Vissza a tartalomjegyzékhez

Piros Péter
Sör, virsli, vízpart
Drámaian magas a vízbefúltak száma

Emberek tömegei menekülnek a napokban vízpart közelébe, sokszor mindent, sajnos még a józan eszüket is otthon hagyva: az elmúlt két hét alatt tizenegy ember fulladt vízbe Magyarországon, és ami még ennél is szomorúbb, hogy ez a szám az átlagos értéknek felel meg. Már a rendőrség is megelőző tevékenységet folytat, hiszen néhány egyszerű szabály betartásával javulhatnának az egyébként romló statisztikák.


Fotó: Somorjai László

Ebben az évben is igazolódni látszik az a sokéves keserű tapasztalat, hogy a vízbefúlásos esetek jelentős részét teszik ki azok a tragédiák, amelyek bányatavaknál és mellékágaknál történnek. A napokban bekövetkezett tizenegy esetnek több mint a fele is ilyen helyszínen történt. Egy úszni nem tudó tizenhat éves fiatalember például a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Nyékládházán akkor vesztette életét, amikor ittas állapotban fürödni ment barátaival a közeli bányatóba, egy másik esetben pedig a fuldokló társa segítségére siető férfi lelte halálát a Csele-patakban, ahol egyébként már néhány nappal ezelőtt is vízbe fulladt egy kisgyermek. Persze nem csak az ellenőrizetlen területek veszélyesek: a tiszadobi és a sellyei strandon is történt haláleset, pedig ezek fürdőzésre kijelölt partrészek.
Nem szükségszerű azonban a vízbefúlásos esetek ilyen nagy száma Fótos Csaba, az ORFK Közlekedésrendészeti Osztályának kiemelt főreferense szerint. A szakember lapunk kérdésére kifejtette: bár az elmúlt két hét tizenegy halálesete az előbbi évekhez képest sajnos átlagosnak mondható, ugyanakkor rendre megismétlődnek olyan „tipikus hibák”, melyeknek az elkerülésével csökkenhetne a hasonló tragédiák száma. Ezekben az esetekben szerinte nem a jogszabályok, hanem az egyéni felelősség, valamint a veszély felismerésének hiánya azok az okok, amelyek végül a tragédiához vezetnek: „Nem tiltják a jogszabályok például, hogy valaki tele gyomorral, felhevült testtel ugorjon a vízbe, mégis nagyon sok esetben találkozunk ezekkel az egyszerűen elkerülhető körülményekkel” - mondta el Fótos, aki a másik súlyos problémát az ittas állapotban való fürdőzésben látja. Véleményét alátámasztja a rendőrség 2006-os statisztikája is. Ebből kiderül, hogy az elmúlt évben összesen 192 ember fulladt vízbe, és ebből minden negyedik volt illuminált állapotú. Elgondolkodtató továbbá, hogy 318 olyan esetet regisztráltak, ahol vízből való sikeres mentés történt, és valószínűleg még legalább ugyanennyi kimentés lehetett, amelyet nem jelentettek be.
A rendőrségi összesítésből kiderül az is, hogy a legveszélyeztetettebb korosztályt a harminc éven felüli felnőttek, valamint a gyermekek jelentik, ezen belül is túlnyomórészt a férfiak, fiúk: a vízbe fúltak mindössze egynegyede nő. Ennek legkézenfekvőbb magyarázata, hogy ugyan az emberek azért mennek ki a strandra, hogy elfeledjék a mindennapi stresszt, a kötöttségeket, végre kiengedjenek, de a vízben ez a mentalitás életveszélyes. Fótos Csaba szerint általában a nyári szabadságok idején jellemző, hogy az emberek mindent elfeledve vetik bele magukat a totális kikapcsolódásba, „a víz azonban az ember számára egy idegen közeg, ezért jár sokkal nagyobb veszéllyel a vízparti kikapcsolódás”. Ehhez jöhet a többi szerencsétlen körülmény: a túlzott önbizalom, a nagy hőség, a napszúrás lehetősége, valamint a szívre leginkább káros hatást gyakorló levegő- és vízhőmérséklet különbsége.
A Tiszai, a Dunai és a Balatoni Vízirendészet is folyamatosan próbál tenni az évről évre rosszabbodó tendenciák ellen: megelőzési akciók keretében mutatják be a fiataloknak a helyes fürdőzési szokásokat, ennek keretében pedig táborokban előadásokat tartanak, rajzpályázatokat írnak ki, valamint szórólapokkal próbálják tájékoztatni őket a fürdőzés közbeni helyes magatartásról. Fótos Csaba elmondta azt is, hogy karitatív szervekkel, többek között mentőőrökkel is együttműködnek a helyzet jobbítása érdekében. Legfőbb céljuk, hogy rábírják az embereket és főleg a gyermekeket a fokozott óvatosságra.