Vissza a tartalomjegyzékhez

Hazafi Zsolt, Németh Szilárd
Zsarolástól tart a Fidesz
Interjú Kósa Lajossal, Debrecen polgármesterével

Miért és hogyan lett ön az új megfigyelési ügy politikai arca?
-Március végén kaptam kézhez egy levelet, miszerint a kormány változtatott egy általam korábban ismeretlen titkos rendeletén, megkönnyítve a politikai elit megfigyelését. Teljesen zavaros volt az irat, nem volt aláírva, noha az alján oda volt írva aláíróként Gyurcsány Ferenc neve. Emellett egy sor formai és irattározási szabálynak nem felelt meg a dokumentum. Elõször a jegyzõtõl kértem segítséget, hogy értelmezzük, mi a csuda lehet ez, majd az igazság kiderítése érdekében interpellációt nyújtottam be Szilvásy Györgyhöz. Nem akartam arca lenni semmilyen politikai akciónak, de ha az állam mûködésében olyan zavart észlelek, ami példa nélküli, és alapvetõen veszélyezteti a saját biztonságunkat, akkor az ellen szót kell emelnem.

Az elmúlt napokban azt állították, hogy a kormány számára a politikai elit megfigyelése azért szükséges, mert csak ezzel tudják biztosítani a kisebbségi kormány­zás feltételeit. Az idõ­pontok viszont nem stimmelnek. Márciusban született a határozat, de az SZDSZ csak április elsején lépett ki a kormányból. Nem ellentmondás ez?
-A miniszterelnök többször is nyilatkozta, hogy amikor értesültek a népszavazás eredményérõl, akkor alaposan végiggondolták a politikai lehetõségeket. Sõt, jóval korábban, Dessewffy Tibortól, az egyik tanácsadójától rendeltek egy tanulmányt a kisebbségi kormányzásról. Ennek a gondolkodásnak lett az eredménye ez a titkos kormányhatározat, amelyet egyébként a szabad demokrata miniszterek sem ismertek. A határozat a népszavazás után született meg, tehát az idõpontok igazolják a mi feltevésünket.
Emellett, ha számba vesszük azokat az értelmezéseket, amiket a kormány mondott, akkor is erre a következtetésre kell jutnunk. Például azt mondták, hogy az önkormányzatok szerepeltek az 1998-ban hozott eredeti határozatban, ezzel szemben abban csak a hivatalok szerepeltek, azaz választott politikust nem lehetett megfigyelni. Másrészt, az uniós pénzek biztonságára hivatkoztak, noha éppen õk szû­kítették le 2004-ben, amikor beléptünk az unióba, a határozat „kiterjesztését”. Miért most, 2008-ban a népszavazás után jöttek rá arra, hogy az uniós pénzekre vigyázni kell?
Aztán itt van az a kérdés is, hogy mit ér a nemzetbiztonsági védelem. A BKV ilyen védelem alatt áll. Kérdezem, segített-e a fõvárosnak ez abban, hogy a buszbeszerzési botrányt elkerüljék. Segített-e ez abban, hogy a hárommilliárd forintos kommunikációs tanácsadás megkötését megakadályozzák? Hiszen aki egy kicsit is jártas az élet dolgaiban, az tudja, hogy hárommilliárd forint kommunikációs tanácsokért akkora összeg, melynél joggal felmerül, hogy valami nem stimmel. Szóltak Demszkynek?
Az is zavaros, hogy milyen „gondolkozás” mentén kerültek fel intézmények a megfigyeltek listájára. A CD Hungary nevû vállalat rajta van ezen a listán, noha privatizálták, tehát magáncég. Ugyanígy a Malév is rajta van, noha megvették az oroszok. Miért pont az oroszokat figyeljük meg? A KLM-et és a Lufthansát miért nem? Mondok még valamit. Rajta vannak ezen a listán a közmédiumok. Nesze neked sajtószabadság! Ezek szerint a titkosszolgálat, mint a régi idõkben, az újságírók telefonjait szabadon lehallgathatja.
Nyilván mûködik a külsõ kontroll ilyen esetekben.
