Vissza a tartalomjegyzékhez

Széchey Noémi, Korvin Tibor
Bin Laden tanítómestere volt

Autóba rejtett bomba végzett Emád Mugnijéval, a Hezbollah terrorszervezet második emberével (képünkön) kedd éjszaka Damaszkusz egyik lakókörzetében. A Hezbollah Izraelt teszi felelőssé a robbantásért, míg a zsidó állam tagadja, hogy ő állna a terrorista likvidálása mögött. Mugnije Oszama bin Laden után az elmúlt 25 év legkeresettebb terroristája volt. Szíriai források szerint a Hamasz terrorszervezet vezetőjével és az iráni külügyminiszterrel találkozott volna Bejrútban.

„Mugnije volt minden idők egyik legveszélyesebb és legkegyetlenebb terroristája” - nyilatkozta Dani Jatom, a Moszad egykori vezetője. Jatom „a szabad világ terrorellenes harca egyik legfőbb eredményének” nevezte a történteket, mivel Mugnije „sok zsidó, izraeli és amerikai ember haláláért volt felelős, ő egyedül és közvetlenül irányította a Hezbollah valamennyi külföldi akcióját - természetesen Iránnal szoros együttműködésben”. Jatom szerint Mugnije likvidálása súlyos csapást jelent a Hezbollah számára, úgy erkölcsi értelemben, mint operatív képességeit illetően, mivel a gyilkosság csak úgy történhetett meg, hogy valakiknek sikerült mélyen beépülniük a szervezetbe. „Akinek sikerült őt félretennie az útból, az bárkit félre tud tenni a Hezbollahon belül” - mondta.
Iszmail Szurkejir, a Hezbollah jogásza szerint a terrorszervezet vezetősége Bejrútban fog összeülni annak érdekében, hogy a válaszlépésekről egyeztessen. „A Hezbollahnak minden joga megvan arra, hogy megtorolja [a gyilkosságot] bárhol a világban és bármilyen módon, amit jónak lát” - nyilatkozta a libanoni televízióban.
Izrael a legkeresettebb terroristaként tartotta számon Mugnijét, Hasszan Naszrallah Hezbollah-vezetőt is megelőzve. A kilencvenes években a Moszad többször próbálta likvidálni Dél-Bejrútban, ám eredménytelenül. Az egyik kísérlet során a testvérét sikerült likvidálni, és az izraeliek azt remélték, hogy a temetésen részt vesz, ahol újra célponttá válhatott volna, ám a szertartáson nem jelent meg. Mugnijét sejtik több terrortámadás és repülőgép-eltérítés mögött, többek között őt teszik felelőssé három izraeli katona 2000-es elrablásáért, valamint Edlad Regev és Ehud Goldwasser katonák 2006 nyarán történt elrablásáért is - ami a második libanoni háború kirobbanásához vezetett.


Mugnije az FBI listáján is „előkelő” helyet foglalt el, ötmillió dolláros vérdíjat tűztek ki a fejére. Az amerikai titkosszolgálat szerint ő állt a TWA légitársaság egy járatának 1985-ös elrablása mögött, amely során egy amerikai katona vesztette életét. Ugyanebben az évben több nyugati személyt is elraboltak Libanonban, közülük többeket később szabadon engedtek, ám több társával együtt William Buckley-t, a CIA libanoni részlegének vezetőjét is megölték. Emellett őt gyanúsítják azoknak a libanoni amerikai nagykövetség és a nemzetközi haderőben részt vevő amerikai és francia katonai bázisok elleni 1983-as támadásoknak a kitervelésével, amelyek több mint háromszázötven ember életét követelték.
Mugnije a Fatah terroristájaként kezdte tevékenységét, majd a Hezbollah megalakulása után csatlakozott a terrorszervezethez. Az utóbbi években úgy tekintett magára, mint Naszrallah sejk lehetséges utódjára a Hezbollah élén, ami lehetővé tette volna számára, hogy harminc év után végre kilépjen a rejtőzködésből. Az utána folytatott nemzetközi hajtóvadászat miatt ugyanis az elmúlt évtizedeket Iránban, Szíriában és Libanonban töltötte, ám ha Iránon kívül tartózkodott, soha nem aludt kétszer ugyanazon a helyen, sőt gyakran cserélt személyazonosságot, és több plasztikai műtétet is végrehajtatott magán.

Emellett a Hezbollah „védelmi miniszteri” állását is betöltötte: ő állt a szervezet által külföldön elkövetett terrorakciók mögött. Ő volt az Iráni Forradalmi Gárda katonai szárnyának, az al-Kudsznak az összekötője - ez a szervezet tartja a kapcsolatot az Irán által támogatott terroristacsoportokkal. Az együttműködés eredményeképpen hajtottak végre közösen két terrortámadást Buenos Airesben: 1992-ben az izraeli nagykövetség, 1994-ben pedig a zsidó közösségi központ ellen követtek el merényletet. Az előbbiben 29, az utóbbiban 85 ember vesztette életét. (Az 1992-es Buenos Aires-i terrortámadás Abbász Muszavi Hezbollah-vezér likvidálására adott válasz volt. Az ő helyére lépett Hasszan Naszrallah, a terrorszervezet jelenlegi vezetője.)
Mugnije emellett szoros kapcsolatban állt az al-Kaidával is. Az amerikaiak által letartóztatott Ali Mohammednek, a tálib terrorszervezet egyik vezetőjének vallomása szerint Mugnije 1983-ban Szudánban találkozott Oszama bin Ladennel. Akkor a Hezbollah robbanószerkezetek használatával kapcsolatos kiképzést tartott az al-Kaida tagjainak. Ezek alapján nyugati titkosszolgálatok nagyon valószínűnek tartják, hogy Mugnijénak köze volt a 2001. szeptember 11-i terrorcselekményekhez is. Izraeli források szerint 2006 januárjában Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnökkel utazott Damaszkuszba, hogy ott Hasszan Naszrallah Hezbollah-vezetővel, Háled Masal Hamasz-vezetővel és Ramadan Szalahhal, az Iszlám Dzsihád vezetőjével találkozott.