Vissza a tartalomjegyzékhez

Hajdú Sándor, Karl Pfeifer, Somorjai László, Szlazsánszky Ferenc
Gárdák Európa-szerte

Európa számos országában működnek illegális félkatonai szervezetek. Közös jellemzőjük a nacionalizmus, az idegengyűlölet, az öntörvényűség és az erőszakhoz való vonzódás. A különböző gárdáknak a mindennapokra gyakorolt hatása viszont meglehetősen eltérő: míg például a Magyar Gárda jelenleg „operettfázisban” van, egyes szerb szabadcsapatok merényletekkel és tömeggyilkosságokkal állnak összefüggésben. Gárdakörkép.

Gárdák Romániája

A két világháború között működő fasiszta Vasgárda (másik nevén Mihály Arkangyal Légiója vagy egyszerűen Legionárius Mozgalom) 1939-ben meggyilkolta az ország akkori kormányfőjét, Armand Călinescut, majd egy évvel később a legnagyobbnak tartott román történészt, Nicolae Iorgát is, aki 1931 és 1932 között szintén Románia miniszterelnöke volt.
A kommunizmus idején betiltott Legionárius Mozgalmat egykori tagjai 1989 után újraszervezték, és rövid időn belül nagyszámú fiatal is belépett szélsőjobboldali szervezeteikbe. A legionáriusok mindmáig legálisan működnek, egyik legaktívabb szervezetük az Új Jobboldal (Noua Dreaptă), amelynek jelvénye a horogkeresztre emlékeztető kelta kereszt, s amely nyíltan idegengyűlölő, homofób, antiszemita, NATO- és EU-ellenes.
Programja természetesen a Vasgárdáéból merített (no meg a legionárius érzelmű román értelmiség ideológiájából), s fekete egyenruháit az Új Jobboldal számos félkatonai táborában vagy „polgári” akciója során az ország sok városának utcáin látni lehet. Ők tüntetnek például menetrendszerűen a bukaresti melegparádék alkalmával, s tagjaiknak köszönhetően az ilyen alkalmak rendszerint tettlegességig fajulnak.
A Legionárius Mozgalom ideológiája alig különbözik a hasonszőrű erdélyi magyar szervezetekétől. Ezek egyike az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) elnevezésű egyesület, melynek táboraiban a katonaruhás Székely-Magyar Nemzetőrség felvonulása óriási szenzációnak számít - tagjai között mind erdélyi mind magyarországi fiatalok megtalálhatóak. Céljuk a trianoni békediktátum által létrehozott határok felszámolása, illetve székelyföldi autonómia megalapítása.


A román Új Jobboldal melegellenes tüntetése

Félkatonai egységek Szerbiában

Délszláv területeken nagy múltra tekintenek vissza a félkatonai szervezetek. A második világháború idején az önvédelemre alakult, majd a hatalom hátországának számító „Tito partizánjai” még mindenféle nacionalista alapot nélkülöző, igazi „jugó” hadsereg volt.
A tisztán etnikai alapon szerveződött csapatok a horvát usztasák és a szerb csetnikek voltak, akik a második világháború rémtetteit már nemzeti ideológiai alapon követték el. A Tito-rendszer felbomlása után soha nem látott módon kezdtek el szaporodni a nemzeti félkatonai csoportok és osztagok, akiknek befolyása ma is nyíltan érvényesül a belpolitikában. Nevükhöz fűződnek olyan háborús bűncselekmények, mint a srebrenicai mészárlás, amely több ezer ártatlan ember életét követelte. Az utolsó délszláv háború idején a csapatok a Milosevics -rezsim nyílt támogatását élvezték és a Nagy Szerbia-eszméért gyilkoltak.

A legismertebbek

Arkan szabadcsapatait, a Tigriseket 1996-ban hivatalosan feloszlatták, de Dél-Szerbia területén ma is aktív fegyveres állománnyal rendelkezik. Vezetőjüket, Arkan kapitányt valóságos gerillalegenda övezi, és sokan nem hiszik el, hogy 2000 januárjában merénylők végeztek vele Belgrádban. Arkan él, és ha kell, visszatér - járja a mondás Dél-Szerbiában.
A Vojislav Seselj csetnik vajda vezette Fehér Sasok több száz áldozatot követelő mészárlást hajtott végre horvát és koszovói területeken. Seselj jelenleg a Hágai Törvényszék előtt van, a Milosevics-rezsim alatt ő volt a radikális párt vezetője és ideológusa.
Ratko Mladic Skorpiói a nyolcezer civil áldozattal járó 1995-ös srebrenicai mészárlás elkövetői. 1999-ben Koszovóban is bevetésre kerültek. A gárda egyetlen tagját sem ítélték el, parancsnokuk félistennek számít a boszniai Szerb Köztársaságban, a hágai ügyészség szerint a második legkeresettebb háborús bűnös.
A Vörös sapkások eredetileg a jugoszláv hadsereg hírhedt deszant hadosztályának elit egysége voltak, majd a boszniai háborúban már önálló katonai egységként vettek részt a harcokban Arkan kapitány félkatonai alakulatának támogatásával. 2003-ban Zoran Djindjics miniszterelnök meggyilkolásában főszerepet játszottak tagjai, akik ekkor már a „Zimonyi klán” nevű maffiaszervezet tagjaiként voltak ismertek.


