Vissza a tartalomjegyzékhez

Lukács András, Párizs
Páholyban vannak
Több tucat államfő tagja a francia szabadkőműves mozgalomnak

Míg külföldön többnyire misztikus szervezetként mûködnek a szabadkõmûves páholyok, Franciaországban a nyilvánosság elõtt is büszkén vallják nézeteiket. A mozgalom az elmúlt években dinamikus növekedésnek indult mind létszámban, mind politikai befolyásban. A francia páholyok térnyerése azonban nem áll meg az ország határainál, a korábbi francia Afrika elnökei közül mintegy tucatnyian tagjai valamelyik páholynak, és a terjeszkedés Kelet-Európa, illetve a Közel-Kelet irányában is zajlik.

A mozgalom sikerét és jelen-tõségét jól mutatja, hogy többen nemcsak a kormányban, hanem a páholyukban is befolyásos pozíciót töltenek be.
2008. január 8-án kora délután Nicolas Sarkozy az Élysée-palota elsõ emeleti irodájában fogadta a legnagyobb francia szabadkõmûves páholy, a Grand Orient (Nagy Kelet) jelenlegi és négy korábbi nagymesterét: Jean-Michel Quillard-t, Alain Bauert, Philippe Gugliel­mit, Patrick Kesselt és Jacques Lafouge-t.
A beszélgetésre azt kö­vetõen került sor, hogy az elnök a megelõzõ napokban több fórumon hangoztatta: módosítani akarja az érvényben lévõ, meglehetõsen szigorú vallási törvényt. (Az 1905-ös törvény mindössze a katolikus és a zsidó vallást, valamint a történelmi protestáns felekezeteket ismeri el.)
A kilátásba helyezett törvénymódosítás láthatóan felbõszítette a Grand Orient nagymesterét, Jean-Michel Quillard-t, aki néhány nappal korábban a Nouvel Ob­ser­vateur és a Liberation hasábjain vette védelmébe a jelenlegi törvényt, majd megkérte a rend korábbi nagymesterét, Alain Bauert, hogy hozzon össze egy találkozót az elnökkel. Bauer, annak ellenére, hogy nem tölt be kormányzati pozíciót, jelentõs politikai befolyással bír, Nicolas Sarkozyvel való jó viszonyának köszönhetõen. 18 évesen lett szabadkõmûves, 26 éves korában Michel Rocard akkori miniszterelnök tanácsadója, 38 évesen a Grand Orient páholy nagymestere. Nicolas Sarkozy 2002-ben, röviddel belügyminiszteri kinevezése elõtt kérte fel a kriminológust, hogy segítse tanácsaival, ezt követõen Alain Bauer a belügyminisztérium kulcsemberévé vált. A Bauer által létrehozott találkozó nem vezetett konkrét eredményre, mivel az elnök továbbra sem szándékozik lemondani a törvénymódosításról - megállapodtak azonban, hogy májusban vagy júniusban Nicolas Sarkozy ellátogat a Grand Orient rue Cadet-n található párizsi székhelyére.
Nem Bauer az egyetlen szabad­kõmûves Nicolas Sarkozy szûkebb környezetében. Xavier Bertrand munkaügyi miniszter Bauerhez hasonlóan a Grand Orient tagja, Brice Hortefeux, az elnök egyik legrégebbi munkatársa pedig a Grande Loge Nationale Française (GLNF) nevû rend tagja, amely 27 ezer fõs tagságával a második legnagyobb rendnek számít Fran­cia­országban.
A nagy történelmi múlttal ren­-
delkezõ Grand Orient mintegy 50 ezer taggal bír - szemben a III. Köztársaság idején számolt 30 ezer fõvel -, tagsága évente ezerrel gyarapodik. „Ez a növekedés már néhány éve tart, és semmit sem lassul. Az új belépõk között sok a középkáder, a szellemi szabadfoglalkozású, magas rangú tisztviselõ, de a legtipikusabb a negyvenes éveiben járó orvos, aki hosszú tanulmányai során hozzászokott a kollegiális közösségekhez, ezt követõen azonban hirtelen magányosan érzi magát a ren­delõjében, és egy közösséget keres, ahol eszmét cserélhet az élet dolgairól” - állítja Pierre Mollier, a párizsi szabadkõmûves múzeum igazgatója. A sza­bad­kõ­mûves páholyok tagságának legnagyobb részét még mindig a közoktatásban dolgozók teszik ki, õket követik szorosan a rendvédelmi szervek, a prefektúrák és a titkosszolgálatok alkalmazottai.
A francia páholyok befolyása azonban nem ér véget az ország határainál. Az egykori afrikai francia gyarmatok elnökei rendre tagjai valamelyik szabadkõmûves páholynak, legtöbb esetben a GLNF-nek, szemben a gyarmati idõkkel, amikor a Grand Orient rendelkezett nagyobb befolyással ezen a területen. A GLNF legfrissebb páholya a múlt év végén alakult a Közép-afrikai Köztársaságban. A páholyról gúnyolódva írtak a francia lapok, neve ugyanis Szeretet és szolidaritás - ez az, amibõl nagyon kevés jutott a Közép-afrikai Köztársaságnak az elmúlt viharos években. Az új páholy nagymestere nem más, mint François Bozizé elnök, a beiktatási szertartást pedig Kongó-Brazzaville elnöke, Denis Sassou-Nguesso vezette, aki a rend saját országbeli páholyának nagymestere. Külön érdekesség, hogy Bozizé mindeközben az Új Jeruzsálem nevû, tavaly õsszel pápai áldásban részesített felekezet magas rangú lelkésze.
Bozizé és Sassou-Nguesso mellett olyan további afrikai államfõk is tagjai a GLNF-nek, mint például Omar Bongo Ondimba (Gabon), Idriss Deby Itno (Csád), Abdoulaye Wade (Szenegál), Blaise Compaoré (Burkina Faso), Amadou Toumani Touré (Mali), Mamadou Tandja (Niger), Thomas Yayi Boni (Bénin), Paul Biya (Kamerun). Míg az afrikai országokban a GNLF, Kelet-Euró­pában és a Közel-Keleten a Grand Orient örvend nagyobb befolyásnak. A páholynak többek között Len­gyelországban, Bul­gá­riá­ban, Liba­nonban vannak kirendeltségei, két éve pedig maga Jean-Michel Quil­lardet, a rend nagymestere vett részt az izraeli páholy felavatásán.