Vissza a tartalomjegyzékhez

Kovács Klára
A siker a piacon terem
Interjú Bojár Gáborral, Az év üzletemberével

A Graphisoft igazi sikersztori. Az első magyar multi már jóval a rendszerváltás előtt kilépett a nemzetközi piacra. Ma 80 országban van jelen, 10 leányvállalatot működtet, 22 nyelven fut a specialitása, a három dimenziós építészeti szoftver, az ArchiCAD, melyet világszerte 100 ezer építész használ nap mint nap. A tízmilliárdos vagyonnal rendelkező Bojár Gábor alapító nemcsak azért tartja sikeresnek cége 25 éves tevékenységét, mert az Ernst &Young őt választotta „Az év üzletemberének”, hanem azért is, mert a Graphisoftot 2006 végén megvásárolta az egyik legerősebb konkurense.


Fotó: MTI

A Graphisoft az egyik legsikeresebb magyar cég: öt kontinensen ismerik és használják a termékeit. A legnagyobbakkal versenyez az USA-ban és Európában, de megvetette a lábát Ázsiában is: Kínában és Japánban is működtet kirendeltséget. Most mégis eladta a cégét a német Nemetschek AG, európai piacvezetőnek számító, eddigi konkurensnek. Miért döntött így? Nem ment jól a cégnek?
- Nem erről van szó. Sajnos nincs a magyar köztudatban, hogy egy cég eladása ugyanolyan pozitívumnak, sikernek számít, mint a működtetése. Amikor „Az év üzletembere díjra” jelöltek, megkérdeztem a jelölőimet, hogy akkor is jogosnak tartják-e, ha közben eladom a céget. Megnyugtató volt hallani a díjkiosztón „A jövő ígérete” díjat elnyerő Kovács Zoltánt, a Kirowski cég vezetőjét, aki így fogalmazott: „Célom az, hogy egy multi vezetőjének a szeme megakadjon a cégemen, és megvásárolja.” Vagyis azt tekintette célnak, hogy eléggé kívánatossá váljon a cége egy multinacionális vállalat számára. Magam is úgy vélem, ez a siker csúcsa. A mai világban elenyésző azoknak a vállalatoknak a száma, amelyek képesek egyedül a nulláról óriásivá nőni. A Microsoftot és az Oracle-t említeném, amelyeknek sikerült.
Tegyük hozzá, ezek amerikai cégek.
- Valóban, de nem tartom szerencsésnek, amikor a sikert a nemzeti hovatartozáshoz kötik. Nem örülök annak, amikor azt mondják, hogy „sikeres lettél, pedig magyar vagy”. Tapasztalatom szerint nem hátrány magyarnak lenni a nemzetközi piacon.
Több évtizedes tapasztalata során tehát nem jelentett hátrányt a magyar mivolt?
- Eleinte nehézségekbe ütköztünk. Amikor 1983-ban először kerestünk partnereket külföldön, egy német üzleti vásáron azt tanácsolták jóakaróink, hogy ne beszéljünk magyarul, és ne is említsük, honnan jöttünk, mert soha nem kötünk üzletet. De mi nem fogadtuk el a tanácsaikat, hanem büszkék voltunk arra, hogy magyarok vagyunk. Ettől függetlenül nagyon nehéz volt a kitörés.
A kilencvenes években már könynyebb helyzetben voltunk, hiszen a rendszerváltás kapcsán nagy publicitást kapott a térség. De meg kellett tanulnunk, hogy a nemzeti hovatartozásunk természetes öntudattal való viselése nem szabad, hogy fennhéjázó magaviselettel párosuljon, amire sajnos hajlamosak vagyunk. Meg kellett tanulnunk a helyes egyensúlyt.
Amerikából nézve milyen cégnek tűnik a Graphisoft?
- Jók vagyunk, de kicsik. A háromdimenziós tervezőprogramok piacán jól pozícionált, igényes, és úttörő vállalatnak számítunk.
Miben úttörők?
- A konkurenseinkhez képest korábban ismerjük fel a trendeket, és nagyon hamar rámozdulunk olyan folyamatokra, ami még csak a jövő zenéje. Probléma volt azonban számunkra a cég mérete. És itt visszatérnék a Nemetschekkel való fúziónkra. Manapság a siker jelentős részben a cég méretén múlik. A nagyok tudnak igazán növekedni, és komoly piacokat szerezni. A Graphisoft az USA-ban csak a kis és közepes tervezőirodák piacán vált sikeressé, de a nagyobb tervezőirodák, illetve állami megrendelések területén nem értünk el komolyabb piaci részesedést, sőt reményünk sem volt erre. Jól működő, de kis cégek esetében kérdés az is, meddig tartható fenn a sikerük.
Meglehetősen ritka történet, hogy multivá nő egy magyar cég. Mit tudott, mit csinált másként a honfitársaihoz képest?
- Nem tudom összehasonlítani magamat másokkal. A magam részéről annyit elmondhatok, szeretem a versenyt, ezt mindig is előnynek, motiváló erőnek tartottam. Másik különbség lehet talán az, hogy nem építettem állami támogatásokra. Ha egy vállalat ezt tartja a versenynek, és az állami támogatások elnyerését tartja sikernek, a piacon valószínűleg nem lesz sikeres. Meg kellene érteniük a magyar vállalkozóknak, hogy az állami, illetve az uniós források nem jelenthetnek célt, ezek csupán eszközök. A siker a piacokon terem.
Mi a véleménye az ország állapotáról, a gazdaság helyzetéről?
- Józan ember egyetért a reformok szükségességével, azonban az előkészítésével és a kivitelezésével kapcsolatban számos probléma merül fel. A vállalkozások számára nagyon hátrányos az óriási költségvetési hiány. A kialakult helyzet a két nagy párt bűne. Nem az a baj önmagában, hogy magasak az adók, hanem az, hogy hatalmas a deficit, és ez kikényszeríti és fenntartja ezt az állapotot. A vállalkozásoknak akkor kellene felemelni a szavukat, amikor túlköltekezik az állam, és nem további támogatásokat, engedményeket várni, mert ezeknek az árát nekik, nekünk kell megfizetnünk.
Korábbi nyilatkozataiban úgy fogalmazott, hogy a sikerének a titka, a motivációjának alapja a becsvágy. Az a hajtóerő, hogy abban, amit csinál, a legjobb legyen. Ezen a fordulóponton hogyan tekint vissza ez elmúlt két évtizedre? Elérte a célját?
- Igen, azt gondolom, elértük. A legjobbak vagyunk abban, amit csinálunk.