H. Balogh Zsolt
A hét mesterlövész
Kongresszus előtt az MSZP
Emberemlékezet óta a mostani szocialista kongresszus lesz az elsõ, melyen a
legfontosabb posztokért semmilyen verseny sem lesz. Az elnöki, a két
elnökhelyettesi, a három alelnöki és az egy választmányi elnöki titulusért
ugyanis pont heten indulnak. Ez is jól mutatja, hogy „háborús idõkben” mennyire
összezárnak az MSZP erõcsoportjai.
Fotó: Somorjai László
Gyurcsány Ferenc már tavaly szeptemberben nyilvánvalóvá tette elnöki
ambícióit, bár gyakorlatilag a 2004-es köztársaságielnök-választási fiaskó óta
mint a párt országos választási bizottságának vezetõje, õ irányította a pártot.
Szóltak ugyan hírek arról is, hogy talán Szekeres Imre jelenlegi (és leendõ)
elnökhelyettes is ringbe száll a pártelnöki tisztségért, de a legreálisabb
írások is mindössze azt taglalták, hogy a politikus az MSZP-ben olykor szokásos
„fölélövéses” technikával próbálja biztosítani az elnökhelyettesi helyét.
A párthierarchiában Szekeres Imre tûnik formálisan második embernek, az MSZP-ben
mégis inkább Kiss Pétert tekintik Gyurcsány politikai értelemben vett
helyettesének. Ezt a kifejezést egyébként a választásokat követõen éppen a
miniszterelnök használta Kissre, aki az elmúlt években a párton belül mûködõ
Baloldali Platform révén az egyik legstabilabb bázist építette fel magának. A
munkaügyi miniszter, aki eddig formálisan csak elnökségi tag volt, az egyik
alelnöki tisztségre pályázik.
Visszatérve Szekeresre, a honvédelmi miniszter annak ellenére, hogy nem számít
Gyurcsány Ferenc szûken vett politikai szövetségesei közé, az elmúlt években
mégis meg tudta õrizni a párton belüli befolyását. Sõt, forrásaink szerint a
közelmúltban a miniszterelnökkel éles szóváltásba keveredett, mert Gyurcsány nem
tartotta etikusnak a miniszter részérõl, hogy a párt és a kormány
eszközrendszerét felhasználva „szervezkedik”.
Az MSZP-ben évtizedek óta aktívan politizáló miniszter egyik titkának azt
tartják, hogy „mindenkit viszszahív, elérhetõ a vidéki vezetõknek, igyekszik
segíteni nekik, és járja a vidéket, széles kapcsolati hálóval rendelkezik a
pártban”. A folyamatos belsõ kampánynak és egyes megyei és városi elnökök
támogatásának köszönhetõen Szekeres Imre - még a miniszterelnök rosszallása
ellenére is - megkerülhetetlen tényezõ a szocialisták körében.
Ezt többek között az is mutatja, hogy inkább kitalálták, legyen két
elnökhelyettes, mintsem Juhász Ferencet, az operatív irányításért felelõs
alelnököt „összeeresszék” Szekeres Imrével. (Két éve ilyen helyzetben Szekeres
Imre simán gyõzött.) A miniszterelnök támogatását élvezõ Juhász egyébként pár
hete elhárította magától a személyére szabott fõállású pártszervezõi
feladatkört, mellyel a hónapok óta „véres verejtékkel” kialkudott forgatókönyvet
írta váratlanul felül. Ennek ellenére, mivel e két posztra csak két jelölt
pályázik, biztos befutónak számít.
Fotó: Somorjai László
A három alelnöki tisztségre Hiller István, Újhelyi István és Kiss Péter
pályázik, miután Mesterházy Attila - aki amúgy megkapta a kellõ számú jelölést -
végül visszalépett a jelöltségtõl. Közülük talán a pártelnökségtõl búcsúzó
Hiller István története a legérdekesebb, hiszen eredetileg arról volt szó, hogy
az oktatási miniszter a választmányi elnöki tisztért küzd meg Simon Gáborral,
aki jelenleg is e poszt betöltõje. Sajtókörökben már el is terjedt, hogy a
Baloldali Tömörülés (ennek tagja Simon) és a Szociáldemokrata Platform (ennek
pedig Hiller) közötti izgalmas ki-ki mecscsen dõl majd el az új választmányi
elnök személyének kérdése. Azon túl, hogy az MSZP belsõ mûködése ennél
lényegesen bonyolultabb, ez az összecsapás Hiller István azon késõbbi
bejelentésén bukott el, miszerint õ alelnöknek kívánja magát jelöltetni.
Gyurcsány Ferenc támogatásáról biztosította Hillert, talán a két éve a kormány
és a párt irányítását váratlanul átvevõ úgynevezett Gyurcsány-Hiller páros szép
emlékére való tekintettel. A miniszterelnök információink szerint egy
választmányi ülésen úgy fogalmazott, hogy az MSZP-ben nem szokás senkinek sem
elengedni a kezét. A pártelitben komoly erõnek számító Mozaik tömörülés mára
szétesett és a partvonalra szorult.
Puch László pártpénztárnok sem kapott kihívót, így a párt gazdasági ügyeit
immáron tíz éve irányító politikus is megõrizte pozícióját, annak ellenére, hogy
Gyurcsány Ferenccel legendásan rossz viszonyban van. Szili Katalin házelnök nem
tölt be jelenleg semmilyen pozíciót az MSZP-ben, mégis meglepõ, hogy
népszerûsége ellenére sem baranyai elnöknek, sem elnökségi tagnak nem jelöltette
magát. A párton belül mindezt befolyásának csökkenéseként értékelik, melynek
egyik oka, hogy korábbi támogatója, Toller László sajnálatos autóbalesete miatt
nem tud részt venni a pártéletben.
Azon túl, hogy a kongresszus kapcsán a párteliten belüli status quo megõrzése
látszik, egy új „erõcsoport” is feltûnt az MSZP-ben. A fõvárosban a Hagyó Miklós
fõpolgármester-helyettes és Steiner Pál frakcióvezetõ nevével fémjelzett csoport
a korábbi idõszakokra nem jellemzõ erõs egységet tudott létrehozni, mely évek
múlva akár meghatározóvá is válhat a párton belül.