Bár Nagy-Britannia idén ünnepelte a klasszikus rabszolgaság eltörlésének
200. évfordulóját, a rabszolgaság ma is nagyon valóságos jelenség, még Európában
is. Ennek egy újabb nyilvánosságra került esete borzolta a kedélyeket az elmúlt
héten Olaszországban.
Az olasz rendőrség állampolgári bejelentést követően vonult ki és záratta be
azt a dél-olaszországi cirkuszt, ahol egy 19 éves bolgár lánynak piranhákkal
teli medencében kellett úsznia, míg 16 éves húgának kígyók és madárpókok
társaságában kellett a közönséget szórakoztatnia.
A rendőrség három olasz férfit tartóztatott le, a cirkusz tulajdonosát, annak
fiát és vejét, mivel erőszakkal kényszerítették a lányokat a „mutatványok”
végrehajtására. A rendőrségnek a tulajdonos - neve elhallgatását kérő - lánya
elmondta, hogy a bolgár lányokat megfélemlítéssel tartották fogva, és napi 15-20
órát kellett dolgozniuk mindössze heti 100 euróért. A cirkusz tulajdonosa
ugyanis az eredetileg beígért 480 euróból 380 eurót a „költségeik fedezésére”
visszatartott.
A Marino cirkusz a dél-olaszországi Petina városkában egy kétszáz férőhelyes
sátorban tartotta előadásait. A rendőrséget azután értesítette egy néző, hogy
látta: a 19 éves lány a „félelemtől remegve” próbált kimenekülni a medencéből,
ám a cirkusz tulajdonosa folyamatosan visszanyomta őt a vízbe. 16 éves húgát
pedig megmarták a kígyók, és több helyen megsebesítették, annyira szorosan
tekeredtek a lány köré. A cirkusz tulajdonosa valami szerrel ugyan bekente a
lány sérüléseit, ám orvoshoz nem vitte el. A rendőrség ezt követően civilruhás
rendőröket küldött a helyszínre, akik bizonyítékként filmre vették a mutatványt.
A rendőrség szerint a cirkusz működtetőit meglepte letartóztatásuk, de nem
próbálták meg kimagyarázni a helyzetet.
A rendőrség jelentése szerint a mára már biztonságos helyre vitt bolgár család
egy csótányokkal teli állatszállító teherautó platóján lakott. A lányok szülei
is a cirkusznak dolgoztak, az anya szakácsként, az apa takarítóként. A rendőrség
szerint az anya egyszer megpróbált elszökni, ám elkapták, és súlyosan megverték.
A 19 éves lányt ráadásul egy fülprobléma miatt eltiltották a víztől - különösen
a hideg víztől - az orvosok, ugyanakkor a medencében levő víz jéghideg volt,
hogy ezzel nyugtassák le a húsevő piranhákat.
***
A rabszolgaság, modern formájában a kényszermunka ma is milliókat érint
világszerte. Az ENSZ adatai szerint a jelenség fellelhető a világ valamennyi
országában, térségtől és a gazdaság típusától függetlenül. A kényszermunka
meghatározása szerint olyan munka, amelynek elvégzésére büntetés terhe mellett
kényszerítenek valakit. A kényszermunkára szorított emberek mind nagyobb része
az emberkereskedelem áldozata.
A kényszermunka illegális jellegéből adódóan nem állnak rendelkezésre megbízható
adatok, egyes kutatók azonban 27 millióra becsülik a kényszermunkások számát
világszerte. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet adatai szerint viszont ez a szám
„csak” 12,3 millió, ami még így is azt jelenti, hogy a világon ezer emberből
legalább kettő kényszermunkát végez. A kényszermunkát végzők aránya Ázsiában,
Latin-Amerikában, a karibi térségben és Fekete-Afrikában a legmagasabb.
Bár a kényszermunkát az állam is előírhatja - ilyen például a börtönmunka vagy a
büntetésként kiszabott társadalmi munka végzése -, legnagyobb részét (80
százalék) mégis magánemberek hajtatják végre, kifejezetten gazdasági
haszonszerzés céljából. Ide tartozik a háztartási vagy mezőgazdasági
kényszermunka, illetve a kereskedelmi célú szexuális kizsákmányolás, mely a
kényszermunkát végzők 11 százalékát érinti.
Az ENSZ adatai szerint a kényszermunkát végzőknek mintegy ötöde az
emberkereskedelem áldozata - ez azt jelenti, hogy világszerte mintegy 2,5 millió
ember van egy adott pillanatban emberkereskedők fogságában. Az emberkereskedelem
mintegy 31 milliárd dolláros (több mint 5000 milliárd forint) hasznot hoz
évente, amelynek fele a fejlett ipari országokban realizálódik. Ez
világméretekben évente 13 ezer dolláros (2,1 millió forintos) hasznot jelent
kényszermunkásonként.
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet szerint a kényszermunkára szorított emberek
fele kiskorú, azaz mintegy 5-6 millió között van azoknak az 5-14 éves korú
gyerekeknek a száma, akiket munkára kényszerítenek. Nagy részük eleve rabságban
született, vagy saját szülei adták el, illetve elrabolták őket. Világméretekben
azonban mintegy 211 millió 5-14 év közötti gyerek dolgozik, ugyanakkor többségük
nem tekinthető kényszermunkásnak, annak ellenére, hogy nemzetközi szempontok
szerint még túl fiatalok a rendszeres munkavégzéshez.