Vissza a tartalomjegyzékhez

Sz. F., H. Zs.
Zárt világ
Interjú Ábrahám László orvosi műhibákra specializálódott ügyvéddel

Évtizedek óta képviseli orvosi műhibák kárvallottjait. A szegedi, csavarhúzós történet mennyire nevezhető extrém esetnek?
- Sokan el sem hinnék, milyen sok hasonló hiba történik az egészségügyi gyakorlatban. Az, hogy most egy csavarhúzódarab törött le, csak a jéghegy csúcsa. Hagytak már beteg szervezetében a 40-szer 40 centiméteres törlőkendőtől kezdve eltört dréncsődarabig szinte mindent.

Hogyhogy nem vesznek észre egy 40-szer 40 centiméteres törlőkendőt?
- Az egészségügyi törvény előírja, hogy a gyógykezelése során mindenkit a legnagyobb gondosság elve szerint kell kezelni és ellátni. Jelen esetben csak számolni kellett volna, a seb összevarrása előtt csupán ellenőrizni kellett volna a műtét során felhasznált a törlőkendők számát, hiszen azonnal kiderült volna, hogy eggyel kevesebb van, mint amennyivel dolgoztak. Ennek elmulasztása gondatlanság.
Az érintett intézmények viszont - hasonlóan a szegedihez - sokszor arra hivatkoznak, hogy ez nem gondatlanság, hanem technikai kockázat.
- Valóban, de ez egyszerűen elképesztő. Azzal egyet lehet érteni, hogy a műtét során használt eszköz meghibásodása a technikai kockázatok körébe tartozik, de az, hogy a letört fémdarabot ott is hagyják, ez már messzemenően gondatlanság.
Az az idős hölgy, akinek az említett törlőkendőt bennhagyták a szervezetében, belehalt a műtétbe. Felhívtam a Semmelweis Egyetemet, hogy foglaljanak állást az ügyben. Azt válaszolták, hogy ez is a műtéti kockázat része. Később, amikor megindult a rendőri eljárás foglalkozás körében halált okozó veszélyeztetés miatt, akkor módosítottak az állásponton, és azt mondták, meg kellene várni a nyomozás végeredményét.
Évente két-háromszáz műhibaper zajlik Magyarországon. Mennyi a műhibák száma?
- Számszerű adatot nem lehet tudni, mert sok ember szégyelli, ha történt vele valami, és nem tesz jogi lépést. És az érintett intézmények is igyekeznek mindent elkövetni annak érdekében, hogy peren kívül megállapodjanak, hiszen nem szeretnének a nyilvánosság elé kerülni, nem akarnak rossz hírbe keveredni. Úgyhogy per csak a tényleges esetek töredékéből lesz.
A műhibák gyakoriságát tekintve hogyan viszonyulunk a fejlett országokhoz?
- Addig, ameddig nálunk a műtéti kockázat körébe sorolják az idegen test bennhagyását, nem hasonlíthatjuk öszsze magunkat más országgal.
Mit gondol, milyen okok állnak a műhibák mögött? A rossz egészségügyi rendszer? A túlterheltség, az alulképzettség?
- Az a mindenhatóság, amit az orvosi társadalom önmagáról táplál. Volt olyan esetem, amikor a benyújtott kárigényemre csak annyit írtak rá felkiáltó jellel, hogy „mi nem hibáztunk”. De beszélhetünk rendszerhibáról és túlterheltségről is. Az új biztosítási rendszerben - ha végül is bevezetik - talán elérhető lesz, hogy a működtetők odafigyeljenek az intézményekre, a minőségi munkára.
Nagyon sok a becsületes, lelkiismeretes orvos, akik kevés pénzért dolgoznak kiválóan.
- Jól mondja, Magyarországon nagyszerű orvosok vannak. Éppen ezért érthetetlen számomra, hogy miért kellett egy Balaton környéki kórházban meghalnia egy fiatalasszonynak hatodik hónapos méhen kívüli terhességben. Hiszen ezt fel lehetett volna ismerni. Ebben az esetben négy orvosszakértő ki is mondta, hogy a vizsgálatot végző orvosoknak észre kellett volna venniük a méhen kívüli terhességet, az ötödik, a legrangosabb szakértő azonban úgy nyilatkozott, hogy mivel igen ritka esetről van szó, nem állapítható meg egyértelműen a mulasztás.
Az orvosszakértőkön kívül ki az, aki ellenőrizhetné ezeket az eseteket?
- A bírák nincsenek felvértezve az ilyen ügyekhez szükséges szakmai tudással, úgyhogy a legtöbb az orvosszakértők lelkiismeretén múlik: merik-e azt mondani, hogy kolléga, te hibáztál. Nem kellene elvtelenül védeni a hibázó kollégát, és akkor a műhibaperek is igazságosabban tudnának lezárulni.
Mi történik, ha egy orvos elveszít egy ilyen pert?
- Ha hibázik is, nem az orvost perlik, hanem az őt foglalkoztató intézményt. Az orvos munkajogi perben vonható felelősségre, ez azonban információink szerint minimális számban fordult elő. Indulhat persze büntetőeljárás is, ez esetben a vétkesnek tartott egészségügyi dolgozó áll a bíróság elé. Ha megállapítást nyer a felelőssége, általában pénzbírságot szabnak ki, 60-120 ezer forintot. Igen ritka az olyan eset, mint ami a nemrégiben mandulaműtétben elhunyt fiú orvosával történt, hogy felfüggesztett börtönbüntetést kapott.
Mi motiválja önt, hogy ilyen szenvedélyesen képviseli ezeket az ügyeket?
- Azért vagyok ügyvéd, mert bánt az igazságtalanság. Düh is van bennem, amit a magányosság, az elszigeteltség okoz. Azokban az ügyekben, ahol a betegek jogait igyekszik valaki képviselni, nagyon magányossá válik. Legfeljebb néhány orvosbarát marad, aki esetleg rámutat, hogy itt vagy ott történt a hiba, de sokszor ők sem merik aláírni a szakvéleményüket, mert az hátráltatná az előmenetelüket.