Nem csak a húszéveseké a világ - mondhatná az egykori „Angyal” Simon Templar,
majd a Sean Conneryt követő második James Bond, aki a televíziós forradalom
hajnalán lett világhírű. Roger Moore a múlt héten töltötte be nyolcvanadik évét.
Születésnapjának apropóján Magyarországra látogat. Október 29-30-án az UNICEF
rangidős jószolgálati nagyköveteként tiszteli meg a nagyérdeműt a Nemzeti
Filharmonikus Zenekar hangversenyén, ahol többek között Saint-Saëns Állatok
farsangja című négykezesének konferansziéja lesz. A bevételt az UNICEF
gyermekprogramjaira fordítják.
Moore mintegy tizenhat éve képviseli az UNICEF-et. A nemes megbízatást Audrey
Hepburn színésznő felkérésére vállalta el, miután 1983-ban, indiai forgatása
idején sokkolta a körülötte megtapasztalt szegénység. 2003 óta Sir Roger a világ
minden táján a Gyermekalap munkáját propagálja, illetve a „szent ügyhöz” toboroz
mecénásokat a föld minden táján. Tavaly kétszer is megfordult hazánkban, az első
UNICEF-bál díszvendége is volt. Születésnapja előtt három nappal megkapta a
2350. sorszámú csillagot a Hírességek sétányán, mégpedig a 7007-es házszám előtt
- utalva a 007-es filmekre. Az utóbbi években végzett humanitárius tevékenységét
elsősorban James Bondnak köszönheti, árulta el egy interjúban, hiszen akkori
sikerei alapozták meg népszerűségét, amit hasznosan forgat be - a ma már egyre
felkapottabb - jószolgálati nagykövetek doyenjeként. Bár még szívesen alakította
volna továbbra is a facér titkosügynököt, mégis szükséges volt a kiszállás a
Bond-szériából, mivel „a lányok egyre fiatalabbak lettek, én meg egyre öregebb”
- ismeri el az „ex double-o-seven”.
Természetesen a siker neki sem jött egy csapásra. Londoni rendőr papa és
háztartásbeli mama szerelmének eredménye lett a szőke, kék szemű Roger. Ötévesen
a kétszeres tüdőgyulladást épphogy csak túlélte. Hatodik érzéke azt sugallta,
festőművészként fogja leélni életét. Az iskolából már tizenöt évesen lelépett,
majd portás, grafikus, trükkfilmrajzoló, fogpaszták és kötött pulóverek modellje
lett. Az utóbbi révén megkapta a „Nagy Gombolyag” megtisztelő címet kollégáitól.
De meg kell hagyni, hajbalzsamreklámban is megállta volna a helyét a szőke
liliomfi. A brit hadseregben is szolgált hírszerzőként a második világháború
végén, ahonnan kapitányként távozott. A Királyi Katonai Testület keretén belül
Nyugat-Németországban több bevetést ő irányított.
A londoni Királyi Színművészeti Akadémia (RADA) színész szakán szerzett
diplomát. 1953-ban a siker reményében repült Hollywoodba, de mivel az amerikaiak
nem estek hanyatt brit akcentusától, hazatért hát Angliába, ahol tévésorozatokat
forgatott (nálunk is ismert az Ivanhoe Walter Scott-adaptáció). Karrierje
kezdetén kleptomán hajlamát törölközők elemelésében élte ki. Amelyik hotelben
megfordult, magával vitt „emlékbe” egy-egy címeres frottírt. Amikor tolvajként
hozták le a brit újságok címlapjain, felhagyott a tradícióval.