Vissza a tartalomjegyzékhez

Munkatársainktól
Magyar zűrzavar
Legkevésbé dübörgünk

„A lehetõ legrosszabb idõben történt a kormány szakadása” - fogalmazott Lengyel László, a Pénzügykutató Zrt. elnök-vezérigazgatója. A népszavazást követõen egyébként is „béna kacsa” állapotba került volna a kormány, a belviszályok csak ráerõsítettek erre. Nincsen kormányos a viharban, ami komoly következményekkel jár a gazdaság felélénkítése szempontjából. Szakemberek szerint nincs esélye a gazdaság gyors feltámadásának.


Lengyel László

Külföldi és hazai elemzõk egybehangzóan úgy fogalmaznak, hogy a népszavazás komoly ütést mért Magyarország kormányozhatóságára, a szükséges reformlépések meghozatalára. A populizmus ugyanis elsöpörte ennek a lehetõségét. A magyar kormány „béna kacsa” helyzetbe került, éppen most, amikor az államháztartás rendbehozatalára, az adóreformra, a gazdaság helyzetének javítására, egyszóval az uniós felzárkózásunkhoz nélkülözhetetlen változtatásokra lenne szükség.
Lengyel László szerint azt, ahogy a kormány eddig intézte az ügyeket, semmiképpen nem lett volna jó folytatni. Igaz, hogy a befektetõk számára jobb volna egy elõrehozott választás, ami után stabil, erõs kormányzás volna lehetséges, de ez nem változtatna azon a tényen, hogy Orbán Viktor és pártja mindvégig reformellenes álláspontot képvisel. Egy esetleges gyõzelem esetén kérdéses, milyen utat választanak: folytatják a populizmust, vagy az egész frakció elindul Őszödre, és elhangzik egy újabb ominózus beszéd…
Lengyel szerint a kialakult helyzetben csak rossz opciók vannak elõttünk. A lehetõ legrosszabb idõben történt mindez: viharos idõszakban nincsen kormányos. A fejünk felett elrontották a helyzetet, persze ebben a „játékban” a választók is benne vannak - fogalmazott.

Külföldi szemmel

A külföldi lapok elemzéseibõl is egyöntetûen kitûnik, hogy Magyarország gazdasági és politikai megítélése az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése és az azt követõ események után alaposan megváltozott. A januárban közölt éves brüsszeli konvergenciajelentés száraz sorai közül is kiolvasható volt az a félelem, hogy nem haladnak túl jól a dolgok, a reformfolyamat társadalmi támogatottság híján megrekedhet. A félelem a népszavazás után igazolódni látszik. Azonban neves gazdasági és politikai lapok ennél is sokkal negatívabb képet festettek az országról a kormányválság kirobbanása után.


Petschnig Mária Zita

A brit gazdasági lap, az Economist Magyar zûrzavar címmel elemezte a népszavazás utáni helyzetet. A lap megjegyzi, hogy a szavazás egyik témája, a vizitdíj, ugyan nagyon alacsony összeg, alig több mint 1 euró, mégis haragot gerjesztett a társadalom nagyobbik részében. A cikk megemlíti azt is, hogy ez Európa egyik legmagasabb adóterhekkel sújtott országában talán érthetõ. Ráadásul a tehervállalás felborult, a munkavállalók 20 százaléka fizeti az adóbevételek négyötödét. Eközben sok magyar kijátssza az adórendszert, a feketegazdaság a GDP 18 százalékát is elérheti!
A legkeményebb mondatot, már-már övön aluli ütésként, éppen a szomszédból, a sógorok konzervatív prémiumlapjától, a Die Presse-tõl kapta a kormányzat. A cikk címében egy beteg emberhez hasonlítják az országot, elsõsorban a politikai elitet és a gazdaságot.
A cikkben pedig a magyar miniszterelnököt a „leginkább szánalomra” méltónak találják Kelet-Európában.
Londoni pénzügyi elemzõk szerint a koalíció felbomlása könnyen eredményezheti a konszolidációs csomag megrekedését. A Standard&Poor’s nevű brit hitelminõsítõ szerint a kisebbségi kormány aligha szerzi meg a politikai és a társadalmi támogatást a reformok teljes végrehajtásához. Ha pedig ezek megállnak, az akár az ország hitelképességének leminõsítéséhez is vezethet - fogalmazott az intézmény. A pozitív tendenciánál, hogy a költségvetési deficit 9,4 százalékról 5,6 százalékra csökkent tavaly, és idén még tovább csökkenhet, sajnos nagyobb súllyal esik a latba, hogy eközben a gazdasági növekedés gyakorlatilag megállt. Európa legkevésbé dübörgõ gazdasága lett a magyar, alig több mint 1 százalékos növekedéssel. Ráadásul a lényeges szerkezeti reformok rendre elmaradtak, és társadalmi támogatás híján esély sincs azok rövid távú bevezetésére.
A negatív kilátások ellenére az elemzõk természetesen nem írták le az országot. A dpa hírügynökség hangsúlyozza, hogy a szocialisták táborában nincs pánik, higgadtan készülnek az önálló kormányzásra. A Financial Times a politikai elemzések mellett megjegyzi, hogy a forint az események ellenére meglepõen stabil maradt, ami a helyes monetáris politikát dicséri.

