bámulatos fickó volt. Ő volt az első, aki megértette velem, hogy a bennem lévő intuitív hitet össze lehet egyeztetni azzal, hogy vidám, érdeklődő és nyitott személyiség vagyok.” Blair 1974-ben csatlakozott az anglikán egyházhoz.
Hite akkor kapott új lendületet, amikor megismerte későbbi feleségét, Cherie-t. A liverpooli és ír gyökerekkel bíró, munkásosztálybeli családból származó lány katolikus iskolába járt, unokatestvérei között papok is voltak. Cherie így emlékszik vissza az ifjú Tonyra: „A vallás fontosabb volt számára, mint bárki másnak, akivel a papi körökön kívül találkoztam. Órákat beszélgettünk Istenről, és arról, miért élünk. Azt hiszem, ez hozott igazán össze minket.”
Négy gyermeküket katolikusnak nevelték, és az utóbbi években már maga Blair is látogatta a katolikus miséket, amelyeket biztonsági okokból az iraki invázió kezdete után helyben, a Downing Streeten celebrált egy Michael Seed nevű ferences szerzetes, akinek egyesek szerint speciális feladata a politikusok, képviselők és egyéb közismert személyiségek „megtérítése”.
Azt, hogy Blair miért csak hivatali ideje után tért át nyilvánosan a katolikus hitre, többféleképpen indokolják. Részint azért is, mert Nagy-Britannia hivatalosan mégiscsak protestáns ország, ráadásul soha nem volt még katolikus miniszterelnöke, Cherie Blair pedig az első katolikus kormányfőfeleség volt a Downing Streeten. Az anglikán egyház számít a hivatalos egyháznak, püspökei - akiket formálisan a miniszterelnök nevez ki - jelen vannak a lordok házában, a királyi trón várományosai pedig nem házasodhatnak katolikusokkal. (Amikor májusban Anna hercegnő fia, Péter Fülöp - a trón sor­rend­ben tizenegyedik várományosa - feleségül vette kanadai aráját, utóbbinak fel kellett adnia katolikus hitét.)
Új hite kapcsán némi problémát jelenthet, hogy Blair kormányzása alatt több olyan liberális törvényt fogadott el a brit képviselőház - például a meleg párok élettársi jogainak vagy az őssejtkutatásnak az engedélyezéséről -, amelyek ellentétben állnak a katolikus egyház állásfoglalásaival. De a Nagy-Britanniában régóta polgárjogot nyert abortusz szigorítása érdekében sem lépett fel a Blair-kormány.
Blair új alapítványa hat vallásra koncentrál: a kereszténységre, a judaizmusra, az iszlámra, a buddhizmusra, a hinduizmusra és a szikh vallásra. A szervezet olyan partnerekkel keresi az együttműködést, mint például az ENSZ, hogy elősegítse a 2000-ben kitűzött millenniumi fejlesztési célok elérését. Első lépésként a malária leküzdésében vesz részt, amelynek évente 850 ezer gyermek esik áldozatul. Az alapítvány ezenkívül modern eszközökkel kívánja elősegíteni az egyes vallások közötti kommunikációt.