Vissza a tartalomjegyzékhez

Konkolyi Katalin
Piramisok itt is, ott is

Bár tízből kilenc embernek a piramis hívószóra egyértelműen és kizárólagosan az egyiptomi sivatagban látható, óriási, gúla alakú építmények jutnak eszébe, nem árt, ha tudjuk: nem csak a fáraók építtettek ilyesmit.


A Visocica "hegy"

Talán még az azték lépcsős piramisszentélyek ismertek valamelyest, az utóbbi években azonban a legváratlanabb országokból hallani, hogy a sivatagi társaikhoz hasonló építményekre bukkantak - melyek közül egypár még állítólag felül is múlja azokat mind méretben, mind korban.
A legfrissebb ilyen híradás Oroszországból származik, melynek messzi, északi vidékén, a Kolszkij-félszigeten fedezték fel egy rég letűnt civilizáció nyomait, köztük két olyan piramist, melyek a kutatók szerint legalább öt-ezer évvel korábban épültek, mint a gízaiak. Az első expedíció egyébként elég régen, 1921-ben járt ezen a teljesen lakatlan helyen, méghozzá a szovjet nemzetbiztonsági szervek szponzorálásával, ígyhát arról, hogy mit is találtak itt, a nagyközönség hosszú évtizedekig semmit sem tudhatott.
1997-ben járt ott újra tudósember, a neves orosz kutató, Vlagyimir Gyemin. Meg is találta a piramisokat, az expedíción szerzett teljes információ azonban újból homályban maradt - a tudós ugyanis rövid időn belül meghalt. Az érdeklődés azonban ekkor már kellőképpen felerősödött, és azóta egy harmadik expedíció is lezajlott. A különféle tudósokból álló csapatnak nem kevés nehézséggel kellett megküzdenie, mivel a célterületük körülbelül 150 kilométeres körzetében még ösvény sem volt, a kísérőként alkalmazott lapp nyomolvasók pedig - félve az ősök szellemeitől - egyre kelletlenebbül álltak rendelkezésre, végül pedig el is maradoztak. A helikopter sem jelentett segítséget az építmények megtalálásában - idővel ugyanis teljesen befedte őket a moha és az egyéb növényzet, így felülről észrevehetetlenné váltak.
Az expedícó ennek ellenére sikerrel zárult: megtalálták és georadarral meg is vizsgálták a szabályos gúla alakú halmokat, melyekről bebizonyosodott, hogy valóban emberi kéz alkotta, nyugat-kelet tájolású piramisokról van szó, melyek legalább kilencezer évesek, vagyis jóval előbb keletkeztek egyiptomi hasonmásaiknál. A tudósok szerint ez alátámasztani látszik azt a feltételezést, miszerint a piramisépítés kultúrája északról jött.
Nem kevésbé meglepő helyszín a piramisok számára Ukrajna sem - egy-két évvel ezelőtt itt is ilyenekre bukkantak egy régészeti kör tanulói. Bár még csak a csúcsokig ástak le, annyi már megállapítható, hogy az egyiptomi piramisokhoz hasonló méretű és szerkezetű építmények, de jóval előbb épültek. Arra természetesen még nem tudják a választ, milyen körülmények között keletkeztek itt, a mai Luhanszk megye területén.
A szakértők akkoriban azt is kijelentették, hogy ez az egyetlen ilyen jellegű építmény egész Európában, ebben azonban, úgy tűnik, tévedtek. 2006-ban ugyanis már folytak az ásatások Boszniában, ahol egy helyi származású, Amerikában élő üzletember, Semir Osmanagic fedezte fel műholdfelvételek alapján, hogy a Viszoka városka környékén található halmok - nevezetesen a 650 méter magas Visocica (képünkön) és további négy hegy - szabályos gúla alakúak, és a többi hegytől eltérő a hőkibocsátásuk: ebből született az a feltételezés, hogy a földréteg alatt piramisok rejtőznek. Az ásatások a mai napig folynak: eddig hatalmas, nem helyi kőzetből való kőlapok bukkantak elő a föld alól, az egyik hegyen pedig spirálban körbevezető út, amely egy zikkurat jellegű épületet sejtet.
A környező hegyektől eltérő hőtérkép Osmanagic szerint azt bizonyítja, hogy a piramisok belül üregesek. Az érdeklődés mindmáig óriási: rengetegen látni akarják a „boszniai piramisokat”, sokan a munkába is besegítenek, a tudományos világ jelentős része azonban meglehetősen lekezelően viszonyul az amatőrként régészkedő (egyesek szerint csak kontárkodó) „Indiana Joneshoz”. Ő kitart álláspontja mellett: támadóinak csak annyit üzent, hogy „ma mi nevetünk azokon, akik egykor a Földet laposnak tartották, és kinevették Galilei felfedezéseit”.
A környék az itt lakó ősi népek számára mindig is szent helynek számított, az egyik hegyen a bosnyák királyok székhelye és vára állt. A dél-amerikai indián kultúrák is jó pár hasonló emlékkel ejtik gondolkodóba a tudósokat: Bolíviában La Paz közelében például 3900 méter magasan a hegyekben találkozunk lépcsős piramisokkal. Kevésbé ismert hír, hogy Kuba nyugati partjainál is találtak egy ősi várost 2001-ben, mélyen az óceán felszíne alatt. A robot mini-tengeralattjáró felvételei kőépítményeket, többek között két piramisszerű építményt is mutattak.