„A lehetõ legrosszabb idõben történt a kormány szakadása” - fogalmazott
Lengyel László, a Pénzügykutató Zrt. elnök-vezérigazgatója. A népszavazást
követõen egyébként is „béna kacsa” állapotba került volna a kormány, a
belviszályok csak ráerõsítettek erre. Nincsen kormányos a viharban, ami komoly
következményekkel jár a gazdaság felélénkítése szempontjából. Szakemberek
szerint nincs esélye a gazdaság gyors feltámadásának.
Lengyel László
Külföldi és hazai elemzõk egybehangzóan úgy fogalmaznak, hogy a népszavazás
komoly ütést mért Magyarország kormányozhatóságára, a szükséges reformlépések
meghozatalára. A populizmus ugyanis elsöpörte ennek a lehetõségét. A magyar
kormány „béna kacsa” helyzetbe került, éppen most, amikor az államháztartás
rendbehozatalára, az adóreformra, a gazdaság helyzetének javítására, egyszóval
az uniós felzárkózásunkhoz nélkülözhetetlen változtatásokra lenne szükség.
Lengyel László szerint azt, ahogy a kormány eddig intézte az ügyeket,
semmiképpen nem lett volna jó folytatni. Igaz, hogy a befektetõk számára jobb
volna egy elõrehozott választás, ami után stabil, erõs kormányzás volna
lehetséges, de ez nem változtatna azon a tényen, hogy Orbán Viktor és pártja
mindvégig reformellenes álláspontot képvisel. Egy esetleges gyõzelem esetén
kérdéses, milyen utat választanak: folytatják a populizmust, vagy az egész
frakció elindul Őszödre, és elhangzik egy újabb ominózus beszéd…
Lengyel szerint a kialakult helyzetben csak rossz opciók vannak elõttünk. A
lehetõ legrosszabb idõben történt mindez: viharos idõszakban nincsen kormányos.
A fejünk felett elrontották a helyzetet, persze ebben a „játékban” a választók
is benne vannak - fogalmazott.
Külföldi szemmel
A külföldi lapok elemzéseibõl is egyöntetûen kitûnik, hogy Magyarország
gazdasági és politikai megítélése az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése és az
azt követõ események után alaposan megváltozott. A januárban közölt éves
brüsszeli konvergenciajelentés száraz sorai közül is kiolvasható volt az a
félelem, hogy nem haladnak túl jól a dolgok, a reformfolyamat társadalmi
támogatottság híján megrekedhet. A félelem a népszavazás után igazolódni
látszik. Azonban neves gazdasági és politikai lapok ennél is sokkal negatívabb
képet festettek az országról a kormányválság kirobbanása után.
Petschnig Mária Zita
A brit gazdasági lap, az Economist Magyar zûrzavar címmel elemezte a
népszavazás utáni helyzetet. A lap megjegyzi, hogy a szavazás egyik témája, a
vizitdíj, ugyan nagyon alacsony összeg, alig több mint 1 euró, mégis haragot
gerjesztett a társadalom nagyobbik részében. A cikk megemlíti azt is, hogy ez
Európa egyik legmagasabb adóterhekkel sújtott országában talán érthetõ. Ráadásul
a tehervállalás felborult, a munkavállalók 20 százaléka fizeti az adóbevételek
négyötödét. Eközben sok magyar kijátssza az adórendszert, a feketegazdaság a GDP
18 százalékát is elérheti!
A legkeményebb mondatot, már-már övön aluli ütésként, éppen a szomszédból, a
sógorok konzervatív prémiumlapjától, a Die Presse-tõl kapta a kormányzat. A cikk
címében egy beteg emberhez hasonlítják az országot, elsõsorban a politikai
elitet és a gazdaságot.
A cikkben pedig a magyar miniszterelnököt a „leginkább szánalomra” méltónak
találják Kelet-Európában.
Londoni pénzügyi elemzõk szerint a koalíció felbomlása könnyen eredményezheti a
konszolidációs csomag megrekedését. A Standard&Poor’s nevű brit hitelminõsítõ
szerint a kisebbségi kormány aligha szerzi meg a politikai és a társadalmi
támogatást a reformok teljes végrehajtásához. Ha pedig ezek megállnak, az akár
az ország hitelképességének leminõsítéséhez is vezethet - fogalmazott az
intézmény. A pozitív tendenciánál, hogy a költségvetési deficit 9,4 százalékról
5,6 százalékra csökkent tavaly, és idén még tovább csökkenhet, sajnos nagyobb
súllyal esik a latba, hogy eközben a gazdasági növekedés gyakorlatilag megállt.
