Vissza a tartalomjegyzékhez

Sebestyén István
Élet a dobozban
Vadászati engedély a Hankookra

A hazai GDP fél százalékát kitevő beruházási összeg, a milliárdos iparűzési adó és az 1500 munkahely ellenére a Hankook Tire az utóbbi idők legtöbbet támadott külföldi cége Magyarországon. Vajon miért lett ügy a dél-korei gumiabroncsgyár letelepedéséből? A helyszínen jártunk.

„Nem nyilatkozok” - mondja ellentmondást nem tűrően egy 30 körüli fiatalember a dunaújvárosi Hankook gyár parkolójában, mikor arra kérem, röviden számoljon be az ott folyó munkával kapcsolatos tapasztalatairól. Határozottan utasít el társa is. Cigivel a szájában a gyárterületre bizonyára nem léphet be, így lenne némi időnk a beszélgetésre, mégsem áll kötélnek. Meglehet, stratégiai hibát követtem el azzal, hogy a főbejárat melletti parkolóban kérdezősködök: a melósok attól tartanak, kamera rögzíti a történteket. A dél-koreai cég amennyire lehet, igyekszik kerülni a sajtónyilvánosságot. Ludmann László, a cég kommunikációs igazgatója előzetesen telefonon lényegében reménytelennek nevezte azon próbálkozásunkat, hogy látogatást tegyünk a gyárban, és a személyes interjútól is elzárkózott. Kérdéseinkre levélben ígért választ, ami többszöri kérésünk ellenére lapzártánkig nem érkezett meg. (Úgy tudni, a válaszok nem itt, hanem Hamburgban, a Hankook európai központjában születnek minden ilyen esetben.)
Célravezetőnek tűnt hát személyesen a munkásoktól kérdezősködni. Negyed nyolckor érkeztem a parkolóba arra számítva, hogy a félnyolcas váltásnál lesz, aki szóba áll velem. Elsőként egy Wolksvagen gurult be mellém, a beszélgetés azonban hamvában holt: két jólöltözött dél-koreai fiatal pattant ki a kocsiból. Az autóval, taxival, busszal érkező melósok mintegy harmada lehetett koreai. A már említett kudarc után a buszmegállónál sikerült szóba elegyedni néhány fiatallal. Kiderült, ők csak tanulók. Ugyanúgy a gyárban dolgoznak, mint a többiek, de csak a sikeres betanítás után válnak teljes jogú gyári munkássá. A jog itt elsősorban a túlórára vonatkozik. Egy szabolcsi fiatalember (a keleti országrészből több száz munkást hívtak, akiknek lakást bérel a cég, és a szállításukról is gondoskodik) szerint a pluszmunkával 130 ezer forintot is meg lehet keresni itt, de olyanról is hallottak, aki 170 ezret vitt haza egy hónapban. Úgy tudják, a 8 millió forintos munkaügyi bírságot éppen a szabálytalan túlórázások miatt szabták ki a Hankookra. (A cég koreaiak engedély nélküli foglalkoztatása miatt további 17 milliós bírságot kapott).
„Nem értem mi a gond. Ha valaki sokat akar dolgozni, miért nem teheti?” - fűzi hozzá interjúalanyom, társai bólogatnak. A jogszabályok, úgy tűnik, őket kevésbé érdeklik, mint a munkaügyi hatóságot. A havi fix mellé egyébként munkaruhát napi egyszeri meleg ételt és ingyen buszt kapnak a Hankook-melósok

Az illegális szakszervezet

Némileg másként látja a munkaügyi helyzetet a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének alelnöke. Székely Tamás képviseli a gyárban megalakult Dunaújvárosi Gumigyártók Szakszervezetét - amely jelenleg illegalitásban működik. Az érdekképviseleti szervezetet a bíróság júniusban bejegyezte ugyan, ám ezt a Hankook szabálytalanságokra hivatkozva megtámadta a Fővárosi Bíróságon. A bíróság augusztus 31-én született elutasító határozat ellen szintén fellebbezett a menedzsment, így egyelőre nincs jogerős végzés. Székely szerint a cég csak az időt húzza, és közben igyekszik „erodálni” a 400 fős szakszervezetet. „Nincsenek direkt elbocsátások, de mindenkinek a munkájában találhatnak kivetnivalót, ha akarnak” - fogalmazott. A szakszervezeti vezető nem érti a Hankook hozzáállását, hiszen - hangsúlyozta - egy kollektív szerződés keretében minden vitás kérdést tisztázni lehetne a dolgozók és a menedzsment között. Például emelni lehetne az évi 200 óra túlmunkára vonatkozó limitet, amire a szakszervezettel való megállapodáson kívül nincs más mód.
A munkaügyi felügyelőség vizsgálata szerint egyébként a dolgozóknak többször is nagy létszámban, a megengedett 12 óránál többet, akár 16-18 órát kellett folyamatosan dolgozniuk az üzemben. Több esetben a két munkanap között kötelezően előírt 11 óra pihenőidőt sem tudta biztosítani a cég. Szabálytalannak ítélték többek között azt is, hogy augusztus 20-án több olyan dolgozót is berendeltek a gyárba, akik nem tartoznak a megszakítás nélküli, folyamatos munkarendbe, továbbá a felvett dolgozókat késve jelentették be a munkaügyi nyilvántartási rendszerbe. Székely Tamás szerint kétségtelen, hogy a magyar és az ázsiai munkakultúra közti szakadéknyi különbség is felelős a feszültségekért. Ugyanakkor nem érti, hogy a magyar tanácsadók miért nem hívták fel a menedzsment figyelmét ezeknek az alapvető munkajogi szabályoknak a betartására, ezzel ugyanis támadási felületet „megspórolt” volna a Hankook. „Örülünk, hogy ide települt a gyár, hogy munkahelyket teremetett és iparűzési adót fizet. De számukra is előnyösebb lenne, ha meg tudnánk egyezni” - mondta Székely.

