Nem egészen egy héttel a kelet-törökországi Malatya városában történt
brutális gyilkosságok után, amelyekben török ultranacionalista fiatalok egy
német és két török származású keresztény torkát vágták el, újabb fenyegetések
ériték a keresztény könyvkiadókat Törökországban.
A meggyilkolt német misszionárius családja
Fotó: AP
A török televízió, az NTV szerint a rendőrség több nyomozást is indított a
gyilkosságok óta, a megfenyegetett kiadókat pedig megfigyelés alatt tartják. A
Zirve Kiadóban történt hármas gyilkosság körülményeivel kapcsolatban a rendőrség
abból indul ki, hogy a tizenkilenc-húsz éves, őrizetbe vett fiatalok (egyikük
kis képünkön) régóta tervezték a támadást. A három áldozat egyike egy negyvenhat
éves, négygyermekes német állampolgár, Tillman Geske, aki misszionáriusként
tevékenykedett az országban. A férfit pénteken temették el, felesége kívánságára
Mala-tyában. A másik két férfi muzulmán hitről áttért evangéliumi keresztény
volt. Egyikük, Ugur Yüksel még életben volt, amikor a rendőrség a helyszínre
ért, ám később belehalt sérüléseibe. Murat Ugrus törvényszéki orvosszakértő a
Hürriyet című lapban elmondta, hogy Yükselt durván megkínozták. „Annyi késszúrás
volt rajta, hogy szinte lehetetlen volt megszámolni” - mondta el az orvos, aki
arról is beszámolt, hogy kínzásra utal az is, hogy az áldozat ujjait levágták.
Az első híradások négy áldozatról szóltak, a negyedik férfit kórházban ápolják
súlyos koponyasérülésekkel. Időközben azonban kiderült, hogy valójában a
tizenkilenc éves Emre Günaydinról van szó, aki a támadás értelmi szerzője volt.
Az elkövető fiatalok egy olyan kollégiumban laktak, amely egy török
ultranacionalista szervezet bázisának számít. Az első híradásokban még a
Hezbollah török szervezetének neve is felmerült, bár ezt a rendőrség nem
erősítette meg. Őrizetbe vételük után az egyik elkövető a következőket
nyilatkozta: „Nem magunkért tettük, hanem a vallásunkért, amelyet pusztítanak.
Legyen ez lecke vallásunk ellenségei számára.”
Az egyik gyanúsított
Törökországban egyre nagyobb problémát jelent a vallásszabadság, holott a
kereszténység a 70 milliós lakosság 1 százalékát sem teszi ki. A Zirve Kiadót,
amely Bibliákat és keresztény témájú könyveket adott ki, már korábban is érték
fenyegetések. Azokat a főként protestáns hívőket, akik a kisebbségen belül is a
legkevesebben vannak, ám hitükről bizonyságot tesznek, folyamatos gyanúsítások
és fenyegetések érik, hogy a muzulmánokat pénzzel, fiatal lányokkal vagy
agresszív térítéssel motiválják az áttérésre. A malatyai gyülekezetben például a
keresztények túlnyomó része muzulmán háttérből tért át, ami a nacionalisták
bázisának számító városban - ahonnan mellesleg a II. János Pál pápa elleni
merényletet elkövető Mehmet Ali Agca is származik - vörös posztóként hatott.
Hivatalosan ugyan vallásszabadság van Törökországban, de a gyakorlatban több az
akadály, mint a lehetőség. A keresztény egyházak nem vezethetnek bankszámlákat,
nem lehet ingatlan a tulajdonukban, és nem képezhetik a lelkészeiket. A török
püspöki tanács által megbízott emberi jogi szakértő, Othmar Oehring elmondta:
„Aki nem szunnita, törökül beszélő muzulmán, az idegen. Ennek megfelelően a
keresztény hitre tért helybelieket is külföldiként kezelik, felgyújtják az
ingatlanjaikat, szinte üldözésről lehet beszélni.”
A közhangulatot jól jellemzi az a felbolydulás, ami XVI. Benedek pápa tavaly
novemberi látogatását kísérte, valamint azok a tüntetések, amelyek a
Mohamed-karikatúrák nyomán bontakoztak ki. Azonban az iszlámmal szemben a
szekuláris állam melletti tüntetések is egyre gyakoribbak. A keresztények ellen
sem ez volt az első támadás, habár messze ez volt a legsúlyosabb. A török média
szerint hátterét tekintve az akció hasonló volt azokhoz a gyilkosságokhoz,
amelyeket tavaly Trabzon városában követtek el Andrea Santoro olasz katolikus
pap, illetve idén januárban Isztambulban Hrant Dink örmény származású újságíró
ellen.
Az Európai Unió részéről heves bírálatokat váltott ki a hármas gyilkosság.
Markus Söder német keresztényszocialista politikus elmondta, hogy
„Törökországnak ugyanúgy kell védenie a Bibliát, mint a Koránt. Nem
megengedhető, hogy Németország védje a mecseteket, miközben a keresztények és a
templomok védtelenek Törökországban”.
Recep Tayyip Erdogan miniszterelnök ugyan elítélte és barbár gyilkosságnak
nevezte az eseményt, ám a vallásszabadság kérdésében nem lát akkora problémát,
mint azok a német politikusok, akik máris a csatlakozási tárgyalások
felfüggesztésére buzdítanak. A miniszterelnök elmondta: „Törökországban a
vallási kisebbségeknek több joguk van, mint Európában. Mi az, ami akadályozza,
hogy megéljék a hitüket? Talán leromboljuk a templomaikat?” Ahogy előző
számunkban arról beszámoltunk, Erdogan miniszterelnök minden jel szerint
hivatalosan is harcba száll Törökország elnöki posztjáért (). Ez még inkább megnehezítheti a vallási
kisebbségek helyzetét, mivel a miniszterelnök jelentősen támogatja az iszlámot a
szekuláris állammal szemben.
Tillman Geske temetése Törökországban
Fotó: AP