Túlhûtve

„Dübörgés” az idén, sõt jövõre sem várható el a magyar gazdaságtól, ám 1 százalékkal jobban növekedhet a tavalyihoz képest. Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Zrt. tudományos fõmunkatársa elmondta, intézetük 2,3 százalékos GDP-növekedést tart valószínûnek erre az évre, ami 1 százalékkal jobb eredmény, mint 2007-ben volt. A kutató hangsúlyozta, hogy a tavalyi 1,3 százalékos növekedés húzóerejét a közel 16 százalékot teljesítõ export adta, de ha nem lettek volna ilyen kedvezõ külpiaci feltételek, a magyar gazdaság recesszióba is eshetett volna.
Az idén pozitívumnak számít, hogy némileg erõsödhet a belsõ fogyasztás, hiszen nem várható további megszorítás. Jó hír az is, hogy a reálkeresetek az idén nem csökkennek, sõt kis mértékben, 1,5 százalékkal nõhetnek is, és ezzel párhuzamosan a lakosság fogyasztása is 1 százalékkal bõvülhet - szemben a tavalyi 2,3 százalékos visszaeséssel. Beindulhatnak a beruházások is (3 százalékkal bõvülhetnek), és az építõipar is kijöhet a negatív spirálból.
A magyar gazdaság túlhûtött állapotban van - szögezte le Petschnig Mária Zita. Az igen szigorú fiskális politikának köszönhetõen tavaly lényegesebben jobban csökkenhetett az államháztartás hiánya, mint a tervezett volt. E pozitívum azonban nem járt azzal az egyébként várható eredménnyel, hogy javul a kormány hitele. Ennek oka egyrészrõl az, hogy nem csökken, hanem változatlanul magas az infláció, és továbbra is alacsony a GDP növekedése. Az infláció az idén nem csökken a várakozásoknak megfelelõ ütemben.
A szeptemberi olaj-, illetve élelmiszerár-emelkedéseknek ugyanis áthúzódó hatása van, ezért 6 százalék körül várható idén a pénzromlás üteme.
Nemcsak a fiskális, hanem a monetáris politika is szigorú, most csupán 0,5 százalékkal alacsonyabb az alapkamat, mint egy éve volt. Az év végére a mostani 8 százaléknál kissé mérsékeltebb, 7,5 százalékra csökkenhet. Sajnos nem várható áttörés a foglalkoztatás területén, sõt kis mértékben emelkedhet is a munkanélküliségi ráta. Bár a külgazdasági feltételek kedvezõtlenebbek az idén, mint tavaly, továbbra is várható a külföldi tõkebefektetések érkezése, a tavalyi 4 milliárd euróhoz hasonló mérték várható az idén is. Folytatódik a hazai cégek dinamikus tõkeexportja is.
A külsõ-belsõ feszültségek ellenére nem kell a forint nagy ingadozásától tartani, 260 Ft/eurós árfolyam várható.
Antal László makroelemzõ szerint nincsen esélye az érdemi adócsökkentésnek. A szakember szerint ez egy gyors gazdasági növekedés idején valósulhat meg abban az esetben, ha 6-700 milliárdos a mozgástér. Jelenleg - a pénzügyminiszter bejelentette - mintegy 200 milliárdos adócsökkentés lehetséges, ám Antal szerint ebbõl csak apróbb lépések érvényesíthetõk.
A szakemberek felhívják a figyelmet arra, hogy a magyar gazdaság pályája nemcsak az idei, hanem a következõ évet is meghatározza. Nincsen tehát nagy remény a gazdaság gyors feltámadására.