Vissza a tartalomjegyzékhez

Hetek-összeállítás
Ki a felelős az élelmiszerválságért?
Az ENSZ menlevelet ad a diktátoroknak

A világméretû élelmiszerválság a témája annak az ENSZ-csúcstalálkozónak, amelyre a héten került sor Rómában.
A találkozó fõ üzenetét azonban beárnyékolja két vitatott vendég, Robert Mugabe zimbabwei és Mahmúd Ahmedinezsád iráni elnök jelenléte.

Az ausztrál külügyminiszter egyenesen „obszcén viccnek” minõsítette, hogy Mugabe elnök is részt vesz az ENSZ élelmezésügyi konferenciáján. Szerinte ugyanis éppen a zimbabwei vezetõ politikája idézte elõ az országot sújtó éhínséget. Robert Mugabe testõrei már a diktátor érkezése napján összeverekedtek a fotósokkal, a politikus ugyanis megtiltotta, hogy felvételeket készítsenek róla.
Az Európai Unió ugyan kitiltotta Mugabét, de az ENSZ rendezvényeire ez a szankció nem érvényes. Nemcsak õt, az iráni elnököt sem látják szívesen a római csúcson Izrael-ellenes kirohanásai miatt. Mahmúd Ahmedinezsád az olasz fõvárosban ismét a „cionistákat” és más, meg nem nevezett hatalmakat támadott, ezúttal a magas élelmiszerárak miatt. Egy nappal korábban még Teheránban fogadkozott híveinek, mondván „Izrael hamarosan eltûnik a térképrõl”. Olasz­országban számos civil szervezet tiltakozott az iráni elnök jelenléte és gyûlöletkeltõ kijelentései miatt.
A római csúcstalálkozón az élelmiszerek drasztikus drágulására próbálnak megoldást találni a világ vezetõi. Miközben a termõterületek csökkennek, az üzemanyagárak meredeken emelkednek, így egyre kevesebb és drágább élelmiszer áll rendelkezésre a Föld mind nagyobb lakossága számára. Az ENSZ elõrejelzései szerint a világ népessége 7,2 milliárdra nõ 2016-ra a mai 5,7 milliárdról. A szervezet arra hívta fel a figyelmet, hogy ma világszerte 862 millióan éheznek.
Az ENSZ szerint az élelmiszerválsághoz a magas olajárak, a klímaváltozás, a bioüzemanyagok és az élelemtermelés közötti verseny, valamint az árutõzsdei spekulációk is mind hozzájárulnak.
Az ENSZ 1,2 milliárd dollárt ajánlott fel a globális élelmiszerválság által leginkább sújtott 62 ország számára. Az ENSZ élelmezési segélyezési szervezete, az Élelmezési Világprogram keretében ebben az évben már 5 milliárd dollárt adományozott 78 országban, amelyek 90 millió ember élelmezéséhez kívántak hozzájárulni. A mostani felajánlásból kiemelten részesülhet Haiti, ahol az utóbbi idõben már éhséglázadásokra is sor került. 163 millió dollárt kap Szomália, ahol a magas élelmiszerárak súlyosbítják az aszály, a hiperinfláció és a folyamatos konfliktusok okozta problémákat. 193 millió dollárt pedig Etiópiának folyósítanak, ahol a magas árak szintén az aszály okozta gondokkal párosulnak.
Áprilisban az európai statisztikai hivatal, az EUROSTAT adatai szerint több mint 7 százalékkal emelkedtek az árak. Ez az általános infláció több mint kétszerese. A legnagyobb drágulásra Bulgáriában és Lettországban került sor, de a többi balti államban, Észtországban és Litvániában is közel 20 százalékos volt az élelmiszerár-emelkedés.
A Világbank egyik jelentése szerint a globális gabonaárak 181 százalékkal nõttek az elmúlt 36 hónap során, az élelmiszerárak pedig összességében 83 százalékos emelkedésen estek át.
Szakértõk szerint legalább 50 százalékkal kell növelni az élelmiszertermelést ahhoz, hogy elkerülhetõ legyen a tömeges éhínség a világon. Ban Ki Mun ENSZ-fõtitkár a csúcstalálkozón bírálta a nagy élelmiszer-termelõ országokat is: „Felszólítom a nemzeteket, hogy haladéktalanul szabadítsák fel az exportkészleteket” - mondta a fõtitkár. Mint kiemelte: növelni kell a segélyek összegét és az élelemtermelést; a kereskedelmi korlátok minimalizálása és a mezõgazdasági befektetések növelése mellett több mikrohitelt kell biztosítani a kistermelõk számára.
Közben tovább tartanak a benzintüntetések Európában. Ezúttal a francia teherautó-vezetõk zárták le a Párizsba vezetõ autópályát. A demonstrációt a magas üzemanyagárak miatt tartották. A héten hasonló tiltakozó akciókra került sor Spanyolországban, Olaszországban, Belgiumban és Portugáliában is. Európában a benzin ára az elmúlt négy évben 240 százalékkal növekedett. A francia tüntetõk szerint, ha a kormány nem avatkozik be, tömeges csõdökre kell számítani a vállalkozók körében.