Vissza a tartalomjegyzékhez

Rokob Tibor
A fogyatékosbrigád
Értelmet az életnek

Katalin szavát a születésekor kialakult idegrendszeri sérülése miatt nehezen érteni. Arcán azonban látni, hogy mennyire fontos számára a közösségi munka. A falun élő szülők halála után egy ideig testvére segítette az asszonyt, nemrégen azonban egy közeli városba költözött, ott neveli gyermekét. A rendszeres munkának is hála, önálló életvitelre képes, minden reggel busszal jár be munkahelyére. Riportunkban egy fogyatékosokkal foglalkozó cég meglepő történetét dolgozzuk fel.


Orbán Péter
Fotó: R. T.

A munkaerőpiacon kívül töltött hónapok, évek minden ember számára lélekromboló hatásúak. Egyre inkább elszigetelődnek, mentális leépülés érezhető náluk. Korábbi kapcsolataik jelentősen lecsökkennek, vagy akár meg is szakadnak. Hosszabb idő esetén egy-egy ép, vagy magát annak valló ember alól is kicsúszik a talaj, de talán még inkább igaz ez a fogyatékkal élő emberekre.
Jól ismerik ezt az érzést az Érd központjában található Napra Forgó Rehabilitációs Kht. alkalmazottai, akiknek legtöbbször hosszú szünet után, éppen e szervezet hathatós segítségével sikerült munkába állniuk. A megváltozott munkaképességű emberek között nincs két egyforma életút. Minden ember példája erősíti, aktivitásra ösztönzi az újonnan érkezetteket. Az Érden lakó István négy évvel ezelőtt egy életmentő műtéten esett át, amelynek során sikerült ugyan eltávolítani a testében felfedezett daganatot, ám korábbi - harmincnégy évig tartó folyamatos munkája után - állását elvesztette. A férfi két éve hallott először a Napra Forgó Kht.-ról. Egy személyiségfejlesztő képzést követően újra hinni kezdett a jövőben. Sikerült elfogadnia saját magát, motiváltabb, tevékenyebb lett. Nemsokára ismét munkába állt. Elkeseredése már a múlté. Úgy véli, minden ember számára van esély, ha ő maga is akarja a változást.
Az Érdi Kistérség legkülönbözőbb fogyatékkal élő munkavállalóinak munkát biztosító Napra Forgó Rehabilitációs Kht. elutasítja a közösségben történő, helyhez kötött foglalkoztatást. A 2000-ben létrehozott non profit társaság ezért kezdett bele az úgynevezett „integrált foglalkoztatási rehabilitáció” rendszerének kialakításába. Orbán Péter ügyvezető igazgató szavai szerint ennek lényege, hogy a hozzájuk forduló embereket külső munkahelyekre próbálják kiközvetíteni. Itt az integrált, tehát ép és megváltozott munkaképességű emberekből álló közösség addig formálja, fejleszti őket, míg - kis lépésekben ugyan, de - elindulhatnak az önálló munkavégzés felé.
A Napra Forgó Kht. jelenleg negyvenöt, munkaszerződéssel dolgozó alkalmazottnak biztosít állandó munkát. Kapcsolatban állnak több mint száz környékbeli munkáltatóval. Ezek közül tizenkettő rendszeresen foglalkoztatja a szervezet partnereit. A cégek az emberek munkaképességét figyelembe véve mindenkinek személyre szabott munkakört biztosítanak, vállalkozói szerződést mindig egy-egy adott tevékenységre kötnek az érdi központú kht.-val. Az állandó munkák között a raktári és irodai tevékenységek, a csomagolás, a címkézés, a takarítás vagy a kézbesítés egyaránt megtalálható.
Orbán Péter szerint a fogyatékkal élő emberek integrációja sehol sem lehet olyan hatékony, mint ahol munkájukat ép, egészséges emberekkel együtt végezhetik. A folyamat rendkívül fontos eleme a néhány főből álló, önsegítő munkacsapat.
A közös kocsival közlekedő, régebbi és új alkalmazottakból álló csoport tagjai mindig közösen dolgoznak.
