Vissza a tartalomjegyzékhez

Major Nóra
Nem csak hazabeszélnek
Elnökjelöltek gazdasági programjai

Recesszió, adók, szabad kereskedelem, egészségügy, energiafogyasztás, veteránok. A 2008-as amerikai elnökválasztás főbb, gazdaságot érintő témái. A még versenyben lévő jelöltek - John McCain, Barack Obama, Hillary Clinton és Mike Huckabee - igyekeznek is minél markánsabb állításokat megfogalmazni ezekben a kérdésekben. Azt pedig - ha szinte közhely is - ne feledjük: ezek a kijelentések nemcsak 301 millió amerikainak szólnak, hanem közvetve az egész világnak.

A tavaly nyáron kipattant jelzáloghitel-válság jelentős hangsúlyváltásokat indukált az elnökjelöltek gazdasági programjaiban. Míg a kampányok kezdetén csak a nagyon pesszimista elemzők érezték hátukon a krízis borzongató előszeleit, addig ma már nem az a kérdés, hogy lesz-e recesszió, hanem hogy mikor, és hogy hogyan készülnek fel a fogadására. Nem vitás tehát, hogy az erre javasolt megoldások izgatják leginkább a tengerentúlon az utca aggódó emberét. A sub-prime válság kárvallottjainak rehabilitációja elsősorban a demokrata oldalt ösztönözte vaskos ígéretekre: Mrs. Clinton egy 30 milliárd dolláros alapot hozna létre a károk enyhítésére, Obama pedig 45 milliárdot szánna a mostanihoz hasonló esetek megelőzésére.

Adók

Mintha csak Magyarországon lennénk: „Az emberek bizalma megtört a kormányzat ítélőképességében” - állítja honlapján a republikánus McCain. Ennek orvoslására újragombolná a kormányzati költekezések rendszerét, továbbá megszüntetné a 2010-11-re beígért adóemelést. (Ez utóbbiban minden jelölt egyetért.) Amerikában jelenleg 35 százalékos adó sújtja a vállalkozásokat (nálunk ez 18 százalék!), amely a második legmagasabb kulcs a fejlett országok között. Ezt McCain 25-re csökkentené, amitől évi 0,5 százalékos GDP-növekedést, és a bérek általános emelkedését reméli. Hillary szintén a középosztály felemelését ígéri, mondván: „nem lesz láthatatlan elnöke Amerikának.” A jövedelmi különbségek ugyanis - 1929 óta - most a legmagasabbak. Obama az adómentességet jelentő „tax credit”-et kiterjesztené, mértékét pedig személyenként 500, míg családonként évi 1000 dollárra emelné. Mindezek kivitelezésére pedig 75 milliárdnyi állami támogatást szánna. Huckabee a „Fair Tax” mozgalom híve. Ez magyarra fordítva egy olyan egységes adókulcsot jelent, amivel az érintettek minden kormányzati kötelezettségüket letudják, és ennek mértéke is az egyén, illetve a vállalkozás anyagi állapotához van igazítva. (Erről lásd bővebben: ). Úgy tűnik, nála körültekintőbb senki sem lehet e témában: a halottak miatt kárpótlást, teljes egészségügyi ellátást, a civil életbe való bekapcsolódás feltétlen lehetőségét, és más jutalmakat tartana méltónak azok számára, akik „életüket adták a hazáért és másokért”. Huckabee elsősorban az egészségügyi ellátás biztosítását emeli ki, míg Hillary - a republikánusokkal ismét szembeszegülve - az iraki háború beszüntetését hangsúlyozza mint katonai témát, és „természetesen” a veteránoknak korábban „tett ígéretek” megtartását. Obama szintén visszahívná az amerikaiakat Irakból, de részletes tervvel szolgál a veterán harcosok számára is - vesszőparipája ugyancsak az egészségügyi és szociális rehabilitáció.