Vissza a tartalomjegyzékhez

Hajdú Sándor
Az édes élet vége
Romokban a hazai ágazat

A hazai cukorrépa­-ágazat lassan, de biztosan halad a kimúlás felé. A magyarázat szinte közhelyes: az unió így akarja. A rendszerváltáskor még 110 ezer hektár volt a cukorrépa vetésterülete, ez a terület az elmúlt évben 36 ezerre fogyott, idén pedig már csak hatezer hektáron vetnek répát a hazai termelõk, s a napokban érkezett a hír: egy újabb gyár zárja be a kapuit.

A fogyasztó mindebbõl egyelõre semmit sem vesz észre, hiszen a cukor nálunk még mindig olcsóbb, mint az unió más tagállamaiban. A kérdés csak az, meddig marad ez az alacsony ár, mikor lesz a szánkban az édesbõl keserûvé a cukor.
A rendszerváltás elõtt az iparághoz még 14 nagyüzem tartozott, és azok közel hatszázezer tonna cukrot állítottak elõ szezononként. Ezek a nagyüzemek sok ezer dolgozónak adtak munkát, a cukorrépa-termelés a mezõgazdaság egyik kivételezett ágazata volt. A KGST hatalmas mennyiségû cukrot tudott megvenni, de a jó minõségû cukor szinte valutának számított a magyar gazdaságban. A rendszerváltás után hirtelen jött az összeomlás, de nem minden elõzmény nélkül. A keleti piacvesztést még túlélte az ágazat, de a gyárak alacsony hatékonysága, a feldolgozás technológiájának elavulása lassan, de biztosan tönkretette az addig húzóágazatnak számító cukor­bizniszt. Mindezt Kovács Gusztáv meséli, aki agranómusként a fél életét cukorrépa-termeléssel töltötte. A termelõk és a cukorgyárak egységbe tömörültek a hatékonyabb munka érdekében, de a költségek miatt egyre többen hagyták abba a répa termelését. A cukorgyárak környékén szinte csak répát termeltek, de az egykori ter­melõ­szövetkeze­teknek a bir­tok­szerkezet elaprózódásával már nem érte meg a cukorrépa vetését vállalni. A répával ugyanis csak nagy területen kifi-zetõdõ foglakozni - magyarázza az ágazat korai gondjait az egykori mezõgazdász. Így nem csoda, hogy az uniós csatlakozáskor, 2004-ben már csak öt üzem állt a talpán.
A Cukor Terméktanács titkára, Koczka Zoltán azonban ennek ellenére állítja, hogy az uniós csatlakozás a cukor szempontjából sikeres volt. Akkor ugyanis a hazai, 330 ezer tonnás szükségletet jócskán meghaladó, 402 ezer tonnás nemzeti termelési kvótát tudtak kiharcolni, és két jövedelmezõ „uniós békeév” következett.
A gondok felhõi akkor kezdtek igazán tornyosulni, amikor a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) nyomására az EU cukorreformot hirdetett. A szervezet hatalmas kampányba kezdett, miszerint az egészségtelennek számító répacukrot ideje leváltani a sokkal egészségesebb nádcukorra. Ez a kampány nemcsak a fogyasztók gondolkodását vette célba, hanem sokkal inkább az unió agrár döntéshozóit, akik az elsõ három évben közel negyven százalékkal csökkentették az unió által garantált úgynevezett „referenciaárat”.
A pusztán adminisztratív szerkezetátalakítási program azonban nem hozta meg a várt eredményt, annak ellenére, hogy az uniós bürokrácia komoly kárpótlási csomagot adott a megszorító intézkedésekhez. A bizottság hatmillió tonnával akarta lefaragni az uniós cukorrépa­-termelést, de az elsõ évben alig egymillió tonnányi kvótát adtak vissza a gyártók.
2007-ben ezért elindították az „EU-cukorreform reformját”: a cukorgyárak mellett ekkortól már a ter­melõk is kezdeményezhették a kvóta visszaadását, hiszen termelõk nélkül nincs cukor. Az unió bõ­kezûnek bizonyult: tonnánként 300 eurós támogatást kapott az a termelõ, aki nem vetett cukorrépát. Ez az összeg már visszautasíthatatlannak bizonyult, hiszen répatonnára vetítve 42 euró, azaz közel 10 ezer forint jövedelmet biztosít a termelõknek anélkül, hogy bármit el kellene vetniük. „A répa termelése aprólékos, nagy pénzeket felemésztõ folyamat, amelyben az idõjárás bizony óriási szerepet játszik - mondja Balás Sándor lapunknak. - Ráadásul csak az õsszel derül ki, milyen volt az éves termés, ami gyakran maradt el a várakozásoktól, ezért ma inkább a gabonaféléket vetik, azzal közel sincs annyi gond, mint a répával - tárja elénk a cukorrépa-termelés nehézségeit a mezõhegyesi gazda. - Az uniós ajánlat elfogadása elképesztõ méreteket öltött. A magyar cukorkvóta 75 százalékát visszaadtuk, de az ágazatban mindenki tudja, ez csak pontot tett a keserves magyar cukortörténet végére” - indokolja a termelõk döntését Sándor gazda.
A múlt hónapban aztán talán az utolsó elõtti pofon jött a magyar cukor jövõjének: a német Nordzucker magyarországi érdekeltsége, a Mátra Cukor Zrt. bejelentette, befejezi a répacukorgyártást Magyarországon. A társaság hamarosan bezárja utolsó, még mûködõ magyar feldolgozóját, a Szerencsen mûködõ cukorgyárat. Mára csupán egy gyár termeltet itthon cukorrépát, a kaposvári, amely még dacol az uniós ellenszéllel.
Koczka Zoltánnak meggyõzõdése, hogy elhamarkodottan döntöttek azok a termelõk, akik abbahagyták a répa termelését. A reform hatására ugyanis várhatóan magasan az uniós referenciaár fölé szökik majd a piaci tarifa, és újra jó üzletté válik a cukorgyártás.
A titkár szerint más élelmiszerek árához képest a cukor árának emelkedésétõl nem kell tartaniuk a vásárlóknak, mert az unió erõs piaci beavatkozása folyamatosan csökkenti a répacukor árát.