Vissza a tartalomjegyzékhez

Hajdú Sándor
Nem leszünk nagyhatalom?
Évek óta várja az ország a nagy bioetanol-áttörést

A világban felhasznált ener­­giahordozók többsége négy-öt országból származik. Ez az aránytalan elosztás sok más nemzet ener­gia­füg­gõ­ségét okozza. Ezért mind több országban tették kö­te­lezõvé a töltõállo­mások szá­mára a bioetanol és a bio­dízel tartását, és komoly tervek készültek az elõál­lításukra. Azonban a piac hamar felülírta az ipar elképzelését, gyorsan drágulni kezdtek a gabonaárak, a biojövõbõl így egy­elõre csak a szép tervek maradtak.

Több mint tíz bioetanolgyár épülhet két éven belül Ma­­gyar­or­szágon, amennyiben minden a befektetõk reményei szerint alakul - mondta két évvel ezelõtt az agrárminisztérium képviselõje egy a mezõgazdaság jövõjével foglakozó fórumon. A tervek szerint a bio­üzemanyag-szektor tartós növekedési pályára állította volna a halódó ágazatot. „Az agrárszektorban több tízezer dolgozó juthat majd munkához, az ország intervenciós gabonakészletére, pedig gyógyír lenne a bioüzemanyag-termelés” -fogalmazott akkor Gõgös Zoltán agrárállamtitkár.
Mára azonban minden megváltozott: a bioenergiáról kiderült, hogy drágább, mint a benzin és a gázolaj. Felhasználása csak jelentõs uniós és nemzeti támogatással növelhetõ, ráadásul az élelmiszer-piaci árak az elmúlt két évben közel 50 százalékkal drágultak.
2006-ban, amikor az Egyesült Államokban kötelezõvé tették a benzinkutaknál a bioüzemanyag-kiszolgálást, a kukorica ára hat hónap alatt a duplájára nõtt. A bioetanol elõállításában az Egyesült Államok és Brazília jár az élen, míg a leg­jelentõsebb biodízelgyártó az Európai Unió. Az unióban és az USA- ban többnyire kukoricából, míg Brazíliában cukornádból állítják elõ a bioüzemanyagot.
Ha a bioüzemanyag-felhasználást vizsgáljuk az összes üzemanyag-felhasználáson belül, akkor megfigyelhetjük, hogy Brazíliában meghaladja a 10 százalékot, igaz, ott már 1993 óta kötelezõ a használata. Az USA-ban 2-3 százalékot tesz ki, ott - mint már említettük - „csak” 2006 óta kötelezõ a felhasználás. Az EU-ban 1-2 százalékot tesz ki ez az arány, ez a helyzet jellemzi Magyarországot is - tájékoztatta lapunkat Popp József, az Agrárkutató Intézet igazgatója.
Brüsszelben azonban az uniós képviselõk célul tûzték ki, hogy 2010-ig a tagországok érjék el az 5,75 százalékos arányt, 2020-ra pedig a 10 százalékot. Ehhez jelentõs támogatást biztosítottak, a kö­vet­kezõ hat évben 120 milliárd forint összegû segítséget ígértek a ku­ko­ricát termelõ hazai gazdáknak.
Az etanollufi azonban hamar kidurrant, a tavalyi évben az intervenciós kukoricaárakat másfélszeresen túlhaladta a gabonák szabadpiaci ára. Ebben a megváltozott világgazdasági környezetben a gazdák már nem akarnak alacsonyabb áron kukoricát termelni. Popp József szerint drága kukoricából csak még drágább üzemanyag állítható elõ.
A kutató szerint azonban még minden képlékeny a bioágazatban, mert a világ nem ülhet ölbe tett kézzel, várva a kétszáz dolláros olajárat. Az olajárrobbanás újra az alternatív energiák keresése felé löki a gazdaságot, valószínûleg a bioüzemanyag-sztorinak sincs még vége, hiszen a környezetszennyezés további hatásaival is rövidesen számolnia kell a gazdaságnak.
A bioüzemanyag-felhasználás azt jelenti, hogy elvileg nem kerül több szén-dioxid a légkörbe, mint ameny­nyi szén-dioxidot a növény megtermel. Tehát fosszilis energiahordozókkal szemben óriási elõnye a bioüzemanyagnak, hogy a szén-dioxid-kibocsátást jelentõsen mérsékeli - mondta Popp József lapunknak.
Ma Magyarországon csak két helyen gyártanak bioüzemanyagot, Gyõrben és Szabadegyházán - fejtette ki a Heteknek Kósz Tamás gazdaságkutató. A hazai benzinkutaknál ugyan már lehet kapni az E85 üzemanyagot, ami 85 százalékban tartalmaz bioetanolt, de egyelõre a kereslet igen kicsi a környezetbarát üzemanyag iránt.
Ezen a helyzeten csak egyféleképpen lehet változtatni: az üzemanyag ára teheti környezettudatosabbá a magyar fogyasztókat - állítja a szakértõ. Ahhoz, hogy legyen jövõje a hazai bioüzemanyagnak, a kormányzat határozott támogatására lenne szükség. Az eddig tiltólistán szereplõ génkezelt kukoricából, magas terméshozam mellett, komoly gazdasági tényezõ lehetne a magyar bioüzemanyag-ágazat. A kormány döntését erõsen befolyásolja az unió szakértõinek jelentése, amely a bioetanol-elõállítás gazdaságosságát vizsgálta az elmúlt években. A kutatás eredménye alapján valószínû, hogy a szakbizottság a bioetanol alapanyag-elõállítás uniós támogatásának leállítására tesz javaslatot a közel­jö­võben, ami végleg megpecsételheti az ágazat sorsát.
Zsemberi László, a BKZ Beruházás-fejlesztõ Zrt. vezérigazgatója, nem osztja a komor jóslatokat.
A szak­ember elmondta, hogy Svédországban már jelenleg közel 400 töltõállomásnál lehet 85 százalék etanolt tartalmazó E85-öt tankolni, és 2020-ra az ország teljes kõolajfüggését fel kívánják számolni a svédek. A svéd modell gazdaságilag is követhetõ, ráadásul hazánk adottságai ideálisak a szükséges gabonák termeléséhez és a bioetanol-gyártáshoz. A gazdákat hosszú távú beszállítói szer­zõ­dé­sekkel lehet megnyerni, sõt a második generációs bioetanol-elõállítás során még komolyabb piac nyílna az energianövényeket termelõ gazdák számára. A BKZ Zrt. projektjei közvetlenül 300, közvetetten mintegy 10 ezer embernek adhatnak munkát, így az etanolipar összesen akár 30 ezer munkahely fenntartását is lehetõvé teheti - vélekedett lapunknak Zsemberi László. A beruházási szakember szerint a környezõ országok nem ilyen mereven reagálnak az élelmiszer-piaci változásokra, ezért ha nem cselekszünk idõben, a magyar kukoricából rövidesen a határon túl fognak majd bioetanolt gyártani.