Vissza a tartalomjegyzékhez

Hetek-összeállítás
Határtalan képviselők
Szili Katalin, a pártegyesítő

Szokatlan együttműködés alakult ki négy magyar párt között: hétfőn az SZDSZ kivételével minden frakció megszavazta a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának az Országgyűlésbe való integrálását. Annak ellenére, hogy többen alkotmányos aggályaikat hangoztatták a Szili Katalin vezette fórum intézményesítésével kapcsolatban.

A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) nevű szervezet 2004 óta létezik, tömöríti egyrészt a magyarországi, másrészt a hazánkkal szomszédos országok magyar országgyűlési és európai parlamenti képviselőit. Mindeddig azonban a KMKF nem volt a magyar Országgyűlés része. Hétfőn este a T. Ház elsöprő többséggel szavazta meg, hogy fórum ezentúl a parlament önálló intézményeként működjön tovább.
Még meg sem született a határozat a szervezet státusának rendezéséről, amikor Bauer Tamás közgazdász, egykori SZDSZ-es képviselő a Népszabadságban támadta meg az indítványt. Kifogásolta egyrészt Szili Katalin házelnök „tisztségén túlmenő, önálló politikai tényezőként” való fellépését, másrészt pedig azt, hogy a javaslat megszavazásával a magyar Országgyűlés részévé válna egy olyan szervezet, amely közjogi természetű kapcsolatot építene ki a magyar politikai kisebbség intézményeivel.
Az effajta törekvések pedig - írta Bauer - ellentétesek az Alkotmány rendelkezésével, miszerint: „A Magyar Köztársaság jogrendszere elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait.” A hétfői 276 igen, és 8 nem szavazat után elmondhatjuk, hogy politikusaink túlnyomó többsége nem azonosult a közgazdász véleményével.
„Szili Katalinnak országgyűlési elnökként vannak kötelezettségei, de ezek között nincs olyan, hogy tartózkodnia kellene törvények és határozatok kezdeményezésétől” - állt ki a házelnök mellett Répássy Róbert, a Fidesz frakcióigazgatója, aki a Heteknek úgy nyilatkozott, hogy nem lát ellentmondást a fórum státusának rendezése és az Alkotmány között, mindazonáltal „Bauer úrnak lehetősége van arra, hogy az Alkotmánybírósághoz forduljon ebben az ügyben”.
Jogászi okoskodásként értékelte lapunknak a liberális párt alapítójának érveit a KDNP részéről Nagy Andor frakcióvezető-helyettes, aki szerint hétfőn az „egyetlen, párbeszédre lehetőséget teremtő fórumról” szavaztak, mivel „2004 után a magyar anyaország és a külhoni magyarok között megingott a bizalom”. Nagy Andor ugyanakkor nem tartja elegendőnek a KMKF létrehozását, inkább azzal lenne elégedett, ha a mostani kormányzat a Fidesz-kormány alatt hasonló célzattal létrehozott Magyar Állandó Értekezletet (MÁÉRT), vagy „valami hasonló fórumot” hívna életre.
A MÁÉRT-ról egyébként Bauer is írt, csak éppen ellentétes előjellel: szerinte ez a szervezet is a magyar kisebbség politikai intézményeivel való közjogi kapcsolat teremtését szolgálta, ami „az Alkotmányból nem következik”. Szili ténykedésében egyébként Nagy sem lát kivetnivalót, mint mondta: „legalább van valaki, aki felvállalja ezt a témát”.
A nyolc nemmel szavazó képviselő mind liberális politikus volt. „Abszolút egyetértünk azzal, amit Bauer Tamás a cikkében leírt” - mondta megkeresésünkre Eörsi Mátyás SZDSZ-es frakcióvezető-helyettes. „Ugyanaz a helyzet, mint egykor a státustörvénynél volt: az a probléma, hogy közjogilag terjesztjük ki Magyarország szuverenitását. A státustörvény megszavazását egyedül az SZDSZ nem támogatta, és a két nagy párttal szemben minket igazolt az, hogy az Európai Tanács a nemzetközi joggal ellentétesnek találta a törvényt.”
„A fórum kompetenciája megkérdőjelezhetetlen” - szögezte le hétfőn Kozma József az MSZP részéről, aki szerint a KMKF évek során gyűjtött tapasztalata igazolja annak létjogosultságát. A szocialista politikus azt is hangsúlyozta, hogy a jogállás tisztázására azért is szükség volt, hogy ne csak a házelnök „őszinte és jó szándékú törekvése döntse el, hogy mi történik a KMKF-fel, hanem rendszeres, bevett gyakorlat legyen a működése”.
Ez irányú vágyát egyébként Szili Katalin is kifejezte, amire reagálva Eörsi Mátyás a Heteknek azt mondta, hogy „a politika mindig személyfüggő: ha a jövőben olyan emberek vesznek majd részt benne, akik ezt nem akarják, akkor a fórum egyszerűen nem fog működni”.
„Ez az együttműködés, ez a határozat semmiféle európai uniós normát vagy hazai jogot sem sért” - mondta maga Szili Katalin is, reagálva arra, „amiket az elmúlt napokban hallani lehetett”, és hozzátette: „Egyetlen olyan alkotmányos intézményünk sincs, amelynek a jogát vagy jogkörét ennek az intézménynek a működtetése sértené.”
Eörsi Mátyás lapunknak elmondta: reméli, hogy szomszédjaink nem veszik majd észre a határozat meghozatalát. Ha pedig mégis, akkor pedig attól tart, hogy „a határon túli nacionalista pártok konfliktuskeltésre használják majd ezt az új helyzetet, mi pedig közben a másik oldalon nem nyertünk ezzel a rendelkezéssel semmit”.
Répássy Róbert ugyanebben a témában azt állítja, hogy „a trianoni békeszerződés jogunkká tette, hogy a határon túli honfitársainkkal a lehető legszorosabb kapcsolatot tartsuk, tudomásul véve, hogy nem közös országban élünk”. Nagy Andor is úgy látja: „nem szabad, hogy a mi mozgáskörünket és cselekvésünket akadályozza a szomszédos országok nem magyar képviselőinek véleménye. Azt viszont el kell nekik magyarázni: ez nem ellenük szól, hanem közös ügy is lehet.”