Vissza a tartalomjegyzékhez




Bár nehezen érthető, hogy a semleges állam semleges tévéje miért kötődik egy konkrét felekezet ceremóniájához, mindez feledhető lenne, ha műsorstruktúrájában valamennyi egyház előtt nyitva állna a megjelenés lehetősége. Hiszen a vallásszabadságról szóló törvény kimondja, hogy „az egyházakat azonos jogok illetik”, továbbá „a vallás vagy más lelkiismereti meggyőződés terjesztése a tömegtájékoztatási eszközök útján is történhet”. A tények ezzel szemben azt mutatják, hogy három tradicionális keresztény, illetve a zsidó felekezet műsorait leszámítva a Magyarországon bejegyzett vallási közösségek csupán véletlenszerűen, vagy egyáltalán nem kerülhetnek képernyőre a közszolgálati tévékben. Cselényi ezt úgy fogalmazta meg a Heteknek, hogy a „történelmi egyházakkal sikerült állandó és tartalmas viszonyt” kialakítaniuk, de persze „rendszeresen válogatnak a különböző egyházak istentiszteletei, miséi vagy szertartásai közül is”.
A Magyar Televízió a rendszerváltás óta nyolc egyházzal kötött együttműködési megállapodást, melyek szakértőket delegálhatnak a Vallási és Egyházi Műsorok Szerkesztőségébe, illetve javaslatot tehetnek az említett szerkesztőség vezetőjének személyét illetően. A nyolc egyház műsorainak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket, a nagyarányú költségcsökkentések ellenére a közszolgálati médium biztosítja. Az e célra rendelt műsoridő - évente 12 ezer perc - 87,5 százaléka a katolikus, református és evangélikus egyház között oszlik meg, a maradék 12,5 százalékon osztozhat a további öt szerződéses egyház. A többi felekezet tehát csak meglepetésszerűen vagy úgy sem észlelhető az adófizetők pénzéből működtetett csatornán. Megkeresésünkre kategorikus elutasítás volt a köztévé illetékesének reakciója, aki a vallási műsorokra költött adóforintokat egyenesen a titok kategóriájába sorolta.
Barlay Tamás, a Duna Televízió vallási műsorainak főszerkesztője arról tájékoztatta lapunkat, hogy tudomása szerint nincs szerződésük egyetlen felekezettel sem, valójában „saját lelkiismeretük mutat ebben irányt”, de természetesen igyekeznek követni a magyar lakosság felekezeti megoszlását a műsoridő elosztásánál. Ők évi 3100 percet biztosítanak elsősorban a tradicionális egyházaknak, és ehhez jön még körülbelül 100 perc pápai áldás és csíksomlyói búcsú. Pénzügyi vonatkozású kérdéseinkre Barlay MTV-s kollégájához hasonlóan azt jelezte, hogy semmilyen információval nem szolgálhat.


Cselényi László

Ami a Magyar Rádiót illeti, Kondor Katalin egykori elnök beiktatása után minden egyháznak felkínálta a lehetőséget a megjelenésre, és állítása szerint azok hallhatóak ma is az éter hullámain, akik éltek jogaikkal, és sikerült szerződést kötniük a rádió vezetésével. Ez jelenleg összesen 11 felekezetet jelent, akik közül az úgynevezett „kisegyházak” csak kéthavonta jutnak adásidőhöz. A vasárnapi istentisztelet-közvetítések fele a római katolikusoké, a maradékon a többiek osztozkodnak. Vallási műsorra a közrádió évi 1200 percet áldoz.
Nem az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) feladata annak ellenőrzése, hogy a közszolgálati médiumokban milyen arányban oszlik meg a vallási műsorokra szánt műsoridő a felekezetek között - állította lapunknak Vékony Éva, az ORTT szóvivője. Elmondása szerint az ő feladatuk kimerül annyiban, hogy ajánlást adjanak a „közműsor-szolgáltatók műsorszolgáltatási szabályzatainak kidolgozásához”. Az egyházak érdeke, hogy együttműködést sürgessenek az adott médiummal, a tévéknek pedig magánügye, hogy melyik egyházzal kötnek szerződést és mennyi műsoridőt adnak számukra - tette hozzá a szóvivő.