-Ez egy fontos trükk, ugyanis a személyes telefonok lehallgatásához bírói engedély szükséges, de mivel az MTI és a televíziók, rádiók munkatársai az intézményeik telefonját használják, így ezeket meg lehet figyelni. Kikerülték a bírói engedélyt, ugyanis ez esetben az engedélyt Draskovics Tibor adja ki. Egy olyan miniszter, aki pénzügyérként azért bukott meg, mert becsapta a fõnökét, és nem tartotta be a vonatkozó törvényeket. Errõl maga Gyurcsány Ferenc írt a könyvében. Na most egy ilyen emberben lehet bízni?
A kormányzati magyarázatok több sebbõl véreznek. Egyetlenegy logikus magyarázat lehet: meg kell zsarolni mindenkit, akit csak lehet.
Miért, Debrecen polgármesterét meg lehet zsarolni?
-Engem konkrétan nem hiszem. Ráadásul én az egyik legharcedzettebb politikus vagyok a mezõnyben. Voltam én már minden, olyan, aki örömlányokra vadászik a hivatali kocsijából, voltam helyi maffiafõnök, sõt, panamavezér. Pedofil még nem. De nézze, megfigyelnek itt vagy két-háromezer politikust. El tudok képzelni olyant, hogy valakit megzsarolhatnak a hivatali telefonján történt beszélgetés kapcsán. Nemcsak nagy ügyekre kell gondolni. Egyébként tudok konkrét példát, hogy egy teljesen kis ügyben hogyan próbáltak meg elintézni egy köz­tisztviselõt úgy, hogy nem is az õ telefonját hallgatták le, hanem egy másikat.
Ha egy polgármester nem válaszol kitérõen egy olyan telefonhívásra, amelyben valaki a gyermeke iskolai felvételijének az elbírálásához kéri a segítségét, azonnal megvádolható hivatali hatalommal való visszaéléssel. Nagyon veszélyes dolog ez. De nemcsak hivatali ügyekben, hanem magánéleti kérdésekben is lehet valakit kellemetlen helyzetbe hozni, és utána azt mondják: nézd csak, itt van egy kis kazetta, hallgasd meg, akarod, hogy valamelyik rokonod errõl értesüljön? Innentõl kezdve már a magánszférába hatolnak, ami elképesztõ veszélyeket rejt.
A miniszter kölcsönös együtt­mûködésrõl beszélt a parlamentben.
-Ha valóban az együttmûködésemet kérik, akkor szólhattak volna. Egy normális országban a következõ módon történtek volna a dolgok. Felhív engem a titokminiszter munkatársa, és azt mondja nekem, tisztelt polgármester úr, úgy gondoljuk, sok szempontból kockázatos ügyeitek vannak, nem a saját hibáitokból, hanem a megkeresések alapján. Segíteni szeretnénk.
Na, erre nem került sor. Sõt, az elmúlt idõszakban soha semmilyen megkeresést nem kaptam a titkosszolgálat részérõl. Pedig Debrecenben menekülttábor mûködik, itt van az ország egyik legnagyobb honvédségi laktanyája, és nemzetközi repü­lõterünk van. Soha egy árva levelet nem kaptam még semmilyen ügyben, amelybõl az derülne ki, hogy kérik az együttmûködésemet. Most meg egyszer csak kapok egy ilyen levelet, ami­rõl azt állítják, hogy együttmûködésrõl szól.
Ön szerint akkor miért küldték egyáltalán ki ezt a tájékoztatást, hiszen, titkos rendelet lévén, nem lett volna muszáj?
-Máig nem értem. Küldenek ide egy levelet, ami nincs aláírva, nincs kiadványozva, nincs záradék rajta, nincs titkosügyi adatokkal felszerelve, nincs rajta sorszám, nem jó rajta a pecsét, tehát minden formájában hibás. Ráadásul butaságot tartalmaz, mert azt írják, hogy a nekem küldött példány az elsõ számú eredeti, miközben szemmel láthatóan nem az. Éppen ezért azt akartam megkérdezni Szilvásy Györgytõl, miért csinálták az egészet. A válaszból ezt nem tudtam meg. Nem tudom, hogy egyszerûen dilettantizmusból vagy gátlástalanságból és tökéletes rosszindulatból tették mindezt.
