Vissza a tartalomjegyzékhez

Sebestyén István
Jöhet az emberarcú reform
Eldugják a keserű pirulákat

Teljes fordulat - így jellemezhetõ az alig egy hónapja hivatalban lévõ egészségügyi miniszter által „megpendített” új szakmai irányvonal. Székely Tamás látványos békeakcióba kezdett a szakmai érdekcsoportokkal, és javasolta - többek között - a pénztártörvény visszavonását. Kérdés ugyanakkor, hogy ha a tárcavezetõ mindenkivel jóban akar lenni, miként valósulhat meg az ágazat reformja. A szocialisták kisebb, az átlagember számára átlátható lépésekben gondolkoznak.

A háziorvosok után (. Hetek, 2008. május 9.) múlt héten az ápolók és a gyógyszerészek felé is komoly gesztust tett Székely Tamás egészségügyi miniszter. A bársonyszékben a liberális Horváth Ágnest váltó szakember bejelentette: elképzelései szerint az ápolók keresete több éven keresztül reálértéken 5 százalékponttal haladná meg a bérnövekedés szokásos ütemét - ez 2009-re mintegy 10 százalékos béremelést jelentene.
A Magyar Gyógyszerész Kamara hétvégi közgyûlésén pedig arról beszélt, hogy csakis olyan javaslatokhoz adja a nevét, amelyek mögött konszenzus van az egészségügyi szakmai képviseletekkel. Szavait erõsítendõ kilátásba helyezte a patikaliberalizáció újragondolását, illetve az árrés-rendelet felülvizsgálatát azzal a céllal, hogy a szakma jövedelmezõségét biztosítsák.
Az SZDSZ egybõl éleshangú nyilatkozatban bírálta a kisebbségi szocialista kormány miniszterét. Horn Gábor ügyvivõ szerint Székely nyilatkozatát úgy kell értelmezni, hogy „a kormány azt ígéri a patikák tulajdonosainak, hogy nagyobb bevételeik érdekében vagy minden adófizetõ, vagy a gyógyszervásárlók többet fognak fizetni a gyógyszerekért”. Hozzátette: az SZDSZ-es reformok eredményeként megszûnt a gyógyszerkassza hiánya, csökkentek a gyógyszerárak, valamint több száz új patika nyílt, jelentõs részük vidéken.
Erre reagálva Horváth Tamás, a Magyar Gyógyszerész Kamara elnöke lapunknak kifejtette: az elõzõ minisztérium tevékenysége nyomán éppenséggel káosz közeli helyzet alakult ki, több száz patika került a csõd szélére.
„A meghirdetett cél a gyógyszerhozzáférés javítása volt, ám a kistelepüléseken alig nyíltak új gyógyszertárak. Eközben azonban a legkülönbözõbb üzleti befeketetõk - még offshore cégek is - jelentek meg patikaüzemeltetõként. Ezek a kalandorok abban a pillanatban, ha üzleti érdekeik azt diktálják, kilépnek a piacról, felborítva ezzel az ellátórendszer mûködését” - magyarázta az elnök, hozzátéve, hogy a gyógyszer árcsökkenéssel együtt mindez mintegy 20 százalékos forráscsökkenést jelentett a patikák számára.
„Örülünk annak, hogy a felelõs miniszter végre hajlandó volt tájékozódni a gyógyszerészek problémáiról, ráadásul a megfelelõ helyen” - jegyezte meg Horváth Tamás, aki úgy véli, a szocialisták belátták, hogy az SZDSZ által erõltetett intézkedéseket a társadalom döntõ többsége elutasította.
Székely Tamás egyik elsõ intézkedése volt egyébként, hogy az egészségpénztárakról szóló törvény eltörlésérõl szóló javaslatát benyújtotta az Országgyûlés elé - ezzel a többpénztáras modell minden bizonnyal „elvérzik”. A miniszter részletes reformkoncepcióját június 30-ai határidõvel állítja össze, azt már most hangsúlyozza, hogy az OEP-et „valódi biztosítóvá” tenné. Ennek értelmében a pénztárnak a szerzõdéskötésekben mérlegelési lehetõsége lenne: ha a meghatározott minõségi követelményeknek egy szolgáltató nem felel meg, vagy mondjuk súlyos szakmai hibát követ el, akkor kikerülhetne a finanszírozási körbõl.