A csoportos munka során mindenki megtalálja a helyét a csapatban, fontosnak érzi magát a többiek között. Egy ötfős brigád minden csütörtökön a közeli Szigetszentmiklóson végez címkézési munkát. A kht. lógójával díszített kék munkaruhát viseli az itt dolgozó Katalin is, akinek - születésekor kialakult idegrendszeri sérülése miatt - szavát nehezen érteni. Arcán azonban látni, hogy mennyire fontos számára a közösségi munka. A falun élő szülők halála után egy ideig testvére segítette az asszonyt, nemrégen azonban egy közeli városba költözött, ott neveli gyermekét. A rendszeres munkának is hála, önálló életvitelre képes, minden reggel busszal jár be munkahelyére.
A személyre szabott tevékenységek megválasztását jól mutatja az állatkerti elefánttorony működtetésének története. Néhány éve ugyanis ők keresték meg az érdi szervezetet, mert gondot okozott számukra a torony szűk belső lépcsője miatti állandó torlódás. Ma már a szervezet egy megváltozott munkaképességű alkalmazottja engedi föl a csoportokat. Sőt, az állatkert ajándéktárgyai is megvásárolhatók nála.
A pozitív példák ellenére a jelenlegi normatív rendszer nem finanszírozza kellőképpen az integrált foglalkoztatást. Sőt a 2006-os jogszabályváltozás óta a Napra Forgó Kht. - akkreditált telephelyek hiányában - egyelőre nem jogosult a korábban megkapott állami dotációra. Orbán Péter úgy véli, hogy a tárgyi feltételek (küszöb, ajtószélesség stb.) helyett inkább a rehabilitációs folyamatot kellene akkreditálni. A jelenlegi helyzetet a jogalkotásban dolgozó szakemberek szűklátókörűségének és a jogalkotók hibájának tartja. Azt reméli, hogy a Napra Forgó pozitív tapasztalatai is hozzájárulhatnak a mai jogszabályok megváltoztatásához.
A hátrányos helyzetű emberek munkája nem a legolcsóbb a piacon. A Napra Forgó minden adót és közterhet befizet alkalmazottai után, így magasabb óradíjat kénytelen kérni megrendelőitől, mint a szürke-fekete gazdaságban megszokott piaci árak. Ám a „napraforgósokra” mindig lehet számítani, s a megrendelők számára mindez egyre fontosabb tényezőnek számít. Az irodában jelentkezők céljai sok esetben messze állnak a valós lehetőségektől. Számukra még folyamatos elméleti felkészítésre, munkatapasztalat-szerzésre van szükség. A jelentkezők ilyenkor alkalmi munkavállalói könyvet kapnak, amivel olyan - kevésbé kvalifikált - munkákat vállalhatnak el, amivel a későbbi rendszeres munkához szükséges rutint ismét megszerezhetik. Ebbe a reggeli borotválkozástól a felelősségérzet kialakításáig sok minden beletartozik.
A foglalkoztatási rehabilitáció legnagyobb sikere, amikor egy-egy korábban segített személyiségből segítővé válik valaki. Ekkor látszik igazán a katalizátorként működő szervezet munkájának gyümölcse. Jó példa erre Klári története, akinek három évre volt szüksége ahhoz, hogy átkerüljön a „másik” oldalra. A leszázalékolt asszonynak hosszú évek után sikerült végre hátat fordítania az italnak. Ekkor került kapcsolatba a Napra Forgó Kht.-val, ahol hosszú küzdelem után csomagolói állást találtak számára. Évek múlva azonban az egyik partnercég már takarítói feladatkörbe vette át. A gyermekét újra magához vevő asszony annyira megerősödött, hogy idővel az egyik térségbeli családsegítő vezetői felkérték, hogy az ott kezelt alkoholbetegek számára csoportos beszélgetéseket tartson. A Napra Forgónál megkezdett foglalkoztatásának köszönhetően így egész élete megváltozott. Az ő - és a hozzá hasonlók - példáját megismerve mások is közelebb juthatnak ahhoz, hogy elhiggyék, az ő életükben is észrevehető egyszer a fény az alagút végén.