Vissza a tartalomjegyzékhez

Konkolyi Katalin
Cári idők nosztalgiája
Avagy lehet-e újra monarchia Oroszországban

A monarchia kérdése nem először merül fel Oroszországban - még ha nem is fő politikai témaként. Jelenlegi aktualitását az adja, hogy pár hónappal ezelőtt Jekatyerinburg környékén rábukkantak két tetemre, melyekről azóta bebizonyosodni látszik, hogy a bolsevikok által kivégzett cári család eddig hiányzó két tagjáról van szó.

Már közhelyszámba megy az a megállapítás, hogy az orosz lélek cár után kívánkozik; ezt a párhuzamot gyakorlatilag minden erősebb akaratú vezető személyével kapcsolatban felállították, egyesek még Sztálint is amolyan népéről gondoskodó atyaként festették le. Tény, hogy a média is szívesen foglalkozik minden, főként az utolsó cárt érintő hírrel.
Alig történt meg a Szovjetunió széthullása és a rendszerváltás, hamarosan meg is találták az 1918-ban lemészárolt II. Miklós és családtagjai földi maradványait, melyeket több évi beható vizsgálódás után Szentpétervárott méltó külsőségek között újratemettek. A pravoszláv egyház szentté avatta a cári famíliát. Az utolsó orosz uralkodónak egyébként ma is élő leszármazottai vannak: a férfi-ág kihalásával jelenleg Marija Vlagyimirovna (kis képünkön) örökölné a trónt, ha az orosz társadalom is úgy akarná - German Lukjanov, a Romanov-ház ügyvédje szerint ennyi kell csak a monarchia visszaállításához. Oroszország ezeréves történelmi tapasztalata bizonyítja e kormányzási forma életképességét és hasznát - jelentette ki Lukjanov egy sajtótájékoztatón. Többen említik követendő példaként azokat a nyugat-európai államokat, ahol szépen megél a monarchia a parlament és a miniszterelnök árnyékában.