Európa legkevésbé dübörgõ gazdasága lett a magyar, alig több mint 1 százalékos
növekedéssel. Ráadásul a lényeges szerkezeti reformok rendre elmaradtak, és
társadalmi támogatás híján esély sincs azok rövid távú bevezetésére.
A negatív kilátások ellenére az elemzõk természetesen nem írták le az országot.
A dpa hírügynökség hangsúlyozza, hogy a szocialisták táborában nincs pánik,
higgadtan készülnek az önálló kormányzásra. A Financial Times a politikai
elemzések mellett megjegyzi, hogy a forint az események ellenére meglepõen
stabil maradt, ami a helyes monetáris politikát dicséri.
Túlhûtve
„Dübörgés” az idén, sõt jövõre sem várható el a magyar gazdaságtól, ám 1
százalékkal jobban növekedhet a tavalyihoz képest. Petschnig Mária Zita, a
Pénzügykutató Zrt. tudományos fõmunkatársa elmondta, intézetük 2,3 százalékos
GDP-növekedést tart valószínûnek erre az évre, ami 1 százalékkal jobb eredmény,
mint 2007-ben volt. A kutató hangsúlyozta, hogy a tavalyi 1,3 százalékos
növekedés húzóerejét a közel 16 százalékot teljesítõ export adta, de ha nem
lettek volna ilyen kedvezõ külpiaci feltételek, a magyar gazdaság recesszióba is
eshetett volna.
Az idén pozitívumnak számít, hogy némileg erõsödhet a belsõ fogyasztás, hiszen
nem várható további megszorítás. Jó hír az is, hogy a reálkeresetek az idén nem
csökkennek, sõt kis mértékben, 1,5 százalékkal nõhetnek is, és ezzel
párhuzamosan a lakosság fogyasztása is 1 százalékkal bõvülhet - szemben a
tavalyi 2,3 százalékos visszaeséssel. Beindulhatnak a beruházások is (3
százalékkal bõvülhetnek), és az építõipar is kijöhet a negatív spirálból.
A magyar gazdaság túlhûtött állapotban van - szögezte le Petschnig Mária Zita.
Az igen szigorú fiskális politikának köszönhetõen tavaly lényegesebben jobban
csökkenhetett az államháztartás hiánya, mint a tervezett volt. E pozitívum
azonban nem járt azzal az egyébként várható eredménnyel, hogy javul a kormány
hitele. Ennek oka egyrészrõl az, hogy nem csökken, hanem változatlanul magas az
infláció, és továbbra is alacsony a GDP növekedése. Az infláció az idén nem
csökken a várakozásoknak megfelelõ ütemben.
A szeptemberi olaj-, illetve élelmiszerár-emelkedéseknek ugyanis áthúzódó hatása
van, ezért 6 százalék körül várható idén a pénzromlás üteme.
Nemcsak a fiskális, hanem a monetáris politika is szigorú, most csupán 0,5
százalékkal alacsonyabb az alapkamat, mint egy éve volt. Az év végére a mostani
8 százaléknál kissé mérsékeltebb, 7,5 százalékra csökkenhet. Sajnos nem várható
áttörés a foglalkoztatás területén, sõt kis mértékben emelkedhet is a
munkanélküliségi ráta. Bár a külgazdasági feltételek kedvezõtlenebbek az idén,
mint tavaly, továbbra is várható a külföldi tõkebefektetések érkezése, a tavalyi
4 milliárd euróhoz hasonló mérték várható az idén is. Folytatódik a hazai cégek
dinamikus tõkeexportja is.
A külsõ-belsõ feszültségek ellenére nem kell a forint nagy ingadozásától
tartani, 260 Ft/eurós árfolyam várható.
Antal László makroelemzõ szerint nincsen esélye az érdemi adócsökkentésnek. A
szakember szerint ez egy gyors gazdasági növekedés idején valósulhat meg abban
az esetben, ha 6-700 milliárdos a mozgástér. Jelenleg - a pénzügyminiszter
bejelentette - mintegy 200 milliárdos adócsökkentés lehetséges, ám Antal szerint
ebbõl csak apróbb lépések érvényesíthetõk.
A szakemberek felhívják a figyelmet arra, hogy a magyar gazdaság pályája nemcsak
az idei, hanem a következõ évet is meghatározza. Nincsen tehát nagy remény a
gazdaság gyors feltámadására.