Mi a közös Brad Pitt és Steve Jobs között? Elsõ ránézésre talán semmi: míg
Brad Pitt házasságaival és filmjeivel vált az elmúlt évtized jellegzetes
médiasztárjává, addig Steve Jobs, az Apple vezérigazgatója elárasztotta a
világot személyi számítógépekkel, iPodokkal, és nem mellesleg jelentõs vagyonra
tett szert. A kettejük közötti kapcsolat pedig csak annyi, hogy mindketten
szerepelnek a Time 100 legbefolyásosabb embert tartalmazó listáján, olyan más
személyekkel, mint George Clooney és Vlagyimir Putyin.
A Time Magazin listája a vezetõk és forradalmárok kategóriában a
világpolitika kulcsszereplõit sorolja fel, némi aktuálpolitikai felhanggal a
lista elsõ helyezettje ugyanis a dalai láma, maga mögé utasítva az örökös orosz
vezetõt, Vlagyimir Putyint, illetve a demokraták üstökösét, Barack Obamát. Míg a
Time által tavaly az év emberének választott Putyin második helyezése valós
politikai erõt reflektál, Barack Obama elõkelõ helyezése inkább annak a
jelenségnek köszönhetõ, amelyet a Guardian címû angol lap Obamaniának nevezett
el. E szerint Barack Obamát világszerte fokozott várakozás veszi körül, sokan
ugyanis minden probléma egyedüli megoldását Obama elnökké választásában látják.
A politikuskategóriával kapcsolatban nemcsak az vált hírré, hogy ki került be a
listába, hanem az is, hogy ki maradt ki: a L’Osservatore Romano ugyanis
nehezményezte, hogy XVI. Benedek pápa kimaradt a 100 legbefolyásosabb embert
tartalmazó listából. A Vatikán lapjának kritikája érthetõ: XVI. Benedek több
százmillió katolikus vezetõje, a katolikus egyháznak a közéletre és politikára
gyakorolt befolyása kiterjedtebb, mint az elsõ helyezett dalai lámáé.
Brad Pitt
A hõsök és úttörõk alcímet viselõ kategória tartalmazza a legtöbb ismert
nevet, elsõre meglepve az olvasót: a lista élén ugyanis Brad Pitt és Angelina
Jolie áll, õket pedig olyan médiahírességek követik, mint Oprah Winfrey, Mia
Farrow vagy Peter Gabriel. A méltatásokat olvasva azonban kiderül, hogy az
elõkelõ helyezéseket az említett sztárok nem filmszerepeikkel vagy zenéjükkel,
hanem humanitárius munkájukkal érdemelték ki. Oscar Pistorius, Kaká, Lance
Armstrong vagy Andre Agassi listára kerülése már sokkal egyértelmûbb, õket
küzdeni tudásuk miatt emelte ki a Time.
Kaká
A tudósok és gondolkodók kategória egyik nagyágyúja Craig Venter,
akinek a nevéhez több forradalmi ötlet fûzõdik a genetika területén. Venter
nevét elõször a kilencvenes évek végén az emberi genom feltérképezése kapcsán
ismerhette meg a nagyközönség, a munka jelentõs részét ugyanis Venter és cége
végezte el. Craig Venter ezt követõen újabb úttörõ projektbe kezdett, amelynek
célja szintetikus baktériumok összeszerelése. Craig Venter céljai között például
olyan mesterséges baktériumok készítése szerepel, amelyek etanolt, hidrogént
vagy különleges üzemanyagokat termelnek, vagyis gazdaságilag hasznos
tevékenységet végeznek.
Craig Venter
A Time a legbefolyásosabb tudósok közé sorolta Michael Griffint, aki a NASA
igazgatójaként a föld egyik legjelentõsebb tudományos és technikai intézményének
a vezetõje. Griffin 2005-ben azt követõen lett a NASA vezetõje, hogy Bush elnök
meghirdette az Egyesült Államok középtávú ûrbeli céljait, amelyeknek két
legfontosabb eleme a Holdra való visszatérés és a Marson való leszállás. A
Columbia ûrsikló katasztrófáját követõen a lendület átmenetileg megtorpant, a
Discovery sorozatos átvizsgálások miatt a földön vesztegelt. Ekkor Griffin úgy
értékelte, hogy a fennálló kockázat nem haladja meg a kezelhetõ mértéket,
felülbírálta a biztonságért felelõs Bryan O’Connor döntését, és útnak indította
a Discoveryt - az expedíció sikerrel zárult.
