Vissza a tartalomjegyzékhez

Papp Levente, Brüsszel
EU: Csak így tovább

Az Európai Bizottság alapjában véve pozitívan értékelte a magyar konvergenciaprogramot, mivel sikeresen teljesítettük a vállalt deficitcsökkentést. Az EU méltányolja az eddigi reformlépéseket, de miközben egyik kézzel hátba vereget, a másikkal a további lépéseket sürgeti. A vártnál kedvezőbb eredmények ellenére is még mindig a nagy kockázatot jelentő országok közé sorolják Magyarországot.


Fotó: Somorjai László

A brüsszeli bürokratákat nem hatják meg a magyar kormány PR- szövegei, szigorúan a számok alapján ítélnek. Magyarország 2007. november 30-án nyújtotta be konvergenciaprogramjának ötéves időszakra vonatkozó új, aktualizált változatát. (A konvergencia latin eredetű szó, a matematikai analízis régi, központi fogalma, tulajdonképpeni jelentése összetartás). A maastrichti szerződés döntései szerint a közös pénz övezetéhez csak azon tagállamok csatlakozhatnak, amelyek gazdasága teljesíti a gazdaság stabilitásához szabott feltételeket. A legfontosabb kritériumok között szerepel, hogy egy adott évben a költségvetési deficit a GDP 3 százalékát, az államadósság pedig a GDP 60 százalékát nem haladhatja meg. A hazai deficitet 9,6 százalékról tavaly 5,7 százalékra sikerült lecsökkenteni. Az államadósság pedig a GDP 66 százalékán áll. Az aktualizált magyar konvergenciaprogramban meghatározott költségvetési irányvonal nagyjából összhangban van azzal a céllal, hogy az ország 2009-ig tartósan megszüntesse a túlzott hiányt. Ehhez azonban arra van szükség, hogy a kormány teljes mértékben és hatékonyan hajtsa végre a tervezett költségvetési intézkedéseket és strukturális reformokat.
Az alacsonyabb hiánycélokat az előzőleg tervezettnél magasabb kiadások leronthatják, a vártnál jobb bevételek mellett is, amelyekkel 2008 után nem lehet számolni. A kevésbé jó hír az, hogy a költségvetési célok elérését 2009-től növekvő kockázatok fenyegetik, amelyek elsősorban a kiadások lehetséges túllépésével kapcsolódnak össze, amennyiben a széles körű reformprogramot nem hajtják végre teljes mértékben - figyelmeztet az unió. Ahhoz, hogy a kiigazítás tartós legyen, a költségvetési irányítás erősítésére és a strukturális reformok befejezésére van szükség.
Az Európai Tanácsnak a következő teendőkre kell felkérnie Magyarországot. Először is, hogy szigorúan hajtsa végre a 2008-as költségvetést, és a terveknek megfelelően minden esetlegesen szükséges további lépést tegyen meg a túlzott hiány megszüntetésére 2009-ig. Továbbá a vártnál nagyobb bevételeket fordítsa a hiány további csökkentésére, ez felgyorsítaná az adósságcsökkentés ütemét, és lehetővé tenné, hogy a GDP 60 százalékát jelentő küszöbérték elérése minél előbb bekövetkezzen. Fontos, hogy a közigazgatás, az egészségügy és az oktatási rendszer területén bejelentett, további karcsúsítási intézkedések elfogadásával és gyors végrehajtásával tartósan szorítsa vissza a kiadásokat. Mivel a lakosság elöregedése egyre nagyobb terheket jelent, és nehezíti az államadósság lefaragását, ezért az államháztartás hosszú távú fenntarthatósága érdekében folytatni kell a nyugdíjrendszer reformját. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az EU elvárja, hogy az aktív keresők aránya emelkedjen. Így tehát nincs más hátra, mint a reformok továbbvitele, ami lehet, hogy a miniszterelnöki ígérettel szemben továbbra is fájni fog, de enélkül az ország pénzügyi stabilitása csak álom marad.