Arkan egykori kapitány és a Tigrisek. Sokak szerint ma is él

Lázár Fejedelem Gárdája

Ezenkívül még számos kisebb csapat alakult a kilencvenes években, a Krajina Brigád, a Daruvari egység, a rojalista Szerb Sasok, Dragan kapitány egységei, a Szerb Sólymok és a hírhedt gyilkosokból álló titokzatos muszlim csoport, a Szürke Farkasok. A félkatonai egységek életre hívását kétségkívül nagyban befolyásolta a háború, a szabad préda lehetősége, de kapcsolatuk a hatalmon lévő pártokkal, illetve az ortodox egyházzal máig tagadhatatlan és vitathatatlan.
Ennek bizonyítéka az idén májusban alakult Lázár Fejedelem Gárdája, amely Milosevic utódpártjának támogatását élvezi. Egyik alapítója, Željko Vasiljevic - aki jelen pillanatban is a parlament tagja - részt vett Vukovár ostromában. Egy horvát lapnak a következőket nyilatkozta: „Célunk Koszovó felszabadítása, az albán szepa-ratistáktól, siptár terroristáktól, akik az al-Kaida tagjai. A gárda tagjai tapasztalt veteránok, az előző háború önkéntesei, akik Koszovót Szerbia elválaszthatatlan részének tekintik. Sokan vagyunk, és nagy tapasztalatunk van a háborúzásban.” Arra a kérdésre, hogy ez egyfajta hitvédő háború, Vasiljevic a következőt mondta: „Igen ez egyfajta hitvédő háború, keresztény milícia létrehozásával, mert Szerbiának eddig nem sikerült ezt a médián keresztül bemutatnia, hogy a háború a szerb keresztények és az albán iszlamisták között zajlik.” A megalakuláskor ötezer önkéntest számláló gárda mára már háromszázezer főre emelkedett, tagjai között vannak a Jugoszláv Néphadsereg magas rangú nyugalmazott katonái is.

Ausztriában nincs gárda

Ausztria és Németország közvéleménye aggodalommal figyeli a neonáci szervezkedést Magyarországon. Szélsőjobboldali mozgalmak ugyan itt is léteznek, azonban a törvény szigora és a hatóságok kontrollja nehezedik rájuk.
Ausztria rögtön a felszabadulás után törvényt alkotott a nácizmus újraéledése ellen. Ebben megtiltja a Wehrmacht, az SS vagy a náci párt egyenruhájának viselését. A vészkorszakra emlékeztető jelképek, szimbólumok is tiltottak, így például amikor osztrák katonák ittas állapotban karlendítéssel köszöntötték egymást - erről szeptember 3-án jelent meg egy mobiltelefonnal készített videoklip az interneten - a védelmi miniszter, Norbert Darabos rögtön zéró toleranciát hirdetett meg, és utasította az államügyészséget, hogy járjon el a Btk.-ba ütköző cselekedettel szemben. Szeptember 4-én meg is találták az első gyanúsítottakat.
Az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) funkcionáriusai körében nem ritka a neonáci múlt: vezetőjükről, Heinz Stracherről olyan fotók jelentek meg az Österreich című napilapban, melyeken hírhedt neonácikkal hadgyakorlatot tartanak a kilencvenes évek elején. A később betiltott neonáci szervezettel, a Wiking-Jugenddel is volt közös akciójuk. Az FPÖ azonban nem szervez „osztrák gárdát”, mert ez óriási népszerűségvesztést jelentene, a választópolgárok előtt ugyanis nem népszerűek az utcai demonstrációk.
Az osztrák hatóságok már évek óta figyelik, miként utaznak osztrák neonácik Magyarországra, ahol sok mindent megengedhetnek maguknak, ami Ausztriában szigorúan tilos.


Német újnácik
Fotók: AP

Színes bőrűek életveszélyben

Németországban ugyancsak törvény szabályozza az egyenruha-viseletet. A szélsőjobboldali Német Nemzeti Demokrata Párt (NPD) azonban rendszeresen szervez tüntetéseket, amelyeket egyenruhához hasonló öltözetbe bújtatott neonácik biztosítják. Németországban szintén tiltott a karlendítéssel történő köszönési forma, a holokauszttagadó Horst Mahler emiatt került újra a törvényszék elé.
Miközben a korábbi Német Demokratikus Köztársaság fennen hangoztatta szocialista és antifasiszta elveit, az NPD támogatottsága a korábbi NDK területén a legnagyobb. Ma már egyesek nyíltan felvállalják, hogy azért szavaznak az NPD-re, mert nemzetiszocialista. Az egykori NDK területén rendszeresek a színes bőrűek elleni atrocitások, egyes körzetekben pedig életveszélyes volna a feltűnésük.
Németországban - ellentétben Ausztriával és Magyarországgal - nincs olyan párt, amely lepaktálna a szélsőjobboldallal.

Kizárólag politikával

Lengyelországban egyáltalán nem létezik olyan, félkatonainak tekinthető szervezet, mint a Magyar Gárda - tájékoztatta a Heteket Andrzej Kalinowsky, a Lengyel Nagykövetség sajtóattaséja. A politikai pártokhoz kötődő, fiatalokból álló csoportosulások kizárólag politikai eszközökkel akarnak kitűnni. Szükséghelyzetben, katasztrófák esetén bevethetőek ugyan, de aktivitásuk szellemisége egyáltalán nem hasonlítható a Magyar Gárda szellemiségéhez, felfegyverzésüket pedig törvény tiltja.
Léteznek persze szkinhedek is és hozzájuk hasonló elveket valló emberekből álló csoportok, és eléggé elterjedt az országban a cserkészmozgalom. Az utcákon gyakorta látni cserkészruhában közlekedő fiatalokat, ezek azonban igen távol állnak attól, amit a Magyar Gárda képvisel: nem veszélyeztetik a fennálló rendet, nem félemlíthetik meg az ország lakosságát. Néhány, idősebb cserkész által szervezett túlélőtábor idézhet ugyan némi militáns hangulatot, de valódi fegyverek hiányában ezek maximum a paintballig juthatnak el.