Vissza a tartalomjegyzékhez

Széchey Noémi
Ki állíthatja meg Iránt?

Az Izrael politikai és katonai vezetõi közötti konszenzus soha nem volt még olyan törékeny, mint napjainkban. Tekintettel arra, hogy a fennállásának 60. évfordulóját a közeljövõben ünneplõ ország létének elsõ huszonöt évében a puszta túlélésért küzdött, a fenti kijelentés igencsak aggasztó - véli a közel-keleti helyzetet elemzõ írásában a Jerusalem Post.


Fotó: Reuters

Bár Szíriából Izrael egész területe elérhető rakétákkal, a Hezbollah újra felfegyverezte magát, és a Gázai övezetben az elmúlt időben annyi fegyvert halmozott fel, amennyinek a felrobbanása az egész térséget a földdel tenné egyenlővé, a fő veszélyt mégis az iráni iszlamista rendszer jelenti.
Akár még figyelmen kívül is lehetne hagyni Irán Izrael megsemmisítését ígérő retorikáját, ha nem akarná olyan nagyon megszerezni az atomfegyvert. És ez utóbbi szándékát is negligálni lehetne, amennyiben nem szavainak a megerősítésére akarná felhasználni. Azonban a tömeggyilkosságra felszólító beszédek és az annak végrehajtását lehetővé tevő eszköz megszerzésére irányuló erőfeszítések arra a - ha nem is egyhangú, de kétségkívül többségi - konszenzusra juttatták az izraeli vezetést, hogy Izrael jövőbeli léte teszi szükségessé az iráni nukleáris ambíciók meghiúsítását.
Az izraeli vezetés még egy évvel ezelőtt is szinte teljesen bizonyos volt abban, hogy a Bush-kormányzat megálljt fog parancsolni a mullahoknak. Sőt, még egy pár hónapja is szinte egyöntetű volt a vélemény, hogy az amerikaiak 2008 késő tavaszán, kora nyarán katonai akciót hajtanak végre Irán ellen. Annál is inkább, mivelhogy a gazdasági szankciók az olajárak alakulása miatt teljesen hatástalanok Irán esetében. A pár év alatt négyszeresére emelkedett olajárak olyan több száz millió dolláros folyamatos bevételt biztosítanak Iránnak, ami bőségesen ellensúlyozza a nemzetközi szankciókat.
Ám Bush Iránnal kapcsolatos terveit porrá zúzta az amerikai titkosszolgálat tavaly év végén kiadott jelentése, mely szerint Irán 2003-ban felhagyott az atomfegyver megszerzésére irányuló szándékával. És bár a jelentés tartalmát az izraeli titkosszolgálat a rendelkezésére álló információk alapján azonnal kétségbe vonta, és így azt a közeljövőben felülvizsgálják, a Bush-kormányzat számára szinte lehetetlenné vált az Irán ellen tervezett katonai támadás kivitelezése. Ugyanakkor az is bizonytalan, hogy a jövő januárban hivatalba lépő új amerikai elnök hogyan fog vélekedni a kérdésről. Míg ugyanis a republikánus jelölt John McCainről Izrael úgy véli, hogy kiállna Izrael mellett egy esetleges támadás során, a demokrata jelöltek esetében már távolról sem ilyen egyértelmű a helyzet - még ha legutóbb Hillary Clinton tett is olyan megjegyzést, hogy azonnal „eltörölné” Iránt, ha támadást intézne Izrael ellen.
Számos megállapítás látott napvilágot az elmúlt években annak kapcsán, hogy Irán mikor lesz képes annyi urániumot dúsítani, hogy az elegendő legyen egy vagy akár több atomfegyver előállításához. Ma már azonban a legtöbb szakértő között egyetértés van abban, hogy 2009-2010 magasságában Irán képes lesz atombombát előállítani. Akkorra pedig a hordozórakétái is képesek lesznek arra, hogy az atomtöltetet eljuttassák Izraelbe, de akár Európa területére is.
Izrael számára mind egyértelműbb, hogy rá vár a feladat, hogy megállítsa Iránt célja elérésében. Ha ugyanis Irán még egy évig zavartalanul folytathatja atomprogramját, akkor visszafordíthatatlanul atomhatalommá válik. Emellett ha demokrata elnök költözik januárban a Fehér Házba, erősen kétségessé válik, hogy fellépne-e Irán ellen, vagy hogy megengedné-e Izraelnek, hogy ezt - Irak légterét használva - megtegye. A támadás végrehajtására rendelkezésre álló lehetséges idősáv tehát nagyon keskeny.
A 60. évfordulót követő hónapokban így az izraeli kormánynak minden eddiginél nehezebb döntést kell majd meghoznia. Vajon a mostani vezetésnek megvan a szükséges bölcsessége ahhoz, hogy megítélje: egy ilyen katonai akció felelőtlenség-e vagy épp az életben maradás feltétele? - teszi fel a kérdést vezércikkében a Jerusalem Post.
Aligha kétséges, hogy ha Izrael támadást intéz Irán ellen, Irán azonnal ellentámadásba lendül - nem is egy fronton. Ám sokan úgy vélik, a másik változat még rosszabb lenne. Ahogy egy izraeli nemrég kifejtette: „Egy Tel Avivra kilőtt atombomba mindent elpusztítana. Vajon azért gyűltünk össze ezen a földön a holokauszt után, hogy most egyetlen bombával megsemmisítsenek minket?”