Vissza a tartalomjegyzékhez

Hubert József
Náci a föld alatt

David Duke, a Ku-Klux-Klan egykori vezetője után újabb szélsőjobbos nemzetközi „sztár” látogatott hazánkba a Gede Testvérek kiadó jóvoltából. A hét elején a holokauszttagadó nézeteiről hírhedté vált angol történész, David Irving járt Budapesten, hogy új könyvének magyar fordítását népszerűsítse hazánkban.

„Áldás, békesség” - köszöntik egymást a nézők David Irving előadása előtt. A keresztény köszöntés egyáltalán nem olyan furcsa, ha alaposabban szemügyre vesszük a helyszínt: a Hazatérés temploma alatti Szabó Dezső Katakomba Színházban vagyunk. A bejáratnál többek között a helyi református lelkész, ifjabb Hegedűs Lóránt várja a korosodó történészt. Várni pedig sokat kell: késik az angol tolmács, így végül az a fura helyzet áll elő, hogy az angol szerző német nyelven ajánlja a Hitlert és cinkosait mentegető, Nürnberg - Az utolsó csata címet viselő új kötetét közönsége figyelmébe.
Irvingnek egyébként még börtönben kellene ülnie. A bécsi bíróság tavaly februárban ítélte három év letöltendő szabadságvesztésre az írót, mivel 1989-ben két ausztriai rendezvényen is kétségbe vonta az auschwitzi gázkamrák létezését. Végül alig tíz hónapnyi „hűsölés” után a bécsi tartományi legfelsőbb bíróság úgy határozott: tekintettel a bűncselekmény elkövetésének távoli időpontjára, három évi próbaidőre bocsátja, és feltételesen szabadlábra helyezi az elítéltet. Szabadulását követően a férfit kitoloncolták Ausztriából.
A főként idősekből és egy-két szkinhedből álló száz-százötven fős közönség folyamatosan azt találgatja, ki lehet soraikban a kommunista ügynök. A másik nagy téma természetesen március 15.: szervezkedés, készülődés, meghívások, telefonszámcsere. Ifj. Hegedűs röplapjait százasával viheti el, aki ki tudja osztani ismerősei körében: „A jogtipró karhatalom által 2006. október 23-án fogságban tartott keresztyén gyülekezet” melletti szolidaritási istentiszteletre várják árpádsávos zászlóval, címeres pajzsokkal a hazafiakat. A jelszó: „Isten igéje nincs bilincsbe verve”.
Lassan feltalál a színpadra a nemsokára nyolcadik ikszét megkezdő Irving. „Ittlétem miatt fenyegetés érte a színházat, ezt a kockázatot nem tudom vállalni, ezért csak az előszóról fogok beszélni” - szögezi le ékes germán nyelven rögtön az elején. Majd húsz percben elmondja, hogy hány gyereke született, melyikük hol él, és egyéb érdekességeket életútjáról. A rövid beszéd végén Irving azért hálálkodik, hogy hazánkba még mindig beengedik. Jogos a hálálkodás, hiszen a történészt már Németországból, Ausztriából, Franciaországból, Olaszországból és Ausztráliából is kitiltották. A közönség tapsol, de az arcokon látszik: nem ezért jöttek. „Rövid volt és lapos, - összegzik az élményt a kifelé haladó szkinhedek.