Vissza a tartalomjegyzékhez

H. Balogh Zsolt
A hét mesterlövész
Kongresszus előtt az MSZP

Emberemlékezet óta a mostani szocialista kongresszus lesz az elsõ, melyen a legfontosabb posztokért semmilyen verseny sem lesz. Az elnöki, a két elnökhelyettesi, a három alelnöki és az egy választmányi elnöki titulusért ugyanis pont heten indulnak. Ez is jól mutatja, hogy „háborús idõkben” mennyire összezárnak az MSZP erõcsoportjai.


Fotó: Somorjai László

Gyurcsány Ferenc már tavaly szeptemberben nyilvánvalóvá tette elnöki ambícióit, bár gyakorlatilag a 2004-es köztársaságielnök-választási fiaskó óta mint a párt országos választási bizottságának vezetõje, õ irányította a pártot. Szóltak ugyan hírek arról is, hogy talán Szekeres Imre jelenlegi (és leendõ) elnökhelyettes is ringbe száll a pártelnöki tisztségért, de a legreálisabb írások is mindössze azt taglalták, hogy a politikus az MSZP-ben olykor szokásos „fölélövéses” technikával próbálja biztosítani az elnökhelyettesi helyét.
A párthierarchiában Szekeres Imre tûnik formálisan második embernek, az MSZP-ben mégis inkább Kiss Pétert tekintik Gyurcsány politikai értelemben vett helyettesének. Ezt a kifejezést egyébként a választásokat követõen éppen a miniszterelnök használta Kissre, aki az elmúlt években a párton belül mûködõ Baloldali Platform révén az egyik legstabilabb bázist építette fel magának. A munkaügyi miniszter, aki eddig formálisan csak elnökségi tag volt, az egyik alelnöki tisztségre pályázik.
Visszatérve Szekeresre, a honvédelmi miniszter annak ellenére, hogy nem számít Gyurcsány Ferenc szûken vett politikai szövetségesei közé, az elmúlt években mégis meg tudta õrizni a párton belüli befolyását. Sõt, forrásaink szerint a közelmúltban a miniszterelnökkel éles szóváltásba keveredett, mert Gyurcsány nem tartotta etikusnak a miniszter részérõl, hogy a párt és a kormány eszközrendszerét felhasználva „szervezkedik”.
Az MSZP-ben évtizedek óta aktívan politizáló miniszter egyik titkának azt tartják, hogy „mindenkit viszszahív, elérhetõ a vidéki vezetõknek, igyekszik segíteni nekik, és járja a vidéket, széles kapcsolati hálóval rendelkezik a pártban”. A folyamatos belsõ kampánynak és egyes megyei és városi elnökök támogatásának köszönhetõen Szekeres Imre - még a miniszterelnök rosszallása ellenére is - megkerülhetetlen tényezõ a szocialisták körében.
Ezt többek között az is mutatja, hogy inkább kitalálták, legyen két elnökhelyettes, mintsem Juhász Ferencet, az operatív irányításért felelõs alelnököt „összeeresszék” Szekeres Imrével. (Két éve ilyen helyzetben Szekeres Imre simán gyõzött.) A miniszterelnök támogatását élvezõ Juhász egyébként pár hete elhárította magától a személyére szabott fõállású pártszervezõi feladatkört, mellyel a hónapok óta „véres verejtékkel” kialkudott forgatókönyvet írta váratlanul felül. Ennek ellenére, mivel e két posztra csak két jelölt pályázik, biztos befutónak számít.


Fotó: Somorjai László

A három alelnöki tisztségre Hiller István, Újhelyi István és Kiss Péter pályázik, miután Mesterházy Attila - aki amúgy megkapta a kellõ számú jelölést - végül visszalépett a jelöltségtõl. Közülük talán a pártelnökségtõl búcsúzó Hiller István története a legérdekesebb, hiszen eredetileg arról volt szó, hogy az oktatási miniszter a választmányi elnöki tisztért küzd meg Simon Gáborral, aki jelenleg is e poszt betöltõje. Sajtókörökben már el is terjedt, hogy a Baloldali Tömörülés (ennek tagja Simon) és a Szociáldemokrata Platform (ennek pedig Hiller) közötti izgalmas ki-ki mecscsen dõl majd el az új választmányi elnök személyének kérdése. Azon túl, hogy az MSZP belsõ mûködése ennél lényegesen bonyolultabb, ez az összecsapás Hiller István azon késõbbi bejelentésén bukott el, miszerint õ alelnöknek kívánja magát jelöltetni. Gyurcsány Ferenc támogatásáról biztosította Hillert, talán a két éve a kormány és a párt irányítását váratlanul átvevõ úgynevezett Gyurcsány-Hiller páros szép emlékére való tekintettel. A miniszterelnök információink szerint egy választmányi ülésen úgy fogalmazott, hogy az MSZP-ben nem szokás senkinek sem elengedni a kezét. A pártelitben komoly erõnek számító Mozaik tömörülés mára szétesett és a partvonalra szorult.
Puch László pártpénztárnok sem kapott kihívót, így a párt gazdasági ügyeit immáron tíz éve irányító politikus is megõrizte pozícióját, annak ellenére, hogy Gyurcsány Ferenccel legendásan rossz viszonyban van. Szili Katalin házelnök nem tölt be jelenleg semmilyen pozíciót az MSZP-ben, mégis meglepõ, hogy népszerûsége ellenére sem baranyai elnöknek, sem elnökségi tagnak nem jelöltette magát. A párton belül mindezt befolyásának csökkenéseként értékelik, melynek egyik oka, hogy korábbi támogatója, Toller László sajnálatos autóbalesete miatt nem tud részt venni a pártéletben.
Azon túl, hogy a kongresszus kapcsán a párteliten belüli status quo megõrzése látszik, egy új „erõcsoport” is feltûnt az MSZP-ben. A fõvárosban a Hagyó Miklós fõpolgármester-helyettes és Steiner Pál frakcióvezetõ nevével fémjelzett csoport a korábbi idõszakokra nem jellemzõ erõs egységet tudott létrehozni, mely évek múlva akár meghatározóvá is válhat a párton belül.