Az a demokrácia végét jelenti, amikor egy kormány, amely ugyan jogilag még nem bukott meg, de politikailag igen, ilyen eszközökhöz nyúl. Miután ez az egész ügy kiderült, Szilvásy nyilvánosságra hozta a korábbi kormányhatározatokat is, azokkal kapcsolatban ugyancsak egy csomó aggályt lehet felhozni. Agyrém, ami ebben az országban folyik.
Az elmúlt években minden ciklusban voltak titkosszolgálati jellegû botrányok. A Horn-kormány alatt a Zefirus-ügy, az Orbán-kormány alatt a megfigyelési-ügy, illetve történt egy fura önfelgyújtásos akció…
-… ez utóbbiról nem hallottam.
Szóval: miért lengi be állandóan valami titokzatos gyanú a titkosszolgálatok ügyét?
-Nézze, ha jól megfigyeli, ezek mind szocialista idõszakhoz köthetõk. Egyszerûen a régi elvtársak zsigereiben van, hogy képesek ilyen eszközökhöz nyúlni.
De Kövér Lászlót sem szerették a szocialisták!
-Mondok én magának egy nagy titkot. Most is sok fideszes politikus van, akit nem szeretnek a szocialisták. Na és?
Kende Péter írt egy könyvet „A titkos magyar szolgálatok” címmel, amely azt sugallja, hogy tulajdonképpen a politikai erõk minden ciklusban felhasználták a titkosszolgálatokat céljaikra.
-Ha Kende Pétert autentikus forrásnak tekintjük, akkor Mónus Áront, a New York-Jeruzsálem-Buda­pest-tengely nagy szakértõjét is, vagy az egyetlen élõ agydonort, Kelemen Annát is bevonhatnánk a diskurzusba.
Nem szórakozni kívánunk Kövér Lászlóval, csak azt érzékeltetni, hogy minden ciklusban vita tárgya volt a titkosszolgálatok mûködése a politikai elitben, noha soha egyetlen ügyben sem bizonyosodott be, hogy a politika törvénytelenül használta volna a céget.
Révész Máriusz fideszes ország­gyûlési képviselõ, aki kívülrõl hallgatta az interjút, melyet a parlament Vörös tárgyalójában vettünk fel, ekkor váratlanul közbeszólt:
-Az én ügyemben bebizonyosodott ez, amikor az elõzõ ciklusban a Mucuska-gate ügyben lehallgattak.
Igen, ez lehetséges, de nem lett ez az ügy közbeszéd tárgya.
(Próbáltunk helytállni Révész Máriusszal szemben, aki pont akkor szólt közbe, amikor már-már azt hittük, hogy a riposztokban jártas Kósát talán sikerül megfognunk.)
Révész Máriusz: -Azért nem lett ügy belõle, mert a sajtó nem írta meg, hanem elhallgatta.
-Itt a válasz - vette vissza a szót Kósa Lajos. Majd egy kérdést szegezett nekünk: - Egyébként miért pont ezen a területen lenne rend az országban, mondjon egyetlen területet, ami a kormányhoz tartozik, és jól mûködik? A közelmúltban, amikor a magyar fociválogatott kikapott Máltától, amely csapatot állítom, hogy Debrecen akármikor elverne, az edzõ azt mondta, hogy ebben az országban semmi sem mûködik jól, miért pont a foci mûködne.
Tudnánk azért olyan dolgokat mondani, amelyek mûködnek.
-Olyant, ami a kormányhoz tartozik?
Nem a mi tisztünk a kormányt megvédeni, de nyilván nem minden fekete és fehér.
-Nehéz lenne bármi jót is mondani, ilyen mély, általános válság nem volt ebben az országban.
Csak arra szerettünk volna utalni, hogy biztos-e abban, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal a Fidesz-érában is jól mûködött?
-Én polgármester vagyok, nem ez a szakterületem, az errõl szóló szakmai vitát nem velem kell lefolytatni.
A kétharmados nemzetbiztonsági törvény egyébként nagyon szigorú keretek közé szorítja a szolgálatok és a politika kapcsolatát. Miért tart ön a meg­figyeléstõl?
-Valóban szigorú törvények szabályozzák a titkosszolgálatok mûködését, de úgy érzem, hogy most elérkeztünk egy határig. Ha a kormány nem vonja vissza ezt a határozatát, akkor megszûnhet a demokrácia Ma­gyar­országon, hiszen lehetõvé válik a teljes politikai elit lehallgatása és titkos megfigyelése.