„Teljes fordulat” - így jellemezte az eddigi miniszteri nyilatkozatok alapján az új egészségügyi irányvonalat a SOTE Egészségügyi Menedzser Központjának programvezetõje. Gaál Péter kiemelte, hogy az egészségügyi közgazdászok között eddig is hangsúlyos vélemény volt, hogy nem a pénztárak, hanem a szolgáltatók között kell versenyt generálni a minõség javulása és a költségek csökkentése érdekében - erre most esély nyílt. Szerinte az egészségügyben elmérgesedett helyzetet jól jellemzi, hogy az új miniszter pusztán azzal is jelentõs sikereket tudott elérni a szakmai érdekcsoportok megnyerésében, hogy embernek tekintette és meghallgatta a másik felet.
„Ugyanakkor kérdésként merül fel, hogy a hatékonyság javításával milyen gyorsan lehet megtakarításokat elérni, illetve ehhez elegendõ-e önmagában az OEP megreformálása. Ahhoz, hogy az ilyen lépések látható eredményre vezessenek, általában 2-3 év szükséges, miközben az egyes érdekcsoportok - a háziorvosok és a gyógyszerészek sikerén »felbuzdulva« - sorban állnak az igényeikkel. Szerintem nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a konszolidáció szükségességének kommunikációjára” - fejtette ki Gaál Péter.
Mintegy megerõsítve a közgazdász szavait, a Magyar Kórházszövetség elnöke egyértelmûvé tette, hogy õk is „sorban állnak”. Varga Ferenc lapunknak elmondta, szeretnék például, ha az úgynevezett Teljesítmény Volumen Korlátot „átszabnák”. (A TVK alapján az adott kórházra meghatározott limitek feletti teljesítményt az OEP nem fizeti ki, tehát hiába látnak el egy beteget, ha a kórház a kvótáját „elhasználta” már, akkor nem kapnak érte pénzt.)
„Belátjuk, hogy ennek eltörlése kedvezõtlenül érintené az OEP-kasszát, de azt mindenképpen el kívánjuk érni, hogy azoknál a súlyponti kórházaknál, ahol a tényleges munka jóval felülhaladja a korlátot, változzon meg a helyzet” - fogalmazott, hozzátéve, hogy bíznak többek között a kórházakat súlytó adminisztrációs terhek csökkentésében is.
Arra a kérdésre, hogy ha az új miniszter minden érdekcsoport igényét ki akarja elégíteni, vajon hogyan valósul meg az ágazat konszolidációja, Varga Ferenc úgy válaszolt, hogy az OEP-kassza többlete - ez az elsõ negyedévben 30 milliárd forint volt - lehetõvé teszi, hogy jó gazdálkodás mellett igazságosabban legyenek felhasználva a források.
„Nagy és gyors koncepcionális reformokra a jelenlegi politikai felállásban nincs esély, ám apróbb, szakmailag megalapozott változtatásokkal a tárca és a kormány hitelességét is vissza lehetne szerezni” - fogalmazott a Heteknek az MSZP egyik szakpolitikusa. Mint mondta, szakítani akarnak a liberálisok által nyitott „többfrontos háborúval”, és arra tennék a hangsúlyt, hogy az emberek megértsék, az egyes változtatások miért szolgálják a javukat. Azzal kapcsolatban, hogy kisebbségben miként tudják majd például az OEP átalakítását megvalósítani, azt felelte, hogy szakmailag támogatott javaslatokkal és politikai alkukkal meg tudják szerezni a szükséges pluszszavazatokat az Országgyûlésben.