Vissza a tartalomjegyzékhez

Szobota Zoltán
Mi fáj a liberálisoknak?
Az SZDSZ tíz pontja a kormányban maradásért

Egyetlen racionális magyarázata lehet annak, hogy az SZDSZ tíz pontból álló reformlistával próbálja nagyobb tempóra sarkallni koalíciós part-nerét. A kétszázalékos párt új vezetése csak így tudja újra láthatóvá tenni magát választói és a szélesebb nyilvánosság előtt.


Eörsi Mátyás, Kóka János, Gusztos Péter Fotó: Vörös Szilárd

Miután a liberálisok Országos Tanácsának (OT) új elnöke is a „fodoristák” soraiból került ki, a párt önálló arculatának további hangsúlyozása többek között abban öltött testet, hogy az ügyvivők megállapodtak: pontokba szedve kényszerítik a szocialistákat a reformok folytatására. A miniszterelnök vendégszereplésével zajló hét eleji frakcióülésen a szabaddemokraták június 25-ét jelölték meg a kritikus kérdésekben való megegyezés végső dátumának. Tízpontos listájuk - melyről még saját pártjukon belül sem mindenki tudja, nyilvános-e - Kóka János pártelnök szerint azt a célt szolgálja, hogy egyfajta menetrendet biztosítson a „reformmunkának a korábbiaknál nagyobb sebességgel” történő folytatására. A koalíciós együttműködés iránya a liberálisok számára tehát az elkövetkezendő években elsősorban az egészségügy, az oktatás, az adórendszer, a párt- és egyházfinanszírozás, a nyugdíjrendszer, a zöldügyek, az energialiberalizáció, a rendőrség és az ügynökügy kérdései köré csoportosulnának.
„Nem szívesen megyek bele abba a szereposztásba, hogy (…) ebben a koalícióban a szabaddemokraták az ostor, mi meg a ló” - fogalmazott egy tévéműsorban Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője, majd elárulta: két-három hét múlva tudnak előállni a Kókáék által követelt „rangsorolt menetrenddel”. Mivel a miniszterelnök - elsősorban a szocialisták belső nyilvánossága felé - több fórumon is világossá tette, hogy „szó sem lehet visszafordulásról”, a liberálisok joggal érezhetik úgy: ezt a csatát igazából nem a két koalíciós partner, hanem a legnagyobb kormányzópárt soraiban kell megvívni.