Vissza a tartalomjegyzékhez

Somorjai László
Kultuszháború
Vörös csillag vagy Horthy keze díszítse a Szabadság teret?

A Magyarok Világszövetsége (MVSZ) is támogatja az 1956-os Deportálások Tényfeltáró Bizottsága (Deport ’56) elnevezésű szervezet ügydöntő népszavazását, melynek célja a fővárosi Szabadság téren álló szovjet hősi emlékmű eltávolítása - jelentette be a héten Patrubány Miklós, a szervezet elnöke. A fasizmus elleni harc során a magyarországi színtéren elesett, 200 ezer szovjet katonának emléket állító oszlopot 1945-ben emelték, és létét több nemzetközi egyezmény is védi.


Fotó: Somorjai László

A Szabadság tér ma is az egyik legfontosabb, úgy tűnik kultuszhely Budapest belvárosának szívében. A Parlamenttől egy ugrásra fekvő téren áll az MTV székháza, az Amerikai Nagykövetség és az MNB épülete, s egyik oldalról az 1940-es, kolozsvári bevonulás napján felszentelt Hazatérés temploma határolja. A monarchia idején, a II. József által itt épített Újépület (Neugebaude) száz évig állt a helyszínen, s az 1848-as szabadságharc leverése után a megtorlás egyik helyszínévé vált. A „magyar Bastille” lebontásakor, 1898-ban kapta a tér a mai nevét. A trianoni békediktátumot követően 1921-ben állították fel a nemzet tragédiájára emlékeztető, úgynevezett irredenta szobrokat, valamint az ereklyés országzászlót. A zászlórúd csúcsdíszéül egy esküre emelt kéz szolgált, mely kezet Horthy Miklós végtagjáról mintázták. Ebbe a kultikus környezetbe került tehát a szovjet emlékmű, miután a négy trianoni szobrot és az országzászlót 1945-ben lebontották. Az 1956-os forradalom idején lángpisztollyal estek az alkotásnak, legutóbb pedig múlt év végén okoztak benne tízmillió forintos nagyságrendű kárt a szélsőjobboldali tüntetők. Mivel az emlékmű alatt található sírokat a Szabadság téri mélygarázs építésekor, 2002-ben áthelyezték, az ügydöntő népszavazással kapcsolatban megfogalmazott igény is csupán a 15 méter magas obeliszk áthelyezésére vonatkozhat. Ehhez viszont a parlamentnek hatályon kívül kell helyeznie a szobornak jogszabályi hátteret biztosító 1945. évi IX. törvényt. Itt azonban nem ér véget a történet: a népszavazást támogatók további célja a korábbi, kultikus hangulatú környezet helyreállítása, a Trianon-szoborcsoport és az országzászló visszahelyezése.


Patrubány Miklós

Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke „égi jelet” lát abban, hogy a Deport ’56 által kezdeményezett aláírásgyűjtési akciót éppen december 5-én - a korábbi sikertelen népszavazás évfordulóján - hagyta jóvá az Országos Választási Bizottság. És ha már Trianon, akkor szerinte Románia uniós csatlakozásával sajnos nem oldódott meg a békediktátum következtében elcsatolt területek problémája - állítja az elnök, aki továbbra is fenntartja az erdélyi magyarsággal kapcsolatos céljaikat. „Aki azt hiszi, hogy az EU bármire is rákényszerítheti Romániát, az nagyon téved. Románia, mint az unió hetedik legnépesebb országa, úgy meg fogja táncoltatni Európát, hogy még a napot is megemlegetik, amelyen felvették” - fogalmazta meg a Heteknek baljós várakozását az elnök, aki szerint a csatlakozás egyáltalán nem jelenti a romániai magyar kisebbség helyzetének javulását. E probléma megoldását Patrubány csak egy „hosszú átalakulási folyamat részeként” tudja elképzelni, de szerinte az sem zárható ki, hogy „az erdélyi magyarság hamarabb elfogy, semmint hogy jogait kivívná”.