Vissza a tartalomjegyzékhez

Cseri
Megkezdődött Malina Hedvig pere
Részletek Jirzsi Diabolovics ügyész vádbeszédéből:

„…Kérem tehát a tisztelt bíróságot, hogy a vádlottra példás büntetést rójon ki, mert hazugságaival csúnyán beszennyezte két fiatal férfi jó hírét! Elmondása szerint iskolába menet két bőrfejű támadott reá a közeli parkban, majd súlyosan bántalmazta, s mindezt pusztán azért, mert - ez kérem nevetséges - magyarul merészelt beszélni mobiltelefonján. Nos, a vizsgálatok szerint mindez csupán aljas rágalom!

Először is a két férfi nem bőrfejű, csupán úszósapkát öltöttek az esetlegesen a fák lombjairól lehulló kullancsok ellen. Másrészt ők a helyi Ártatlanság Vélelme Alapítvány aktivistái, akik most is csupán a Hogyan termesszünk kék ibolyát című kiadványukat propagálták a helyszínen. Ekkor toppant eléjük mindenre elszántan a vádlott, telefonálást színlelve, ám korántsem magyarul, hiszen azzal mi gondja is lett volna bárkinek, hanem delavár nyelven szidalmazva őket üzbég akcentussal. Mivel a sértettek ezt továbbra is békésen, mosolyogva tűrték, a hölgy tettlegességre vetemedve arcával többször is tenyéren csapta őket, kiknek tenyerük ezt követően nyolc napon túl viszketett.
A további történéseket sértettek vallomásából idézem: „De mi nem haragudtunk meg rá, inkább aggódtunk érte. Mondtam is a barátomnak, ni mán, Karel, hát nincs rajta sapka! Még a végén megfázik nekem. A hölgynek láthatóan jólesett ez a törődés, mert hálából önként átadta karóráját, meg a pénztárcáját. De aztán mégis folytatta a kötözködést. Először dzsiu-dzsicu fogással átdobta magát saját vállain, majd megfogta két sarkát, és kirántotta maga alól. Sajnos, amikor elesett, megsebesült több helyen, s a kiserkenő vérét szétkente magán. Aztán megkérdezte, nincs-e nálunk véletlenül alkoholos filctoll. Óriási szerencse, hogy éppen volt! Gyanútlanul odaadtuk neki, mire megszaggatott pólójának hátuljára írni kezdett saját nemzetét becsmérlő mondatokat, de úgy ám, hogy közben a pólót magán viselte! Aztán cipőit hozzánk vágta, és futásnak eredt. Mi csupán azért szaladtunk utána, hogy bekötözzük sérüléseit, sebeire bort öntve, és hogy kedves szavakkal megnyugtassuk.”
Nos, tisztelt bíróság, ez a színtiszta igazság, amit egybehangzóan igazolnak a helyszínen kihallgatott szemtanú kandeláber, valamint a kerítésdrótok, sőt az éppen a közelben portyázó Timur és csapata.