Harc a nemzetközi tőke ellen

„Nem akartunk Ózd sorsára jutni“ - magyarázta Pintér Attila, Dunaújváros gazdasági ügyekért felelős alpolgármestere, a Dutrade Zrt. kereskedelmi igazgatója, miért fontos az 55 ezer lakost számláló iparváros számára a „több lábon állás”, és miért fogadták lelkesen a multicég érkezését. Örömük sem felhőtlen, sem osztatlan nem volt. A beruházáshoz kapcsolt összesen 26 milliárdos állami támogatás (lásd keretes írásunkat), a munkaügyi szabálytalanságok, a szakszervezeti harc, a földspekulcáió vádja és a kulcsi lakópark elleni lakossági tiltakozás is állandó témát adott a sajtónak. Pintér Attila szerint az „ügynek” politikai gyökerei vannak. Vagyis: a jobboldal számára itt egy újabb lehetőség, hogy elverje a port a szerintük a nemzetközi tőkével elvtelenül kollaboráló kormányon, elsősorban a liberálisokon. A szocialista politikus nem érti, hogy miért okozott botrányt a Hankook állami támogatása. „Európában egyáltalán nem szokatlan ilyen mértékű támogatást adni egy ekkora beruházáshoz. A Hankook éppen azért fordult el Szlovákiától, mert nem kapott elegendő állami segítséget. Így most nálunk lesz 1500 munkahellyel több, és a gyár közvetve legalább ennyi munkahelyet teremt a beszállítói körben“ - fejtette ki az alpolgármester. Hozzátette: a cég valóban alkalmaz dél-koreai munkásokat, és határokon túlról is csábítanak munkaerőt, ám ez nem a Hankook hibája, hanem éppen a magyar szakképzés hiányosságait mutatja. Pintér Attila arra számít, hogy Pentele-híddal és az M6-os, illetve M8-as ide tervezett csomópontjának kiépítésével, valamint a dél-koreaihoz hasonló beruházásokkal a térség az ország egyik legjelentősebb ipari és logisztikai központjává válhat. Egyedül a 2010-re teljes kapacitásal működő gumigyártól több százmilliós, akár milliárdos iparűzési adóra számítanak a jelenleg 14 milliárdos költségvetésükben.
Az iparűzési adónak egyébként csak 65 százaléka kerül Dunaújvárosba. A fennmaradó összeg Rácalmást illeti meg (a gyár a két település között fekszik). Nem meglepő, hogy Szalai Árpád, a 4200 fős település alpolgármestere szintén a pozitívumokat említi a beruházás kapcsán. A félmilliárdos költségvetésük százmilliókkal fog megugrani, megpezsdül a gazdasági élet, és a dél-koreai multi talán az ipari parkjukba is további befektetőket vonz. Nem osztja az utóbbi kitétellel kapcsolatos optimizmust egy másik közeli település, a 2400 lelkes Kulcs jegyzője, Török Zoltán. „A Hankookra vadászati engedély volt kiadva, ami nem szokatlan, hiszen Magyarországon minden ellen tiltakozni kell, ez már szinte nemzet sport. Több ilyen cég biztosan nem települ hozzánk“ - mondta indulatosan. A Hankook által Kulcsra tervezett 6 milliárdos lakópark ügye, úgy tűnik érzékenyen érintette a helyieket, nem is akar erről nyilatkozni. A beruházó a vezetői számára építendő hotel mellé biológiai szennyvíztisztítót, közösségi házat, rekreációs központot, tornatermet és utakat ígért. A gond ott kezdődött, hogy az építkezés miatt a községben felállított szélturbinát arrébb kellett volna telepíteni. Az üzemeltető cég igazgatója magánszemélyént népszavazást kezdeményezett a beruházás ellen. Egy dunaújvárosi újságíró szerint az illető sikerrel apellált a helyiek idegenellenességére is. Hivatalosan ugyan nem, de négyszemközti beszélgetésekben többen mondogatták, ide ugyan kutyaevő koreaiak ne jöjjenek. A népszavazásra végül nem került sor: a Hankook úgy döntött, nem épít Kulcson lakóparkot.