Vissza a tartalomjegyzékhez

Kovács Klára
Eldobják a koronát

„Szlovákia belép az európai elitországok sorába” - fogalmazott büszkén Robert Fico kormányfõ, miután az Európai Bizottság jóváhagyta Szlovákia euróbevezetési kérelmét. A lapunknak nyilatkozó szakértõk egybehangzóan sikernek és Magyar­ország számára is példaértékûnek tartják északi szomszédunk eredményeit.


Képünkön a szlovák pénzügyminiszter

Miután az Európai Bizottság zöld utat engedett az euró szlovákiai bevezetésének, 2009. január 1-jén az unióban tizenhatodikként Szlovákia beléphet a „kiváltságosok” kö­­rébe. A Joaquín Almunia gazdasági ügyekért felelõs EU-biztos „ítélete” szerint a szlovák gazdaság készen áll a januári 1-jei eurózónához való csatlakozásra, de egyúttal felhívta az ország figyelmét arra, hogy a sikeres csatlakozás érdekében továbbra is alacsonyan kell tartaniuk az inflációt. Habár Szlovákia teljesítette a maastrichti kritériumokat, és az Európai Bizottság döntése alapján szinte biztosnak tûnik, hogy az euróövezet tagja lehet, de még júliusig várnia kell az ECOFIN-nak, az Európai Unió gazdasági és pénzügyminiszterei tanácsának végsõ fejbólintására.
Robert Fico kormánya jó gazdaságpolitikája sikerének tartja a kedvezõ brüsszeli döntést. Ivan Sramko, a szlovák jegybank vezetõje is rendkívüli pillanatnak nevezte az eseményt, melynek révén továbbra is lendületes maradhat a gazdaság növekedése, és emelkedhet az életszínvonal. Hozzátette ugyanakkor, hogy az euró bevezetését lehetõvé tevõ feltételek teljesítése annak köszönhetõ, hogy a Fico-kormány nem törte meg elõdje, Dzurinda kabinetjének intézkedéseit.
Martin Chren, a szlovák gazdasági agytröszt, az ottani Hayek Társaság elnöke (az osztrák származású, Nobel-díjas közgazdász Hayek tekinthetõ a piaci liberalizmus egyik atyjának) szerint mindig is Szlovákia volt Európa „rút kiskacsája”. De most hála a hat éve folyamatosan megvalósításra kerülõ piacorientált reformoknak, az egyszerûsített adórendszernek és a befektetõbarát klímának a csehek „kisebb és szegényebb” testvérébõl Közép-Európa „fénylõ csillaga” válhat.
Lapunknak nyilatkozó szakemberek egybehangzóan a szlovák társadalom érettségének és a politikai elit összefogásának tudják be az ország sikerét (lásd keretes írásunkat). 2004-ben a Dzurinda-kormány ugyanis jelentõs reformokat jelentett be: egyszerûsítette az adórendszert, egységesen 19 százalékos adót állított be, megkönnyítette a cégalapítást, megnyitotta a kaput a külföldi vállalkozások elõtt. Mind­ezeknek köszönhetõen számtalan nagy­­vál­lalat, fõként autóipari és technológiai cég telepedett le, a szlovák GDP pedig szárnyra kapott: 9 százalék körüli mértékben növekszik évente. Az állam kasszájának hiánya európai szintre, 3 százalék körüli mértékre csökkent, a kedvezõ adózás pedig meglepetés­szerûen több adóbevételt vonzott, mint tervezték. Elindulhatott tehát egy gyors és stabil növekedés, amely kimagasló az európai me­zõnyben.
Természetesen ez csupán az érem egyik oldala. A reform kevésbé tetszetõs része a szociális juttatások jelentõs megnyirbálása volt. A kormány egy tollvonással felére csökkentette a munkanélküli segélyt, jelentõsen megnyirbálta a családi támogatásokat. A nyugdíjreform nyomán csökkent a szlovákiai idõs korosztály életszínvonala, a nyugellátás vásárlóértéke ma is a magyarországi felét teszi ki csupán. Nem meglepõ, hogy 2005-ben éhséglázadás tört ki a magas munkanélküliséggel terhelt, többségében romák lakta Kelet-Szlovákiában. A szociális és egészségügyi reformok nyomán mára közel egymillió szlovák állampolgár került ki a szociális ellátásból, nincsen valódi nyugdíjuk, sem igazi társadalombiztosításuk.
Fico miniszterelnök már most készül az euró negatív hatásainak kivédésére. Elõre hadat üzent a keres­kedõknek, ugyanis törvényt készül meghozni annak érdekében, hogy bûncselekménynek számítson az, ha haszonszerzés céljából az indokoltnál nagyobb arányban emeli egy kereskedõ az árakat az átváltás kapcsán. A kemény fellépés nem véletlen, hiszen számos európai példa mutatja, hogy az eurót bevezetõ országokban érezhetõen megugrottak az árak. A szlovákok között készített felmérésbõl pedig kiderül, hogy a lakosság kétharmada tart a közös valuta bevezetésétõl.