Vissza a tartalomjegyzékhez

Mester Ivett, Vígh Gábor
Tűz és jég
Sokan vannak, de lesznek-e elegen?

„Az ügydöntő országos népszavazás eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele, de legalább az összes választópolgár több mint egynegyede a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott” - áll az Alkotmányban. A hétvégi népszavazás tehát akkor eredményes, ha minimum 2014043 igen vagy nem szavazat születik. A Fidesz tüzeli a közhangulatot, míg az MSZP hűti azt, mert számukra kedvezőbb, ha nem mennek el az emberek szavazni.


Pelczné G. Ildikó

A legfrissebb közvélemény-kutatási adatok szerint az utóbbi hetekben növekedett a lakosság politikai aktivitása. A Tárki arra a következtetésre jutott, hogy a népszavazáson való részvétel valószínűleg nem fogja elérni a parlamenti választásokkor várható létszámot, arra azonban számítani lehet, hogy a véleménynyilvánítás mindhárom kérdésben eredményes lesz. A biztos részvételt ígérők aránya 57 százalék a Tárki-nál. Az egyes kérdésekre adott válaszok pedig a következőképpen alakulnak: a tandíjra 56 százalék, a vizitdíjra 59 százalék, a kórházi napidíjra pedig 60 százalék mond majd igent.
A Medián úgy mérte, hogy a részvételi szándék 46 százalékra esett vissza a január eleji 48-ról, és fokozatosan csökkent a biztos nemmel szavazók tábora (23 százalékról 19 százalékra redukálódtak). Egyébiránt éppen ők jósolják a leghalványabb részvételi arányt az összes közvélemény-kutató cég közül. A Századvég 57, a Gallup és a Nézőpont 54 százalékra taksálja az ikszelők arányát.
A Vision Consulting prognózisa szerint a népszavazás eredményes lesz, ám az igen szavazatok száma a két és félmilliót nem haladja meg, így szerintük a szó szoros értelmében győzni egyik fél sem tud: a Fidesz a kormány teljes ellehetetlenítését, a kormányoldal pedig a nemek győzelmét nem tudja majd elérni.
A részvételi hajlandóságon túl a cégek a népszavazás utáni lehetséges forgatókönyvekre is kíváncsiak voltak. A népszavazás következményeivel, az igenek győzelmével számolva - legalábbis a Szonda Ipsos szerint - csak egy kisebbség, 36 százalék gondolja azt, hogy a kormánynak távoznia kellene. A többség, 56 százalék szerint a teendő: az ügydöntő népszavazás döntéseinek végrehajtása, majd sok sikert kívánni a program folytatásához.
A Gallupnál a teljes lakosság alig negyede szerint fog változni a belpolitikai helyzetkép a népszavazást követően, és a lakosság fele azt gondolja, hogy minden megy tovább a maga útján. A másik kérdésben felük (52 százalék) lemondatná a kormányfőt, és csak harmaduk tartaná pozícióban.
„A szavazás lényege nem a Fidesz győzelme, hanem a választópolgárok akaratának érvényesülése, és a közvélemény-kutatások szerint az emberek véleménye találkozik a Fidesz véleményével, tehát az igenek többsége kell, hogy megjelenjen március 9-én” - mondta el a Heteknek Pelczné Gáll Ildikó. A Fidesz alelnökét sokkal jobban érdekli az, hogy a kormány mikor lesz hajlandó eleget tenni egy eredményes népszavazásnak, hiszen gyakorlatilag semmi sem akadályozza meg abban, hogy „meghallva az embereknek a véleményét”, akár már március 10-től eltörölje a tandíjat, a vizitdíjat és a kórházi napidíjat.
Pelczné szerint a Fidesz népszavazási kezdeményezése amúgy egy gesztus értékű szívesség volt az MSZP részére. „A Fidesz az MSZP programjának teljesülése érdekében cselekszik, hiszen az ő választási programjukban volt, hogy ne legyen fizetős az egészségügy, az oktatás. Mi gyakorlatilag a szocialisták programját szeretnénk megvalósítani, ez közös érdek” - fejtette ki a politikus.
Pelczné csodálkozásának adott hangot, hogy egy demokratikus jogállamban a kormány otthonmaradásra buzdítja a választókat, megfosztva ezzel őket egy véleménynyilvánítási lehetőségtől. Szerinte ennél még az SZDSZ kampánya is jobb, hiszen legalább felvállal egy álláspontot, amit érvekkel támaszt alá.


Gusztos Péter

Vélekedését Gusztos Péter szabad demokrata képviselő annyival egészítette ki, hogy a koalíciós partnerek tényleg nem egyeztettek kampánystratégiát, a véletlen hozta úgy, hogy az MSZP „hideg”, tájékoztatási kampánya és a szabad demokraták provokatív felhívásai gyakorlatilag egymást erősítették. „Bár nem tűnik rossznak az elképzelés, hogy egyesítsük erőinket, némiképp ironikusan azt tudom mondani: sajnos nem olyan jó a koordinációs együttműködés, hogy ennyire egymáshoz igazítanánk a stratégiáinkat” - tette hozzá Gusztos.
A kisebbik kormánypárt ügyvivője egyelőre kérdésesnek látja a szavazás eredményességét, és bár realitása mégiscsak az igenek győzelmének van, úgy vélte: „több lesz a »nem«, mint azt januárban bárki gondolta volna, hiszen az utolsó egy hónapban látványosan nőtt a nemmel szavazni akarók száma, míg az igeneké csökkent.”


Simon Gábor

Simon Gábor nem érzi, hogy köszönetet kéne mondaniuk az ellenzéknek a kampányban kifejtett „gesztus” miatt. Az MSZP választmányi elnöke egyenesen azt állítja, hogy az ellenzék kampánya már régen nem a szakmai kérdésekről szól, hanem egy megtervezett politikai helyzet létrehozásáról. „Biztos, hogy vannak olyanok, akik a velünk való konzultáció során döntöttek úgy, hogy nemmel fognak szavazni, mert megértették, hogy a kérdések mögött milyen politikai szándék húzódik” - állítja a képviselő, aki a Fidesz kampányát „érzelmileg túlfűtöttnek” nevezte, és ha az igenek győznek, akkor azt a „felajzott, indulati politika” számlájára írja.
A politikus matematikája szerint a március 9-én megszülető döntésnek egy jogi és egy politikai következménye lesz. A jogi viszonylag egyszerű, hiszen - mint mondta - egy demokratikus jogállamban a törvényt tisztelő kormány nyilvánvalóan az emberek döntése alapján hozza majd meg a szükséges intézkedéseket. A politikai következménye esetében viszont arra hívja fel a figyelmet, hogy az távolról sem az, amit az ellenzék sulykol a közvéleménybe. „A népszavazás nem a parlamenti választások harmadik fordulója, nem a kormány működéséről szól” - szögezte le Simon.