Vissza a tartalomjegyzékhez


A hét eseményei

Új BRFK-főnök
Bencze József országos rendőrfőkapitány (képünkön) Tóth Gábor dandártábornokot, a budapesti rendőrfőkapitány eddigi bűnügyi helyettesét jelölte budapesti rendőrfőkapitánynak, míg a Rendészeti Biztonsági Szolgálat élére pedig Papp Károlyt, a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság eddigi vezetőjét. Az országos rendőrfőkapitány bejelentette: mindkét javaslatát elfogadta Takács Albert igazságügyi és rendészeti miniszter.

Egy platformon TGM, Seszták és Kis János

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) kezdeményezésére több mint hetven közéleti személyiség és aktivista nyilatkozatban ítéli el az E. Zsanett „erkölcsi integritását kétségbe vonó megnyilvánulásokat”, és szolidaritását fejezte ki az erőszakot szenvedett lánnyal. Az aláírók között szerepel Elek István közíró, György Péter esztéta, Illés Zoltán környezetpolitikus, Kis János filozófus, Pelle Andrea ügyvéd, Seszták Ágnes újságíró, Szalai Erzsébet szociológus és Tamás Gáspár Miklós egyetemi oktató.

Nem lett Rapcsák Iskola

Nem akarja Rapcsák Andrásra változtatni az intézmény nevét a Kossuth Lajos és a Gregus Máté szakközépiskola dolgozói Hódmezővásárhelyen. Az összevonás előtt álló oktatási intézményekben azért kellett voksolni a néhai KDNP-s polgármesterről, mert utódja, Lázár János (Fidesz) azt javasolta, nevezzék el róla az egyesített iskolát.

Repültek az agysérültekkel

Fél napba telt, míg műtőt találtak két súlyos baleseti sérültnek. Többórás várakozás után kerülhetett kedden egy autóbaleset után két agysérült férfi a műtőbe. Salgótarjánba szállították őket, onnan Budapestre akarták küldeni a betegeket, végül Miskolcra kerültek, ahol ellátták őket.

Gyűlöletbeszéd-törvény

A polgári törvénykönyv módosítását indítványozza az Országgyűlésnek a Legfelsőbb Bíróság elnöke és a Mazsihisz. Lomnici Zoltán és Feldmájer Péter közös sajtótájékoztatóján elhangzott: azt szeretnék, ha a gyűlöletbeszéddel kapcsolatos polgári jogi szankciók szélesebbek lennének. Ha a kezdeményezésből törvénymódosítás lesz, akkor gyűlöletbeszéd miatt polgári bírósághoz fordulhatnának a megsértett közösségek tagjai és társadalmi, érdekképviseleti szervezetei is.