Vissza a tartalomjegyzékhez

Lukács András
Hangadók
100 ember, aki hatással van a világra

Mi a közös Brad Pitt és Steve Jobs között? Elsõ ránézésre talán semmi: míg Brad Pitt házasságaival és filmjeivel vált az elmúlt évtized jellegzetes médiasztárjává, addig Steve Jobs, az Apple vezérigazgatója elárasztotta a világot személyi számítógépekkel, iPodokkal, és nem mellesleg jelentõs vagyonra tett szert. A kettejük közötti kapcsolat pedig csak annyi, hogy mindketten szerepelnek a Time 100 legbefolyásosabb embert tartalmazó listáján, olyan más személyekkel, mint George Clooney és Vlagyimir Putyin.

A Time Magazin listája a vezetõk és forradalmárok kategóriában a világpolitika kulcsszereplõit sorolja fel, némi aktuálpolitikai felhanggal a lista elsõ helyezettje ugyanis a dalai láma, maga mögé utasítva az örökös orosz vezetõt, Vlagyimir Putyint, illetve a demokraták üstökösét, Barack Obamát. Míg a Time által tavaly az év emberének választott Putyin második helyezése valós politikai erõt reflektál, Barack Obama elõkelõ helyezése inkább annak a jelenségnek köszönhetõ, amelyet a Guardian címû angol lap Oba­maniának nevezett el. E szerint Barack Obamát világszerte fokozott várakozás veszi körül, sokan ugyanis minden probléma egyedüli megoldását Obama elnökké választásában látják.
A politikuskategóriával kapcsolatban nemcsak az vált hírré, hogy ki került be a listába, hanem az is, hogy ki maradt ki: a L’Osservatore Romano ugyanis nehezményezte, hogy XVI. Benedek pápa kimaradt a 100 legbefolyásosabb embert tartalmazó listából. A Vatikán lapjának kritikája érthetõ: XVI. Benedek több százmillió katolikus vezetõje, a katolikus egyháznak a közéletre és politikára gyakorolt befolyása kiterjedtebb, mint az elsõ helyezett dalai lámáé.


Brad Pitt

A hõsök és úttörõk alcímet viselõ kategória tartalmazza a legtöbb ismert nevet, elsõre meglepve az olvasót: a lista élén ugyanis Brad Pitt és An­gelina Jolie áll, õket pedig olyan médiahírességek követik, mint Oprah Winfrey, Mia Farrow vagy Peter Gabriel. A méltatásokat olvasva azonban kiderül, hogy az elõkelõ helyezéseket az említett sztárok nem filmszerepeikkel vagy zenéjükkel, hanem humanitárius munkájukkal érdemelték ki. Oscar Pistorius, Kaká, Lance Armstrong vagy Andre Agassi listára kerülése már sokkal egyértelmûbb, õket küzdeni tudásuk miatt emelte ki a Time.


Kaká

A tudósok és gondolkodók kategória egyik nagyágyúja Craig Venter, akinek a nevéhez több forradalmi ötlet fûzõdik a genetika területén. Venter nevét elõször a kilencvenes évek végén az emberi genom feltérképezése kapcsán ismerhette meg a nagyközönség, a munka jelentõs részét ugyanis Venter és cége végezte el. Craig Venter ezt követõen újabb úttörõ projektbe kezdett, amelynek célja szintetikus baktériumok összeszerelése. Craig Venter céljai között például olyan mesterséges baktériumok készítése szerepel, amelyek etanolt, hidrogént vagy különleges üzemanyagokat termelnek, vagyis gazdaságilag hasznos tevékenységet végeznek.


Craig Venter

A Time a legbefolyásosabb tudósok közé sorolta Michael Griffint, aki a NASA igazgatójaként a föld egyik legjelentõsebb tudományos és technikai intézményének a vezetõje. Griffin 2005-ben azt követõen lett a NASA vezetõje, hogy Bush elnök meghirdette az Egyesült Államok középtávú ûrbeli céljait, amelyeknek két legfontosabb eleme a Holdra való visszatérés és a Marson való leszállás. A Columbia ûrsikló katasztrófáját követõen a lendület átmenetileg megtorpant, a Discovery sorozatos átvizsgálások miatt a földön vesztegelt. Ekkor Griffin úgy értékelte, hogy a fennálló kockázat nem haladja meg a kezelhetõ mértéket, felülbírálta a biztonságért felelõs Bryan O’Connor döntését, és útnak indította a Discoveryt - az expedíció sikerrel zárult.


