Vissza a tartalomjegyzékhez

Lukács András
A holnap szörnyei
Zöld lámpa az emberi–állati klónozásnak

Fejet hajtott az őssejtkutatásokkal foglalkozó tudósok követelése előtt a közelmúltban a brit kormány, és engedélyt adott humán-állati embriók létrehozására. A klónozással létrehozott hibridek túlnyomórészt emberi genetikai állománnyal rendelkeznek, ezért a kutatás támogatói szerint az így nyert őssejtek nem jelentenek semmiféle veszélyt felhasználásuk során.
A kutatást ellenzők azonban úgy vélik: semmilyen tapasztalat nem támasztja alá ezt az optimizmust, egyesek szerint például az sem zárható ki, hogy a módszer, amelyet gyógyításra kívánnak felhasználni, a faji keveredés miatt korábban ismeretlen betegségeket hoz létre.


Patricia Piccinini ausztrál szobrásznő műve az „Egy család vagyunk” című kiállításon

A mitológiai szereplő után kiméráknak - oroszlánfejű, kecsketestű és kígyófarkú lény, amelynek testvérei a lernéi hidra, Kerberosz, valamint a Szfinx - is nevezett hibridek létrehozásában egyesek semmi kivetnivalót nem látnak. Ian Wilmut, a Dolly nevű klónozott bárányt létrehozó kutató szerint a hibrid embriók létrehozása újabb távlatokat nyit az őssejtkutatásban.
Mint ahogyan arról korábban beszámoltunk (Életmentés vagy gyilkosság? Hetek, 2006. július 28.), az őssejtek különlegessége abban áll, hogy a többi testi sejttől eltérően megőrizték osztódási képességüket, ráadásul számos sejttípussá tudnak alakulni, ennek megfelelően a remények szerint a jövőben rutinszerűen lehetne szöveteket pótolni a szívben, májban, csontvelőben, agyban, attól függően, hogy hol van rájuk szükség. A hibrid embriók létrehozása (elméletileg) az embrionális őssejtek előállítását könnyíti meg. Ehhez az őssejteket olyan elpusztított embriókból veszik ki, amelyeket klónozással állítottak elő. Az eljáráshoz szükség van egy petesejtre, amelynek sejtmagját eltávolították, és amelynek helyére a páciens egy testi sejtjének sejtmagját helyezték.
A klónozáshoz tehát petesejt kell, és míg két-három megfelelő minőségű humán petesejt „beszerzése” hónapokig is eltarthat, a kutatók egy vágóhídon egy nap alatt kétszáz alkalmas szarvasmarha petesejtre tudnak szert tenni. A most engedélyezett eljárás során tehát a kutatók szarvasmarhák, illetve egerek petesejtjeit kívánják felhasználni a klónozáshoz, méghozzá úgy, hogy az állati petesejt sejtmagját eltávolítják, és ehelyett egy emberi testi sejt sejtmagját ültetik be.
A hibridek létrehozása mellett érvelők szerint az így létrehozott humán-állati embrió túlnyomórészt emberi genetikai állománnyal rendelkezik, és valójában nem történik keveredés. A kormány által felállított szakmai bizottság vezetője, Martin Bobrow szerint a folyamatosan ellenőrzött laboratóriumi körülmények között megvalósított fajok közötti keveredés nem jelent veszélyt. Hasonlóan vélekedik Lyle Armstrong, a Newcastle Egyetem kutatója - aki tavaly novemberben szintén engedélyt kért hibrid embrió előállítására - szerinte a hibrid klónok előállítása elengedhetetlen ahhoz, hogy az őssejtkutatások magasabb szintre lépjenek. Calum MacKellar, a Skót Humán Bioetikai Tanács tagja azonban a BBC-nek nyilatkozva kifejtette: „Az említett technológiával állati és humán kromoszómák olyan intim szinten keverednek, ahol nehéz szétválasztani az emberit és az állatit.”
Korábbi elutasító álláspontjával szemben a brit kormány döntése olyan hibrid embriók létrehozása előtt nyitotta meg az utat, amelyek 99,1 százalékban emberi, 0,9 százalékban pedig állati genetikai állománnyal rendelkeznek. Az embriók növekedését a korábbi embrionális őssejtkutatásokhoz hasonlóan 14 nap után meg kell szakítani, vagyis el kell őket pusztítani.
Emberi és állati sejtek összekeverése már korábban is megtörtént, igaz, más típusú kísérletek során. Néhány évvel ezelőtt Esmail Zanjani, a Nevadai Egyetem kutatója humán őssejteket fecskendezett juhembriókba, azt vizsgálva, hogy ennek következtében hol jelennek meg emberi szövetek az állatban. A siker majdhogynem teljes volt, a megszületett juhok összes fontos szövete, a vér, a máj, a szív, az idegrendszer tartalmazott emberi eredetű sejteket, miközben a juhok persze nem mutattak semmilyen emberi tulajdonságot.
Ennél tovább szeretne menni Ir-ving Weissman, a Stanford Egyetem kutatója, aki agykutatással kapcsolatos kísérleteihez olyan egereket kíván használni, amelyeknek az agya túlnyomórészt emberi eredetű sejteket tartalmaz. Bár a tervezett kísérletek heves ellenkezést váltottak ki, mivel nem tudni, hogy a létrehozott hibrid lény milyen tulajdonságokkal is rendelkezik majd, Weissman továbbra is ragaszkodik hozzá, hogy a létrehozott egér nem lesz emberi, és nem fog megszólalni, hogy „helló, én vagyok Micky”.