Vissza a tartalomjegyzékhez

Németh Csillag
Atomdiplomácia
Irakról tárgyal a Nagy Sátán és a Gonosz Tengelye

Huszonhét év után először ültek hivatalosan tárgyalóasztalhoz iráni és amerikai diplomaták. Az „üzleti típusúnak” minősített találkozó során a felek kizárólag az Irakban kialakult helyzetről értekeztek, mely során Irán kifejezte, hogy harmadik szereplőként részt kíván venni Irak rendezésében. Az együttműködésre való hajlandóság ellenére azonban sokan kevés reményt látnak előrelépésre, mivel Irán rohamléptekkel halad előre atomprogramjának megvalósításában.


Fotó: AP

Az Egyesült Államok részéről tárgyaló Ryan Crocker bagdadi nagykövet arról számolt be a találkozót követően, hogy iráni partnerével nagy vonalakban azonos állásponton vannak az Irakkal kapcsolatos politikát illetően. Mint elmondta, az irániak által felvázolt politika „nagyon hasonló ahhoz, amit ők maguk és az iraki kormány irányelvként meghatározott”. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy szeretnék nyilvánvalóan látni, hogy a hasonló álláspont nemcsak elméletben, hanem a gyakorlatban is megvalósul Irán részéről. Amerika továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy Irán vessen véget az Irakban harcolók felfegyverzésének, kiképzésének és anyagi támogatásának. Az iráni nagykövet, Hasszan Kazemi Qomi a nagykövetségen tartott sajtótájékoztatón ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy „az amerikai vádakat nem veszik nagyon komolyan”. A történelmi találkozó körülményeihez egyébként hozzátartozik az is, hogy ez idő alatt is erőszak dúlt Bagdad utcáin. Az egyik merénylet során egy autóba rejtett bomba oltotta ki legalább huszonegy ember életét Bagdad kereskedelmi körzetében.
Crocker nem volt hajlandó részletekbe bocsátkozni tárgyalópartnerének felvetéseiről, ezeket az iráni nagykövet ismertette, aki elmondta, hogy kormánya részt kíván venni az iraki hadsereg és a rendőrség kiképzésében és felfegyverzésében, mellyel „új katonai és biztonsági szerkezetet” tudna teremteni. Crocker az Irán által javasolt háromoldalú biztonsági mechanizmust illetően kijelentette, hogy a javaslat alaposabb tanulmányozást igényel majd Washingtonban. Kazemi azt is kijelentette, hogy minden valószínűséggel újabb találkozóra fog sor kerülni egy hónapon belül. Ezzel kapcsolatban az amerikai fél azonban úgy nyilatkozott újságíróknak, hogy erről a hivatalos meghívó kézhezvétele után fog dönteni az amerikai kormány. Teheránban az iráni külügyminiszter azt mondta, hogy ez a megbeszélés csak akkor vezethet további találkozókhoz, ha Amerika elismeri, hogy a térségben folytatott politikája kudarcot vallott.
Izraeli szakértők azonban felhívják a figyelmet arra, hogy Irakkal kapcsolatosan valójában ellentétes érdekek jellemzik a két országot. Míg Amerika célja az, hogy az ellenállókat legyőzze, valamint hogy stabil demokráciát és győzelmet hagyva maga után vonja ki csapatait, addig Iránnak „kedvező” lenne a jelenlegi helyzetet fenntartani. Ezzel ugyanis lekötnék az amerikai erőket, mellyel nemcsak korlátoznák az Egyesült Államokat abban, hogy atomlétesítményeik ellen katonai úton fellépjen, hanem 160 ezer amerikai célpontot biztosítanának arra az esetre, ha támadás érné őket.
A nagy jelentőségűnek tartott találkozón Irán atomprogramja egyáltalán nem került napirendre. Pedig sokan úgy vélik, hogy e nélkül előrelépés nem várható a két ország kapcsolatában. Az elmúlt időszak eseményei azt mutatják - és ezt Mahmúd Ahmadinezsád nem is rejti véka alá - , hogy Iránnak esze ágában sincs felhagyni nukleáris tevékenységével.
A múlt hét folyamán a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség egy újabb jelentést tett közzé, melyben beszámolt arról, hogy Irán nemhogy nem függesztette fel atomprogramját, hanem inkább gyorsította annak ütemét. Egy vezető ENSZ-tisztviselő szerint a tavalyi negyvenhez képest Irán most ezerhatszáz urándúsító centrifugával rendelkezik, és ha ilyen ütemben halad, akkor június végére ez a szám elérheti a háromezret. George W. Bush ezért a múlt hét folyamán újabb ENSZ-szankciók bevezetését sürgette Iránnal szemben.
Nem hanyagolható el az iráni rezsim Izrael-ellenessége sem: az elmúlt években az iráni elnök Izrael megsemmisítésére vonatkozó kijelentései továbbra is „érvényben vannak”, a gázai események miatt pedig újabb fenyegetést intézett a zsidó állam ellen.
Szintén nem képezte a megbeszélések tárgyát az irániak, illetve az Egyesült Államok által fogva tartottak helyzete. Az elmúlt hétvégén Teherán az állami televízióban arról tájékoztatta az irániakat, hogy az országon belül leleplezett több, amerikaiak által vezetett „kémgyűrűt”, melyekről részleteket a későbbiekben kívánnak közölni. A közelmúltban Teheránban letartóztatták Haleh Esfandiarit, akit azzal gyanúsítanak, hogy kormányellenes tevékenységeket folytat. Az amerikai külügyminisztérium többször is követelte Esfandiari szabadon bocsátását, valamint információkat további három iráni amerikairól, akiket bebörtönöztek, illetve útlevelüket elvették. Mindezek mellett egy nyugalmazott FBI-ügynöknek, Robert Levinsonnak március 8-a óta nyoma veszett. Az amerikai hadsereg pedig elmondása szerint hét iráni hírszerzőt tart fogva Irakban, akik közül ötöt Teherán diplomatának nevezett.
A találkozónak azonban sokan örültek Amerikában, mivel úgy vélik, az amerikai kormány eleget tett az Iraki Tanulmány Csoport javaslatának. Mint emlékezetes, a Baker-Hamilton Bizottság tavaly azt szorgalmazta Bush elnöknek, hogy az iraki helyzet megoldása érdekében kezdeményezzen tárgyalásokat Iránnal és Szíriával. Az Egyesült Államok ugyanis az 1979-es amerikai nagykövetségi túszdrámát követően befagyasztott minden hivatalos kapcsolatot Iránnal. Az elmúlt hónapokban azonban már nem hivatalos keretek között találkoztak amerikai és iráni diplomaták.
A találkozó levezetésében egyébként az iraki kormány vett részt, melynek képviselője mindkét félnek leszögezte: Irak célja, hogy olyan stabil országgá váljon, amely mentes a külföldi erőktől és a regionális beavatkozástól, vagyis az ország nem válhat terrorcsoportok bázisává, de amerikai támadások indításának helyszínéül sem kívánnak szolgálni.