Vissza a tartalomjegyzékhez

Hechs László
Az önvédelem nem agresszió
A Hamasz miatt bűnhődnek a gázaiak

Izrael ebben a hadműveletben nem torolja meg az őt ért háborús sérelmeket, de igyekszik elejét venni a jövőbeli támadásoknak. Szigorúan legitim katonai célpontokat támad, ám ennek során civilek is áldozatul esnek. Arányuk nem haladja meg az elfogadható mértéket. A felelősség teljes mértékben a Hamaszt terheli, mert „emberi pajzsot” alkalmaz, és szándékosan izraeli polgári célpontokat támad. A nemzetközi közösség össztüze ennek ellenére Izraelre irányul.

Ban Ki-moon főtitkár elítélte a Hamasz rakétatüzét Izrael ellen, és felszólította, hogy a terrorista szervezetek vessenek véget mindenféle erőszaknak és terrorizmusnak. Emellett Izraelt maximális önkorlátozásra hívta fel. Az EU soros elnöki posztját betöltő Szlovénia vasárnap elítélte Izrael támadásait a palesztinokkal szemben, mert azok „aránytalanok és sértik a nemzetközi jogot”. A szigorú hangnemben megfogalmazott nyilatkozat egy nappal azután íródott, hogy az izraeli erők hatvanegy embert öltek meg Gázában. Az EU egyébként mellékesen elítélte a palesztinok rakétatámadásait is. Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője a térségbe utazott, hogy izraeli és nyugati parti palesztin vezetőkkel találkozzon.
„Az elnökség elítéli az izraeli hadsereg aránytalan erőalkalmazását a gázai palesztin néppel szemben” - adta ki a nyilatozatot a szlovén elnökség. A Reuters hamis információja szerint „a halottaknak csaknem a fele polgári személy, köztük gyerekek is”. „Az elnökség visszautasítja a Gáza népével szemben alkalmazott kollektív büntetést. Különösen az ártatlan gyermekek halálát. Az ilyen tevékenység ellentétes a nemzetközi joggal.” Az elnökség ugyanakkor elítélte a Hamaszt is a rakéták kilövése miatt, és annak azonnali beszüntetésére szólított fel.
Izrael hónapok óta megtartóztatta önmagát, és maximális önkorlátozással élt. Tette ezt annak ellenére, hogy a Hamasz szünet nélkül rakétákkal és tüzérségi tűzzel árasztotta el a dél-izraeli Sderot városát. A legutóbbi egyiptomi határrobbantás óta pedig Katyusákkal és iráni gyártmányú Grad rakétákkal lövi Askelon városát. Ez a nemzetközi jog értelmében durva, jogsértő fegyveres akció, vagyis casus belli.
Míg Izrael önkorlátozást gyakorolt, a Hamasz nem mutatott szándékot, hogy beszüntesse rakétatámadásait. Éppen ellenkezőleg. Drámaian fokozta azok számát és növelte a hatótávoláságukat. Izrael számos esetben tett panaszt a Biztonsági Tanácsnál emiatt, ám a testület a füle botját sem mozdította. A zsidó állam előbb lezáratta gázai határát, ám a nemzetközi közösség akkor „blokádról”, „kollektív büntetésről” és „humanitárius problémáról” szónokolt. Egyiptom is zárva tartotta a határát, ezen azonban senki nem akadt fenn.
A békés eszközök alkalmazása, nem utolsósorban a nemzetközi közösség tiltakozása miatt, nem hozott, nem hozhatott eredményt. Így Izrael az ENSZ Alapokmány 51. cikkelye alapján a mostani hadművelettel jogos önvédelmet gyakorol. Nincs egyetlen olyan tagállam sem, amely tétlenül nézné, hogy polgárai ilyen támadásnak legyenek kitéve. Az önvédelem jogát nem vitatják, de az ennek során alkalmazott erőt az ENSZ és az EU is „túlzottnak és aránytalannak” tartja.
A „Forró tél” az ENSZ és az EU nyilatkozataival szemben minden elemében jogszerű. Izrael legitim katonai célpontokat: fegyverraktárakat, rakétakészítő műhelyeket, terrorista kommandókat és parancsnoki központokat támadott a hadművelet során. Ennek során elkerülhetetlen, hogy a konfliktusban nem részes civilek is áldozatul essenek. Különösen, hogy a Hamasz megsértve a nemzetközi jog „emberi pajzsot” tiltó előírását, rakétáit szándékosan lakott településekről lőtte és lövi ki. A zsidó állam nem alkalmazza a megtorlás eszközét, amelyben nem tesz különbséget civil és hadviselő között, hanem a nemzetközi jog szigorú kereteiben igyekszik megvédeni saját állampolgárai életét és biztonságát.