Michal Griffin

A politikusokat és hõsöket tartalmazó kategória mellett a legtöbb ismert embert felvonultató mûvészek és médiasztárok kategóriában a filmszínészek és mûsorvezetõk mellett olyan közkedvelt mûvészek fordulnak elõ, mint Herbie Hancock világhírû jazz-zenész, a független filmesek cézárjai, az idén Oscarral jutalmazott Coen fivérek vagy a Magyarországon elsõsorban sajátos Hamlet-adaptációjáról (Rosencrantz és Guildenstern halott) ismert Tom Stoppard.
Az építõk és titánok kategória nem minden neve hangzik ismerõ­sen, az általuk vezetett cégek vagy intézmények azonban annál inkább: Indra Nooyi, a kategória elsõ helyezettje például a PepsiCo üdí­tõgyártó vállalat vezérigazgatója, a második helyezett Ali al-Naimi pedig a szaúdi olajipari miniszter, akinek a keze a Time értékelése szerint rajta van a világ olajcsapján.


Steve Jobs

A további nevek azonban már ismerõsen csengenek: a lista negyedik helyezettje, Steve Jobs az elmúlt harminc év számítástechnikai történetének egyik legkiemelkedõbb egyénisége. Az Apple nevû cég alapítójaként és vezérigazgatójaként, ha úgy tetszik, õ Bill Gates megfelelõje a nem-Windows világban. Jobsot a Fortune magazin 2007-ben az év legsikeresebb üzletemberének választotta, teljesen megérdemelten - a 22 ezer alkalmazottat foglalkoztató Apple ugyanis 24 milliárd dollár értékben adott el számítógépeket, iPodokat, nano Podokat, nem beszélve a hisztérikusan várt iPhone-ról. Mindeközben az Apple részvényei 70 százalékkal emelkedtek. Steve Jobs zseniális üzleti és technikai érzékét jól jellemzi, hogy meglátva barátja, Steve Wozniak saját készítésû számítógépét, rájött arra, hogy olyan számítógépet kell készíteni, amely nem a szakemberek számára készül, hanem széles tömegeknek.
Wozniakkal megalapították az Apple nevû vállalatot, és terjeszteni kezdték az elsõ személyi számítógépet. Tíz évvel késõbb az igazgatótanáccsal való konfliktusa miatt - amelyben Jobs agresszív habitusának jelentõs szerepe volt - távozott az általa alapított cégtõl, és egy kivételével túladott az összes Apple-részvényen. Ezt követõen megvette George Lucastól a Graphics Group nevû céget, amit késõbb Pixarnak kereszteltek át. A Pixar olyan sikeres rajzfilmeket készített, mint a Toy Story I-II, a Némó nyomában vagy a L’ecsó. 2006-ban Jobs eladta a Pixart a Disneynek, ennek köszön­hetõen a legnagyobb egyedi részvényesként a Disney részvényeinek 7 százalékát birtokolja. A kilencvenes évek közepén az Apple hosszadalmas agonizálásba kezdett, ezt követõen került vissza a céghez Jobs, aki, miután megszabadult a sok pénzt fel­emésztõ sikertelen fejlesztésektõl, a cég régi hírnevéhez méltóan olyan kedvelt „kütyükkel” örvendeztette meg a nagyközönséget, mint az iMac, az iPod vagy az iPhone.
Mivel a kategória közös nevezõje a zseniális üzleti érzék, méltán kap benne helyet Jeff Bezos, aki a Time listáján Steve Jobstól mindössze három hellyel lemaradva, mintegy 8 milliárd dolláros vagyonnal rendelkezik. Az ehhez vezetõ út pedig az Amazon.com, amely a világ legnagyobb online könyvkereskedése, mintegy 15 milliárd dolláros éves forgalommal, köszönhetõen Bezos alapfilozófiájának: add a lehetõ legnagyobb választékot a vásárlóidnak a legjobb áron, és szállítsd le nekik olcsón és egyszerûen.