Vissza a tartalomjegyzékhez

Eperjesi Ildikó
Küldetés és harc
Interjú Tomi Lapid volt izraeli miniszterelnök-helyettessel

Hitler óta az iráni elnök használta először azt a kifejezést, hogy el kell pusztítani a zsidókat - erre figyelmeztetett Tomi Lapid Budapesten. A magyar származású politikus szerint a magyaroknak is van mitől tartaniuk Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök antiszemitizmusa miatt. Ráadásul Irán pénzel olyan terrorszervezeteket, mint a Hezbollah és a Hamasz, valamint Oszama bin Laden finanszírozásában is részt vesz.


Fotók: Somorjai László

„Szeretném figyelmeztetni a magyarokat: amit Ahmadinezsád el akar indítani, azt nem fogja félbehagyni. Nem hiába készít atombombát: azt hiszi, hogy Allah a muzulmán vallásra bízta a világ feletti uralmat. Ezért számára Izrael, amely a zsidó-keresztény kultúra képviselője a Közel-Keleten, az első számú ellenség. Tehát nemcsak azért, mert mi zsidók vagyunk, hanem azért is, mert mi a nyugati civilizációt, demokráciát képviseljük ott” - vélekedik Lapid.
A legutóbbi felmérések olyan meglepő eredményt mutatnak, hogy az Egyesült Államokban - ezen belül New Yorkban -, Németországban és Ausztráliában nőtt leginkább az antiszemita támadások száma az elmúlt évben. Európában a legtöbb zsidóellenes incidenst Nagy-Britanniában jegyezték fel. Lapid szerint azonban az antiszemita megnyilvánulásokról készült puszta statisztika nem mérvadó. „Elég az, hogy öt bitang három temetőben felborít zsidó sírokat, máris van három incidens egy olyan országban, ahol egyébként nem jellemző az antiszemitizmus. És lehet olyan ország, ahol virágzik az antiszemitizmus, de azok, akik ilyen tetteket követnek el, bíznak abban, hogy a nép antiszemitizmusát nem kell ilyen tettekkel tovább tüzelni” - véli Lapid, aki tavaly óta a jeruzsálemi Jad Vasem holokausztmúzeum vezetője.
Az Ehud Olmert izraeli kormányfőhöz közel álló politikus szerint azonban Magyarországon van ok az aggodalomra ebből a szempontból is. Európában ugyanis sehol nem masírozhatnak szabadon az olyan szervezetek, mint a Magyar Gárda. „Ezt Európában sehol máshol nem lehet így megtenni, mint ahogy másutt egy lelkész sem beszélhetne úgy, mint önöknél egy Hegedűs nevű pap. Magyarországon ez a szólásszabadság nevében történik. Ezt azonban nem kell annyira eltúlozni, mert az ilyen beszédek bűntények Európa legtöbb országában, ahol pedig van szólásszabadság. Ennek azonban kell hogy legyen határa” - értékeli a magyar helyzetet Lapid.
Ő is azok közé tartozik, akik szerint a hagyományos mellett felütötte fejét egy újfajta antiszemitizmus is a világban. Azt mondja, Izraelnek most nem lehet panasza arra, hogy hogyan viszonyul hozzá a világ közvéleménye. Merkel és Sarkozy személyében Európában is vannak, akik megértően gondolkodnak Izrael helyzetéről. De van két újfajta antiszemitizmus, amely a múltban nem létezett. Az egyik a muzulmán antiszemitizmus, amelynek fasiszta megnyilvánulásai vannak. A másik pedig a radikális szélsőbaloldali antiszemitizmus.
Tomi Lapid, aki Ariel Saron kormányában igazságügy-miniszter és egyben miniszterelnök-helyettes volt, otthonosan mozog Magyarországon, de a délszláv térségben is, mivel a Vajdaságban született. Lapid szerint az elmúlt hetekben a Balkánon tapasztalt forrongás azt bizonyítja, hogy a nemzeti és vallási ellentéteket nem lehet egy-két év alatt mesterséges módon meggyógyítani. A horvátok, a szerbek, az albánok és a bosnyákok között az után tört ki a háború, hogy Jugoszláviában már évtizedek óta békében éltek egymással. Ez is azt mutatja, hogy