Vissza a tartalomjegyzékhez

Hajdú Sándor
Akciók Ruandától Székelyföldig

„Nagyot változott a világ, még a kiegyensúlyozott jóléti nyugati államoknak is egyre nehezebb szociális kihívásokkal kell szembenézniük” - nyilatkozta a Heteknek Kovács Sándor, a Hites Adakozók Hálózatának (HAH) vezetője, akivel az adakozásról és a hazai társadalom szociális szerkezetéről beszélgettünk. A Hit Gyülekezete karitatív szervezete több mint tízéves fennállása óta 1 milliárd forintot meghaladó értékű segélyt osztott ki a rászorulóknak itthon és külföldön egyaránt.


Fotó: Somorjai László

A Hites Adakozók Hálózata 1994 nyarán alakult meg a Hit Gyülekezete karitatív feladatainak ellátására, de egy kisebb stáb az egyházban már 1987 őszétől végzett hasonló tevékenységet. „Szervezetünket a Hit Gyülekezete azzal a céllal hívta életre, hogy segítsünk azokon az embertársainkon, akik önhibájukon kívül olyan helyzetbe kerültek, amely nemcsak az elemi létezésükben, hanem az őket a születés jogán megillető emberi tisztességükben is veszélyezteti” - fejtette ki Kovács Sándor.
A célok maradtak, a szociális közeg azonban folyamatosan változik ma is, mivel egyre több a létbizonytalanságban élők száma, és a szociális háló szélére sajnos egyre több család és benne sok gyermek kerül. A társadalmi változások során azonban az adakozó kedv is változott, míg a kilencvenes évek elején a nyugati szállítmányok domináltak, addig ma már az itthoni elkötelezettek adakoznak inkább. Kovács Sándor tapasztalata szerint ugyanis lassan ugyan, de kialakul az adakozás és a segítés kultúrája. „Nagyon sok tehetősebb ember - követve a nyugati példákat - életmódjának részéve tette a segítést, a szerényebb anyagi helyzetben levők pedig »ahol hárman esznek, jut ott a negyediknek is« elv alapján adományoznak a náluk is elesettebbek felé” - összegezte a tapasztalatait a szervezet vezetője.
Mint Kovács Sándor elmondta: a HAH elsősorban a Hit Gyülekezete és tagjai által felajánlott adományokból végzi munkáját. A segélyezés több formában működik, úgymint készpénzsegélyek, gyermekélelmezés, rezsiszámla-támogatás és segélycsomagok összeállítása.
A gyülekezet az elmúlt évtized során azonban nemcsak Magyarországon, hanem külföldön árvizeknél, természeti katasztrófáknál mindig igyekezett segíteni a rászorulóknak. Az elmúlt évek során több segélyszállítmányt juttatott el a határon túli magyarok megsegítésére.
A HAH vezetője sorolta a példákat: 1994-ben közel 20 millió forint értékű, 40 tonnás segélyszállítmányt - gyógyszert, tartós élelmiszert, vitaminokat - gyűjtöttek össze a ruandai menekültek részére. 1998-ban az ENSZ Women’s Guild elnevezésű pályázatának támogatásából saját forrással kiegészítve 180 gyermek részére vásároltak cipőket és csizmákat. 2001-ben két kárpátaljai falunak vittek 11 tonnányi élelmiszert és ruhát, mintegy 1,5 millió forint értékben.
A délkelet-ázsiai katasztrófa áldozatainak támogatóihoz 2005 januárjában csatlakoztak, és a Hit Gyülekezete által adományozott 7 millió forintból vásárolt modern életmentő orvosi műszereket küldtek a természeti csapás által leginkább sújtott területre.
A HAH fontos feladatának érzi a határon túli magyarok támogatását, ezért többek között 2005 augusztusában a Hit Gyülekezete gyűjtést rendezett a székelyföldi árvíz áldozatainak megsegítésére. Az így összegyűlt 12 millió forint értékű adományt az elemi csapások helyszínén adták át a bajba jutott erdélyi családoknak. A Vidám Vasárnap tévéműsor támogatásával 20 tonna cukrot, lisztet, olajat, rizst és burgonyát küldtek a csángóföldi Gyimesbükkre, az udvarhelyszéki Bikafalvára, Hodgyára és Farcádra - az emberek közvetlen megsegítésére. Az elmúlt években Erdélybe többkamionnyi szállítmányt is küldtek, mintegy 50 millió forint értékben.
A legfrissebb terveikről Kovács Sándor elmondta: a téli hónapokban a főváros különböző pontjain találkozhattak a rászorulók a munkatársaikkal, akik ruhát és meleg ételt osztottak a nélkülöző kisnyugdíjasoknak, szegény családoknak és a hajléktalanoknak. „Létrehoztunk egy akciócsoportot, amely felkutatja és meglátogatja a hajléktalanok búvóhelyeit, és ott segítünk az üregekben, sátrakban, fatákolmányokban és barlangokban élő családoknak” - magyarázta az HAH vezetője.
Emellett ezen a télen sorra látogattak kisebb lélekszámú, a főbb közlekedési utaktól távol eső, a fejlődés lehetőségétől elzárt falvakat is. „Legnehezebb helyzetben a nagycsaládosok és az egyedül maradt idősek vannak. Részükre viszünk ruhaneműt, élelmiszert és minden olyan háztartási felszerelést, amire egy családnak szüksége van” - tette hozzá Kovács Sándor.