Míg külföldön többnyire misztikus szervezetként mûködnek a szabadkõmûves
páholyok, Franciaországban a nyilvánosság elõtt is büszkén vallják nézeteiket. A
mozgalom az elmúlt években dinamikus növekedésnek indult mind létszámban, mind
politikai befolyásban. A francia páholyok térnyerése azonban nem áll meg az
ország határainál, a korábbi francia Afrika elnökei közül mintegy tucatnyian
tagjai valamelyik páholynak, és a terjeszkedés Kelet-Európa, illetve a
Közel-Kelet irányában is zajlik.
A mozgalom sikerét és jelen-tõségét jól mutatja, hogy többen nemcsak a
kormányban, hanem a páholyukban is befolyásos pozíciót töltenek be.
2008. január 8-án kora délután Nicolas Sarkozy az Élysée-palota elsõ emeleti
irodájában fogadta a legnagyobb francia szabadkõmûves páholy, a Grand Orient
(Nagy Kelet) jelenlegi és négy korábbi nagymesterét: Jean-Michel Quillard-t,
Alain Bauert, Philippe Guglielmit, Patrick Kesselt és Jacques Lafouge-t.
A beszélgetésre azt követõen került sor, hogy az elnök a megelõzõ napokban több
fórumon hangoztatta: módosítani akarja az érvényben lévõ, meglehetõsen szigorú
vallási törvényt. (Az 1905-ös törvény mindössze a katolikus és a zsidó vallást,
valamint a történelmi protestáns felekezeteket ismeri el.)
A kilátásba helyezett törvénymódosítás láthatóan felbõszítette a Grand Orient
nagymesterét, Jean-Michel Quillard-t, aki néhány nappal korábban a Nouvel
Observateur és a Liberation hasábjain vette védelmébe a jelenlegi törvényt,
majd megkérte a rend korábbi nagymesterét, Alain Bauert, hogy hozzon össze egy
találkozót az elnökkel. Bauer, annak ellenére, hogy nem tölt be kormányzati
pozíciót, jelentõs politikai befolyással bír, Nicolas Sarkozyvel való jó
viszonyának köszönhetõen. 18 évesen lett szabadkõmûves, 26 éves korában Michel
Rocard akkori miniszterelnök tanácsadója, 38 évesen a Grand Orient páholy
nagymestere. Nicolas Sarkozy 2002-ben, röviddel belügyminiszteri kinevezése
elõtt kérte fel a kriminológust, hogy segítse tanácsaival, ezt követõen Alain
Bauer a belügyminisztérium kulcsemberévé vált. A Bauer által létrehozott
találkozó nem vezetett konkrét eredményre, mivel az elnök továbbra sem
szándékozik lemondani a törvénymódosításról - megállapodtak azonban, hogy
májusban vagy júniusban Nicolas Sarkozy ellátogat a Grand Orient rue Cadet-n
található párizsi székhelyére.
Nem Bauer az egyetlen szabadkõmûves Nicolas Sarkozy szûkebb környezetében.
Xavier Bertrand munkaügyi miniszter Bauerhez hasonlóan a Grand Orient tagja,
Brice Hortefeux, az elnök egyik legrégebbi munkatársa pedig a Grande Loge
Nationale Française (GLNF) nevû rend tagja, amely 27 ezer fõs tagságával a
második legnagyobb rendnek számít Franciaországban.
A nagy történelmi múlttal ren-
delkezõ Grand Orient mintegy 50 ezer taggal bír - szemben a III. Köztársaság
idején számolt 30 ezer fõvel -, tagsága évente ezerrel gyarapodik. „Ez a
növekedés már néhány éve tart, és semmit sem lassul. Az új belépõk között sok a
középkáder, a szellemi szabadfoglalkozású, magas rangú tisztviselõ, de a
legtipikusabb a negyvenes éveiben járó orvos, aki hosszú tanulmányai során
hozzászokott a kollegiális közösségekhez, ezt követõen azonban hirtelen
magányosan érzi magát a rendelõjében, és egy közösséget keres, ahol eszmét
cserélhet az élet dolgairól” - állítja Pierre Mollier, a párizsi szabadkõmûves
múzeum igazgatója. A szabadkõmûves páholyok tagságának legnagyobb részét még
mindig a közoktatásban dolgozók teszik ki, õket követik szorosan a rendvédelmi
szervek, a prefektúrák és a titkosszolgálatok alkalmazottai.
A francia páholyok befolyása azonban nem ér véget az ország határainál. Az
egykori afrikai francia gyarmatok elnökei rendre tagjai valamelyik szabadkõmûves
páholynak, legtöbb esetben a GLNF-nek, szemben a gyarmati idõkkel, amikor a
Grand Orient rendelkezett nagyobb befolyással ezen a területen. A GLNF
legfrissebb páholya a múlt év végén alakult a Közép-afrikai Köztársaságban. A
páholyról gúnyolódva írtak a francia lapok, neve ugyanis Szeretet és
szolidaritás - ez az, amibõl nagyon kevés jutott a Közép-afrikai Köztársaságnak
az elmúlt viharos években. Az új páholy nagymestere nem más, mint François
Bozizé elnök, a beiktatási szertartást pedig Kongó-Brazzaville elnöke, Denis
Sassou-Nguesso vezette, aki a rend saját országbeli páholyának nagymestere.
Külön érdekesség, hogy Bozizé mindeközben az Új Jeruzsálem nevû, tavaly õsszel
pápai áldásban részesített felekezet magas rangú lelkésze.
Bozizé és Sassou-Nguesso mellett olyan további afrikai államfõk is tagjai a
GLNF-nek, mint például Omar Bongo Ondimba (Gabon), Idriss Deby Itno (Csád),
Abdoulaye Wade (Szenegál), Blaise Compaoré (Burkina Faso), Amadou Toumani Touré
(Mali), Mamadou Tandja (Niger), Thomas Yayi Boni (Bénin), Paul Biya (Kamerun).
Míg az afrikai országokban a GNLF, Kelet-Európában és a Közel-Keleten a Grand
Orient örvend nagyobb befolyásnak. A páholynak többek között Lengyelországban,
Bulgáriában, Libanonban vannak kirendeltségei, két éve pedig maga
Jean-Michel Quillardet, a rend nagymestere vett részt az izraeli páholy
felavatásán.