Vissza a tartalomjegyzékhez

Hegedűs Péter
Te is, fiam, Cesar?
40 éve gyilkolták meg Robert Kennedyt

Egyik utolsó interjújában így nyilatkozott a Le Figaro riporterének: „Tudom, hogy valahol egy gyilkos leselkedik rám.” Azt azonban még õ sem gondolta, hogy a merénylõ éppen legnagyobb gyõzelmének küszöbén csap majd le rá. Robert Francis Kennedy bátyját, a legendás JFK-t, az Egyesült Államok 35. elnökét 1962-ben lõtték le, és õ a sírjánál megfogadta, hogy folytatni fogja a reformokat, amit még együtt kezdtek el.

New York-i szenátorként az elsõ adandó alkalommal jelöltette magát az elnöki posztra, és hatalmas energiát fektetett választási hadjáratába, aminek meg is lett az eredménye. A nyugati parton Los Angeles volt az utolsó állomás.
Amikor a mindenki által csak Bobbynak becézett elnökjelölt 1968. június 4-én éjfélkor körbehordozta tekintetét az Ambassador szálloda nagytermét megtöltõ sokadalmon, bizalommal töltötte el a hihetetlen lelkesedés. A hullámzó tömegben ott téblábolt egy alacsony, jelentéktelen külsejû, huszonnégy éves fiatalember. Az arab származású Sirhan Bishara Sirhannál (kis képünkön) a szállodai beléptetéskor tartott hevenyészett motozás során nem találták meg azt a kis kaliberû, Johnson-Cadet 55 típusú nyolclövetû forgótáras pisztolyt, amelyet kopott farmernadrágjának farzsebébe rejtett. Miután átfúrta magát az ünneplõkön, a Velencei terem bárpultjánál egy koktélt rendelt magának. A mixernek ugyan feltûnt a rosszul öltözött, láthatóan feldúlt, gyöngyözõ homlokú fiatalember zavart viselkedése, ám az ünnepi hangulatot nem akarta megzavarni holmi kicsinyes veszekedéssel. A húszas éveinek közepén járó fiú felhajtotta az italt, és megindult az emelvény felé, ahol az ünnepelt a gyõzelmi beszédét tartotta.


A három Kennedy fivér: John, Robert és Edward

Robert Kennedy a rövid, rögtönzött szónoklat után -melyben megköszönte barátainak és családjának a támogatást és híveinek az iránta tanúsított bizalmat - lelépett a pódiumról, hogy még aznap folytathassa diadalútját Chicagóba. A szoros embergyûrûn át azonban még testõrei sem törhettek utat, ezért Karl Uecker, a szálloda igazgatóhelyettese kézen fogta a politikust, és az emelvény mögötti függöny felé vezette, az élelmiszerraktár folyosójára vezetõ vészkijárathoz. A testõrök alig tudták tartani velük a lépést. Miközben a zenekar a Kennedyek indulóját, a „Szentek menetelése” címû bluest játszotta, a szálloda pincérei és szakácsai - akik értesültek róla, hogy Bobby a konyhán keresztül kénytelen távozni az épületbõl - sorfalat álltak, hogy megszorongathassák a népszerû politikus kezét. Közöttük bukkant fel az apró termetû, csapzott fiatalember, aki pisztolyát egy Kennedy-plakát mögé rejtette. A szenátor gyanútlanul viszonozta a köszöntést, ám ebben a pillanatban Sirhan felkiáltott: „Kennedy you son of a bitch!” És többször egymás után meghúzta a ravaszt. Áldozata több golyótól találva azonnal összeesett.
Uecker kapcsolt elsõnek, s a támadóra vetette magát, ám a dulakodás közben Sirhánnak sikerült az egész tárat kiürítenie, és még öt embert megsebesítenie. Végül az egyik testõr elkapta a torkát, és addig szorította, amíg fel nem adta a küzdelmet. Valaki hangosan kiabált: „Vegyétek már el tõle azt a kiba… fegyvert!” A testõr megragadta a támadó öklét, és olyan erõvel vágta az egyik tálalóasztalka pereméhez, míg ki nem esett belõle a revolver.

Az áldozat megpróbált ugyan felállni, ám a fejébõl ömlõ vér elborította az arcát. A testõrök próbáltak helyet szorítani körülötte, miközben egyikük levette a zakóját, hogy azzal támassza fel a fejét. Egy fiatal pincér rózsafüzért adott a kezébe.
A tévékamerák elõtt játszódó dráma végkifejleténél a nézõk élõben láthatták, amint az áldozat még néhány szót váltott sajtótitkárával, majd elvesztette az eszméletét. Egy orvos kioldotta a nyakkendõjét, lehúzta a cipõjét, és a mentõk megérkezéséig egy zacskó jégkockával jegelte a homlokát. Pulzusa azonban már alig volt tapintható, s rövidesen beállt a klinikai halál. A közeli kórházban sebtében elvégzett mûtét során az orvos megállapította, hogy összesen három golyó találta el a politikust. Egyik a karjába, másik a vállába, a halálos golyó pedig a jobb füle mögött hatolt a koponyaüregbe, és belefúródott az agyba. A legnagyobb pusztítást a mindenhová beékelõdõ csontszilánkok okozták. A 22-es kaliberû CCI típusú lõszereket rézköpeny borította, mely szétnyílt a becsapódáskor, ezzel okozva hatalmas pusztítást a testben. Kennedy szervezete másnap megadta magát a halálnak.
Amikor megkérdezték Sirhantól, hogy miért tette, csak annyit válaszolt: „A hazámért!” Családja egykor Jordániából költözött az USA-ba, de sohasem sikerült elmozdulnia a társadalom peremérõl. Életfogytiglanra ítélték, de mindvégig hallgatott tettének valódi indítékáról. Voltak, akik az áldozat bátyjának sorsából arra következtettek, hogy Bobby Kennedy összeesküvés áldozata lett. A politikus közismerten rossz viszonyban volt az FBI igazgatójával, Edgar Hooverrel, és a maffia is vadászott rá. A legtöbben azonban Jimmy Hoffát, a fuvarozók szakszervezetének elnökét gyanúsították, akit annak idején Robert Kennedy állított bíróság elé korrupció vádjával. Kiderült hogy Hoffa korábban valóban merényletet készített elõ ellene. Elõször messzehordó puskával akarta lelövetni, aztán föl akarta gyújtatni Kennedy virginiai villáját. Egyesek azt állították, hogy nem is Sirhan volt az egyetlen merénylõ a tömegben. A gyilkos körülbelül egy méterre állt áldozatával szemben, a lövedékek azonban hátulról és alulról csapódtak a testbe. Ráadásul a halottkém szerint a végzetes lövés alig néhány centiméterrõl érkezett, hiszen a fülön lõpor nyomait rögzítették. Márpedig Kennedy mögött a szélsõjobboldali nézeteket valló biztonsági õr, Eugene Thane Cesar állt…