Vissza a tartalomjegyzékhez

Major Nóra
Tartjuk a dobogós helyünket

„Magyarország a 2004-2006. évi I. Nemzeti Fejlesztési Terv forrásainak 61 százalékát - azaz 1,213 millió eurót - már lehívta, és ezzel a vele együtt csatlakozott 10 tagország között a harmadik helyen állunk” - közölte a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ). Nagy kérdés, hogy tartható-e dobogós helyezésünk, miután a 2007-2013-ra előirányzott források pályázati feltételei jelentősen szigorodtak.


Bajnai Gordon
Fotó: Somorjai László

A magyar polgár 2004 óta hallgathatja különböző fórumokon, hogy mi fán teremnek az „uniós pályázati pénzek”. Az Európai Bizottság szerint az új tagállamok közül Magyarország továbbra is a „bronzérmes” helyen áll a 64 százalékot teljesítő Szlovénia és a 62 százalékot lehívó Észtország mögött, de megelőzve az 54 százalékos teljesítményt felmutató Lengyelországot. A hivatalos jelentésből az is megállapítható, hogy az előző negyedévihez képest jelentősen gyorsultak a lehívások az új tagállamokban, azon belül is elsősorban Lengyelországban, Szlovákiában és Magyarországon. Ezzel szemben Gombos Krisztián, az évek óta pályázatírással foglalkozó Standard-Team Kft. marketingvezetője lapunknak elmondta: úgy látja, 2007-ben jelentősen visszaesett a pályázó cégek száma. Mint ismeretes, 2007-ben már a II. Nemzeti Fejlesztési Terv lépett életbe, amely egészen 2013-ig tart. A Standard-Team úgy tapasztalta, hogy míg 2004-2005 idején nagy volt a lelkesedés a pályázók körében, 2006-ban már alig osztottak ki valamit. „Ennek egyrészt a kormányváltás volt az oka, másrészt az, hogy ha az EU ad 100 forint támogatást, abból 40-et mindig a magyar államnak kell állnia. Ez utóbbi viszont nem mindig valósult meg” - tette hozzá a pályázati szakértő. Sőt, a 2007-ben aktuális pénzek feltételei jelentősen szigorodtak is: a pályázó cégeknek általában olyan súlyos pénzügyi kötelezettségeket kell vállalniuk, hogy még a tőkeerős, sikeres vállalkozások is visszariadnak. „Az EU-pénzekből eleve nem támogatnak induló vállalkozásokat. Más esetekben pedig gyakran szabnak olyan pénzügyi feltételeket, hogy egy cégnek a következő 3 évben garantálnia kell egy bizonyos árbevétel-növekedést. A mai magyar gazdaságban pedig ez többnyire lehetetlen.”
Hazánkban a Nemzeti Fejlesztési Terv felhívásaira benyújtott pályázatok elbírálásának felügyeletét az Európai Bizottság végzi, míg a bírálat menetének kidolgozása és a meghívott szakértők kiválasztása nemzeti hatáskörben van. Gombos szerint a folyamat alapvetően objektív, akárcsak maga a pályázatírás. A megadott szempontok szerint elkészített pályázatról nagyjából előre meg lehet saccolni, hogy hány pontot fog kapni. A kérdés innentől már csak az, hogy lesz-e ennél jobb pontszám a mezőnyben.
Az uniós támogatásra pályázók között újabb lehetőségek nyílnak meg, mivel szeptemberben az Európai Bizottság foglalkoztatásért felelős főbiztosa, Vladimir Spidla aláírta Magyarország sorrendben tizenötödik, s egyben az utolsó operatív programját, a Társadalmi Megújulás Programot. Ezzel az aktussal hazánk valamennyi ágazati és regionális fejlesztési programját jóváhagyta az unió végrehajtó testülete, és Magyarország az unió 27 tagállamából a negyedik ország, amelynek valamennyi programját jóváhagyta a bizottság. Csupán Dánia, Málta és Hollandia előzött meg minket. Viszont nekik együttesen is jóval kevesebb, kilenc operatív programjuk van.
Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter is elégedett lehet, hiszen az elfogadott Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében 2007-2013. év között a magyar mezőgazdaság több mint 5 milliárd euró fejlesztési forrásban részesülhet. Ha az önerőt is figyelembe vesszük, összesen 9 milliárd euró értékű fejlesztés valósulhat meg a hazai agráriumban és a vidéken. 
A miniszter elmondta, hogy a források 35 százalékát környezetvédelmi és a természeti környezet fejlesztésére szánják, az életminőség javítására 690 milliót. A támogatás 48 százalékát pedig a versenyképesség javítását szolgáló technikai megújításra és szerkezetátalakításra fordítják. Jut pénz faluszépítésre, központi terek kialakítására, illetve templom vagy iskola felújítására is.
Új program indul a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján, amely európai uniós társfinanszírozással mintegy 342 milliárd forintot tesz felhasználhatóvá környezetvédelmi és energetikai fejlesztésekre 2008 végéig. Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszter elmondta, a pályázaton önkormányzatok, állami és civil szervezetek is indulhatnak. Mintegy 188 milliárd forint fordítható a települések szennyvízelvezetési és -tisztítási helyzetének fejlesztésére, 56 milliárd forint az ivóvízminőség javítására. A miniszter elmondta, hazánkban közel 900 településen 2 millió ember rossz minőségű csapvizet kénytelen fogyasztani. Az uniós forrás felhasználása révén 2013-ig összesen 200 milliárd forint jut az ivóvízminőség javítására, így 2015-ig mindenki egészséges vizet fogyaszthat.
Az uniós források számtalan területen pályázhatók. Közel 2 millió euró áll rendelkezésre például műfordításokra, kerékpárutak kiépítésére 60 milliárd forintot már elnyertünk; a BKV az elektronikus jegy bevezetésére 8 milliárd forintot pályázott és kapott. Természetesen számos oktatási és kulturális, illetve gazdaságfejlesztési területen van lehetőség pályázni. (A részletek a honlapon olvashatók.)