Paul Verhoeven holland filmrendezõ könyvet írt Jézus Krisztusról. Az
erõszakot és szexualitást sok filmjében botrányos módon ábrázoló mûvész
állítólagosan húsz év kutatási eredményét foglalja össze mûvében. A könyv A Da
Vinci-kódhoz és más, a Bibliát kiforgató „alkotásokhoz” hasonlóan hajmeresztõ
állításokat tartalmaz Jézusról.
Paul Verhoeven
Fotó: Reuters
A Názáreti Jézus: egy realisztikus portré címû könyv megjelentetését
szeptemberre tervezi a J. M. Meulenhoff nevû holland kiadó, az angol fordítást
pedig 2009-re ígérik. A kiadó szóvivõje elismerte: Verhoeven mûve számos ponton
ellentétes a keresztény hittel. A rendezõ állításai szerint ugyanis Jézus lehet,
hogy egy római katona fia volt, aki megerõszakolta Máriát, elárulásáért pedig
nem Iskariótes Júdás volt a felelõs.
A könyv hitelességét már megjelenése elõtt többen vitatják. Bill Donohue, a
Katolikus Szövetség elnöke szerint a rendezõ állításai nevetségesek. Donohue a
FOXNews csatornán adott interjújában azt nyilatkozta, a könyv nem egyéb, mint
„üres spekuláció, amelynek semmilyen alapja nincs”. Hozzátette: már az önmagában
nevetséges, hogy Verhoeven állítólag húsz évet dolgozott mûvén, de állításait
így is csak feltételesen fogalmazza meg. „Ez nem fogja befolyásolni a
keresztényeket, de azokat a tudósokat sem, akik amúgy kételkednek a Bibliában.
Ez egyszerûen Hollywood európai kiadásban.”
Tény, hogy az idén hetvenéves Verhoeven már évek óta arról álmodik, hogy
megfilmesítse Jézus életét. Bár megközelítését tudományos kutatásokra kívánja
alapozni, üzleti szempontból tisztában van vele, hogy a Jézus Krisztus utolsó
megkísértése vagy A Da Vinci-kód filmek után kissé késõn akar a „piacra lépni”.
Kirk Bingaman, aki a Fordham Egyetem vallási szemináriumán vezeti a pásztorlási
programot, úgy véli, maga az ötlet, hogy Máriát megerõszakolták, nem újkeletû.
„Az elképzelés elsõ és második századi forrásokra nyúlik vissza, dehát ezekre
nem nagyon lehet építeni. Semmilyen empirikus bizonyítékot nem tudunk szerezni.
Én inkább az apostoli hitvallást fogadom el, mely szerint Jézus szûztõl
született.”
A katolikus Verhoeven nem kevesebbet állít, mint azt, hogy könyvében - amelyet
saját önéletrajzírójával, Rob van Scheers-zel közösen írt - az eddigi
legvalósághûbb képet festi Jézusról. A rendezõ egyébként is sajátos nézeteket
vall a kereszténységrõl. „Szerintem a kereszténység a valóság egyik értelmezése
a sok közül. Persze szép is lenne elhinni, hogy van egy Isten valahol, de nekem
úgy tûnik, hogy a keresztény vallás a világ népességének felénél jelentkezõ
skizofrénia egyik fõ tünete: a civilizációk küszködnek, hogy racionalizálják
kaotikus létezésüket.”
Verhoeven lelkes követõje volt az úgynevezett Jézus szemináriumnak, amelyet Dr.
Robert W. Funk alapított 1985-ben. Funk ebben az évben hozta létre a nonprofit
Westar Intézetet Santa Rosában, amelynek célkitûzése úgymond a bibliai kutatások
és mûveltség támogatása volt. Elsõ projektje a Jézus szeminárium volt, amely a
kereszténységet akarta „hihetõvé és relevánssá” tenni a posztmodern világban. A
csoport tagjai tudományos levelezést folytattak egymással, és évente kétszer
összegezték az eredményeket. Ennek eredményeképpen lényegileg megkérdõjelezték
az Újtestamentumban szereplõ csodákat és Jézus kijelentéseinek hitelességét.
Tudományos kutatásai nyomán a csoport 1995-ben arra a megállapításra jutott,
hogy Jézus nem támadt fel testben, valószínûleg nem is volt sírja, és holttestét
a kivégzõi tüntették el.
A csoport arról lett különösen ismert, hogy a tudósok szavazásra bocsátották
Jézus mondásait. A hitelesség fokát színekkel jelölték: a piros jelentette azt,
hogy a kijelentés kétség kívül hiteles, a rózsaszín jelezte azt, hogy
valószínûleg hiteles, a szürke arra utalt, hogy némi történelmi igazságot
tartalmaz, a fekete pedig a kijelentés teljes elutasítását jelentette.
Összességében a Jézusnak tulajdonított mondások 80 százalékát elutasították
(ezekhez a bibliai könyveken kívül az apokrif evangéliumokat és az egyéb korai
keresztény iratokat is figyelembe vették).
A fenti színkódot használva, a kutatók feketével jelölték például Jézusnak a
föld sójával kapcsolatos kijelentését, az újjászületés sürgetését és az önmagára
kimondott kijelentések többségét, beleértve azt is, amikor Messiásnak mondta
magát. A jövõrõl és az utolsó ítéletrõl szóló kijelentések is fekete szavazatot
kaptak a tudósoktól.
A csoport egyik nagy kritikusa a CBN keresztény tévécsatorna házigazdája, Pat
Robertson, aki szerint a kutatók a Bibliát akarják a saját hitetlenségükhöz
igazítani. William Portier, az ohiói Dayton Egyetem vallástudomány professzora
szerint a szeminárium az Újtestamentum-kutatás „szélsõséges minimalista”
irányzatát képviselte, és provokatív kijelentéseket tett, de „mivel tudósokról
van szó, foglalkozni kell velük”.
Verhoeven tehát ilyen forrásokból merített „ihletet” mûvéhez. A rendezõ
egyébként a hetvenes években keltett elõször feltűnést filmjeivel saját
hazájában, majd késõbb Hollywoodban dolgozott. Mûveiben elõszeretettel ábrázolja
az erõszak és a szexualitás, azon belül is a homoszexualitás kapcsolatát és az
emberi psziché sötét oldalát. A Robotzsaru, Az emlékmás, a Csillagközi invázió
és a Showgirls mellett igazi hírnévre az Elemi ösztön címû filmjével tett szert,
amely a magyar származású Joe Eszterhas forgatókönyvébõl készült, és a
kilencvenes évek egyik leghírhedtebb botrányfilmje lett. Míg az amerikai cenzúra
lerövidítette az erõszakot és a szexualitást túl kifejezõen ábrázoló
képsorokat, Európában szinte mindenhol a vágatlan változatot adták le.