mennyire felszínes volt ez a béke. „Mi, zsidók érzelmi alapon tartozunk a szerbeknek, akik a zsidók mellé álltak a náci időkben, míg a horvátok a zsidókat mészárolták” - mondja Lapid, aki szerint Izraelnek figyelembe kell vennie azt is, hogy a zsidó államban élő 1,2 millió arab a koszovói példa nyomán szintén egyoldalúan követelheti az önállóságot, bár ezt jelenleg csak egy szélsőséges kisebbség gondolja így. Az izraeli arabok ugyanis alapvetően lojálisak Izraelhez. „Ez az egyetlen ország ugyanis, ahol az arab parlamenti képviselők nyíltan megmondhatják, amit gondolnak, mert ha ugyanezt egy arab országban próbálják meg, akkor könynyen fölakaszthatják őket” - fogalmaz Lapid, aki úgy véli, hogy Izraelnek semmi problémát nem jelentene a palesztin állam elismerése, ha az békét kötne.
Az izraeli közvéleményt most elsősorban a gázai események foglalkoztatják. A második intifáda kezdete, 2000 óta mintegy nyolcezer rakétát lőttek ki palesztinok Dél-Izraelre a Gázai övezetből. Amióta a Hamasz átvette az uralmat az övezet fölött, egyre több lövedék csapódik be az izraeli településeken. A húszezres Szderótba átlagban háromóránként érkezik egy házilagos készítésű Kasszám. A százhúszezres Askelont pedig újabban Katyusákkal és iráni gyártmányú rakétákkal lövik. „Teljes abszurdum, hogy egy államot valaki rakétákkal lő - mondja Lapid. - Képzelje csak el, milyen lehetetlen helyzet volna, ha a románok rendszeresen belőnének Magyarországra! Még tragikusabb ez, mivel az izraeli kormány önként felszámolt tizenhét izraeli települést Gázában. Erőszakkal kitelepítettek sok ezer ott élő izraelit abban a reményben, hogy a gázai palesztinok békét kezdenek Izraellel” - sorolja a volt izraeli kormányfőhelyettes, aki szerint ehelyett a palesztinok terrorháborúval válaszoltak, mert ők azt hiszik, hogy Izraelnek nincs létjogosultsága akkor sem, ha Izrael nem tart megszállva egyetlen négyzetkilométert sem.
Tomi Lapid elismeri, hogy Izrael helyzete kettős. Az ország függetlenségének hatvanadik évfordulóját ünneplik idén, és valóban van ok az ünneplésre: Izrael ma az egyik legfejlettebb nyugati állam. Egyes területeken, mint például a high-tech, Izrael az egyik vezető hatalom. A biztonsági kihívások azonban ugyanolyan súlyosak, mint az államalapítás idején. „Nem sikerült semmilyen megoldásra jutni az arab muzulmán világgal” - ismeri el Lapid, de hozzáteszi: kivétel az, hogy Izraelnek békeszerződése van nemcsak Jordániával, hanem Egyiptommal, a legnagyobb arab állammal is. „Annak idején azt jósolták, hogy Izrael nem éri meg az első tizenhárom évét, ami a zsidó bar micvának az éve, de mi hamarosan a hatvanéves születésnapot ünnepeljük. Izrael a válasz a holokausztra” - mondja Lapid.
„Ha létezett volna Izrael állama a második világháború idején, akkor én tizenhárom éves koromban nem itt Pesten lettem volna sárga csillaggal a gettóban, hanem Izraelben. Ezt jelenti Izrael” - emlékezik vissza Lapid, aki hozzáteszi, hogy sajnos mindig van olyan hely, ahol a zsidók fenyegetve érzik magukat. A kilencvenes években több mint egymillió zsidó vándorolt be Izraelbe a volt Szovjetunióból, mert nem érezték magukat biztonságban. „Ez Izrael küldetése a világban” - összegzi az izraeli politikus, és hozzáteszi: bár Izrael modern állam, Jeruzsálem már több ezer éve a zsidó nép fővárosa. „Nagyon kevés nép van a világon, amelynek a fővárosa háromezer éves. Izraelen kívül nincs még egy hely, ahol ha egy háromezer éves kőtáblát találnak akkori héber felirattal, azt egy mai kisiskolás gyerek szóról szóra megérti” - mondja Lapid.