Vissza a tartalomjegyzékhez

Rimaszombati Andrea
Aki nem muzulmán, az idegen
Brutális támadás Törökországban keresztények ellen

Nem egészen egy héttel a kelet-törökországi Malatya városában történt brutális gyilkosságok után, amelyekben török ultranacionalista fiatalok egy német és két török származású keresztény torkát vágták el, újabb fenyegetések ériték a keresztény könyvkiadókat Törökországban.


A meggyilkolt német misszionárius családja
Fotó: AP

A török televízió, az NTV szerint a rendőrség több nyomozást is indított a gyilkosságok óta, a megfenyegetett kiadókat pedig megfigyelés alatt tartják. A Zirve Kiadóban történt hármas gyilkosság körülményeivel kapcsolatban a rendőrség abból indul ki, hogy a tizenkilenc-húsz éves, őrizetbe vett fiatalok (egyikük kis képünkön) régóta tervezték a támadást. A három áldozat egyike egy negyvenhat éves, négygyermekes német állampolgár, Tillman Geske, aki misszionáriusként tevékenykedett az országban. A férfit pénteken temették el, felesége kívánságára Mala-tyában. A másik két férfi muzulmán hitről áttért evangéliumi keresztény volt. Egyikük, Ugur Yüksel még életben volt, amikor a rendőrség a helyszínre ért, ám később belehalt sérüléseibe. Murat Ugrus törvényszéki orvosszakértő a Hürriyet című lapban elmondta, hogy Yükselt durván megkínozták. „Annyi késszúrás volt rajta, hogy szinte lehetetlen volt megszámolni” - mondta el az orvos, aki arról is beszámolt, hogy kínzásra utal az is, hogy az áldozat ujjait levágták.
Az első híradások négy áldozatról szóltak, a negyedik férfit kórházban ápolják súlyos koponyasérülésekkel. Időközben azonban kiderült, hogy valójában a tizenkilenc éves Emre Günaydinról van szó, aki a támadás értelmi szerzője volt. Az elkövető fiatalok egy olyan kollégiumban laktak, amely egy török ultranacionalista szervezet bázisának számít. Az első híradásokban még a Hezbollah török szervezetének neve is felmerült, bár ezt a rendőrség nem erősítette meg. Őrizetbe vételük után az egyik elkövető a következőket nyilatkozta: „Nem magunkért tettük, hanem a vallásunkért, amelyet pusztítanak. Legyen ez lecke vallásunk ellenségei számára.”


Az egyik gyanúsított

Törökországban egyre nagyobb problémát jelent a vallásszabadság, holott a kereszténység a 70 milliós lakosság 1 százalékát sem teszi ki. A Zirve Kiadót, amely Bibliákat és keresztény témájú könyveket adott ki, már korábban is érték fenyegetések. Azokat a főként protestáns hívőket, akik a kisebbségen belül is a legkevesebben vannak, ám hitükről bizonyságot tesznek, folyamatos gyanúsítások és fenyegetések érik, hogy a muzulmánokat pénzzel, fiatal lányokkal vagy agresszív térítéssel motiválják az áttérésre. A malatyai gyülekezetben például a keresztények túlnyomó része muzulmán háttérből tért át, ami a nacionalisták bázisának számító városban - ahonnan mellesleg a II. János Pál pápa elleni merényletet elkövető Mehmet Ali Agca is származik - vörös posztóként hatott.
Hivatalosan ugyan vallásszabadság van Törökországban, de a gyakorlatban több az akadály, mint a lehetőség. A keresztény egyházak nem vezethetnek bankszámlákat, nem lehet ingatlan a tulajdonukban, és nem képezhetik a lelkészeiket. A török püspöki tanács által megbízott emberi jogi szakértő, Othmar Oehring elmondta: „Aki nem szunnita, törökül beszélő muzulmán, az idegen. Ennek megfelelően a keresztény hitre tért helybelieket is külföldiként kezelik, felgyújtják az ingatlanjaikat, szinte üldözésről lehet beszélni.”
A közhangulatot jól jellemzi az a felbolydulás, ami XVI. Benedek pápa tavaly novemberi látogatását kísérte, valamint azok a tüntetések, amelyek a Mohamed-karikatúrák nyomán bontakoztak ki. Azonban az iszlámmal szemben a szekuláris állam melletti tüntetések is egyre gyakoribbak. A keresztények ellen sem ez volt az első támadás, habár messze ez volt a legsúlyosabb. A török média szerint hátterét tekintve az akció hasonló volt azokhoz a gyilkosságokhoz, amelyeket tavaly Trabzon városában követtek el Andrea Santoro olasz katolikus pap, illetve idén januárban Isztambulban Hrant Dink örmény származású újságíró ellen.
Az Európai Unió részéről heves bírálatokat váltott ki a hármas gyilkosság. Markus Söder német keresztényszocialista politikus elmondta, hogy „Törökországnak ugyanúgy kell védenie a Bibliát, mint a Koránt. Nem megengedhető, hogy Németország védje a mecseteket, miközben a keresztények és a templomok védtelenek Törökországban”.
Recep Tayyip Erdogan miniszterelnök ugyan elítélte és barbár gyilkosságnak nevezte az eseményt, ám a vallásszabadság kérdésében nem lát akkora problémát, mint azok a német politikusok, akik máris a csatlakozási tárgyalások felfüggesztésére buzdítanak. A miniszterelnök elmondta: „Törökországban a vallási kisebbségeknek több joguk van, mint Európában. Mi az, ami akadályozza, hogy megéljék a hitüket? Talán leromboljuk a templomaikat?” Ahogy előző számunkban arról beszámoltunk, Erdogan miniszterelnök minden jel szerint hivatalosan is harcba száll Törökország elnöki posztjáért (). Ez még inkább megnehezítheti a vallási kisebbségek helyzetét, mivel a miniszterelnök jelentősen támogatja az iszlámot a szekuláris állammal szemben.


Tillman Geske temetése Törökországban
Fotó: AP