Michal Griffin
A politikusokat és hõsöket tartalmazó kategória mellett a legtöbb ismert
embert felvonultató mûvészek és médiasztárok kategóriában a filmszínészek és
mûsorvezetõk mellett olyan közkedvelt mûvészek fordulnak elõ, mint Herbie
Hancock világhírû jazz-zenész, a független filmesek cézárjai, az idén Oscarral
jutalmazott Coen fivérek vagy a Magyarországon elsõsorban sajátos
Hamlet-adaptációjáról (Rosencrantz és Guildenstern halott) ismert Tom Stoppard.
Az építõk és titánok kategória nem minden neve hangzik ismerõsen, az általuk
vezetett cégek vagy intézmények azonban annál inkább: Indra Nooyi, a kategória
elsõ helyezettje például a PepsiCo üdítõgyártó vállalat vezérigazgatója, a
második helyezett Ali al-Naimi pedig a szaúdi olajipari miniszter, akinek a keze
a Time értékelése szerint rajta van a világ olajcsapján.
Steve Jobs
A további nevek azonban már ismerõsen csengenek: a lista negyedik
helyezettje, Steve Jobs az elmúlt harminc év számítástechnikai történetének
egyik legkiemelkedõbb egyénisége. Az Apple nevû cég alapítójaként és
vezérigazgatójaként, ha úgy tetszik, õ Bill Gates megfelelõje a nem-Windows
világban. Jobsot a Fortune magazin 2007-ben az év legsikeresebb üzletemberének
választotta, teljesen megérdemelten - a 22 ezer alkalmazottat foglalkoztató
Apple ugyanis 24 milliárd dollár értékben adott el számítógépeket, iPodokat,
nano Podokat, nem beszélve a hisztérikusan várt iPhone-ról. Mindeközben az Apple
részvényei 70 százalékkal emelkedtek. Steve Jobs zseniális üzleti és technikai
érzékét jól jellemzi, hogy meglátva barátja, Steve Wozniak saját készítésû
számítógépét, rájött arra, hogy olyan számítógépet kell készíteni, amely nem a
szakemberek számára készül, hanem széles tömegeknek.
Wozniakkal megalapították az Apple nevû vállalatot, és terjeszteni kezdték az
elsõ személyi számítógépet. Tíz évvel késõbb az igazgatótanáccsal való
konfliktusa miatt - amelyben Jobs agresszív habitusának jelentõs szerepe volt -
távozott az általa alapított cégtõl, és egy kivételével túladott az összes
Apple-részvényen. Ezt követõen megvette George Lucastól a Graphics Group nevû
céget, amit késõbb Pixarnak kereszteltek át. A Pixar olyan sikeres rajzfilmeket
készített, mint a Toy Story I-II, a Némó nyomában vagy a L’ecsó. 2006-ban Jobs
eladta a Pixart a Disneynek, ennek köszönhetõen a legnagyobb egyedi
részvényesként a Disney részvényeinek 7 százalékát birtokolja. A kilencvenes
évek közepén az Apple hosszadalmas agonizálásba kezdett, ezt követõen került
vissza a céghez Jobs, aki, miután megszabadult a sok pénzt felemésztõ
sikertelen fejlesztésektõl, a cég régi hírnevéhez méltóan olyan kedvelt
„kütyükkel” örvendeztette meg a nagyközönséget, mint az iMac, az iPod vagy az
iPhone.
Mivel a kategória közös nevezõje a zseniális üzleti érzék, méltán kap benne
helyet Jeff Bezos, aki a Time listáján Steve Jobstól mindössze három hellyel
lemaradva, mintegy 8 milliárd dolláros vagyonnal rendelkezik. Az ehhez vezetõ út
pedig az Amazon.com, amely a világ legnagyobb online könyvkereskedése, mintegy
15 milliárd dolláros éves forgalommal, köszönhetõen Bezos alapfilozófiájának:
add a lehetõ legnagyobb választékot a vásárlóidnak a legjobb áron, és szállítsd
le nekik olcsón és egyszerûen.