Vissza a tartalomjegyzékhez

Kovács Klára
Lejárt a lemez

„A lavór alján vagyunk” - fogalmazott találóan az egyik hanglemezkiadó a piac állapotát jellemezve. Nem véletlenül, hiszen az elmúlt években folyamatosan és jelentős mértékben csökkent az eladott hanglemezek száma: az elmúlt hét év alatt fele annyi kelt el, mint 1999-ben. A piacon látható kedvezőtlen tendenciákat jól mutatja, hogy ma már 7500 eladott darab is elég ahhoz, hogy aranylemezzé váljon az album, míg a ma már „nagy öregnek” számító zenészek, együttesek lemezeit fénykorukban százezres, vagy akár milliós példányszámban vásárolta a közönség.


„Régi csibészek”
aranylemezzel

„Reménykedünk, hogy kifelé tartunk a problémából. Hosszú évek után talán ez az év lesz az első, amikor már nem zuhan tovább a piac - nyilatkozta lapunknak Musinger Ágnes, a Magyar Hanglemezkiadók Szövetségének ügyvezető igazgatója.
A zuhanó tendenciát jól mutatja, hogy egyetlen év alatt, 2005-ben az előző évhez képest több mint 23 százalékkal kevesebb hanglemez fogyott, de a DVD-k, videók tekintetében is 15 százalékot meghaladó volt a visszaesés. Mindez 1999-hez képest 5-6 milliárdos bevételkiesést jelent a szakmának. Egy hazai fogyasztó évente alig ezer forintot költ CD-re, ami azt jelenti, hogy fejenként egy fél lemezt veszünk évente. Mára szinte eltűntek a hanglemezboltok, a zenei lemezek 70-80 százaléka bevásárlóközpontokban, szupermarketekben, gyakran nagy kosarakba ömlesztve, szó szerint turkálva kel el néhány száz forintért, ám a forgalom ennek ellenére is csökkenő tendenciát mutat.

Máshol sem jobb
„A hanglemez piac visszaesése nem magyar sajátosság, világméretekben hasonló jelenségekkel találkozhatunk” - mondta Musinger Ágnes. Évről évre csökkenteni kell az arany-, illetve a platinalemez alsó határát: a rendszerváltás előtti 100 ezer helyett ma már 7500 példányt kell csupán eladni az aranylemez, és 15 ezret a platina státuszért. De hasonló számok forognak Csehországban is, Szlovákiában viszont már csak 3000, a külföldi előadóknál pedig 1000 az alsó határ. Franciaországban nagyságrendekkel magasabban van a léc, 75 ezer eladott lemez után számít aranylemeznek, amit a közelmúltban csökkentettek le a 150 ezerről.
„Az, hogy kevesebb fizikai hanghordozó fogy az üzletekben, nem azt jelenti, hogy kevesebben hallgatnak zenét - mondta a Heteknek Bródy János -, hanem azt, hogy kevesebben vásárolnak CD-t”. A legnagyobb gondot valóban a zenei CD másolása, illetve az internetről való illegális letöltések okozzák. Minden megvásárolt zenei CD-re 3-4 másolt lemez jut. 30 millió otthoni CD-író került forgalomba, és becslések szerint ennek 90 százalékán másolnak is zenei CD-ket.
„Bíznunk kell benne, hogy az emberek előbb-utóbb meglátják: ha ez folytatódik tovább, egyszerűen nem lesz zene, mert a kiadóknak nem éri meg lemezt kiadni. Mindez a zene megöléséhez vezet”- mondta lapunknak Geszti Margit, a Sony BMG ügyvezető igazgatója.
A másolási hullám egyik oka lehet, hogy a hazai keresetekhez képest relatíve drágának számít a CD. Az árak nagyságrendileg akkorák, mint a világon bárhol, ám a keresetek jóval alacsonyabbak. De az anyagi kondíciók mellett morális kérdések is felmerülhetnek. „Sajnálatos módon nálunk egyfajta összekacsintó trükknek, elhanyagolható dolognak számít a közvéleményben a zenék másolása, miközben köztudott, hogy a törvény lopásnak minősíti” - mondta Rózsa István, a Rózsa Record’s igazgatója.
Benkő László, az Omega együttes billentyűse és zeneszerzője szerint rabló-pandúr helyzet alakult ki a lemezpiacon. A rablók itt is, mint az élet más területein mindig lépéselőnyben vannak a pandúrokkal szemben - fejtette ki kérdésünkre Benkő, aki egyébként magasnak tartja az árakat.

Album helyett koncert
„Nem könnyű a védekezés a másolásokkal, de az illegális letöltésekkel szemben sem - tette hozzá Musinger Ágnes. - Folyamatosan figyeljük a tartalomszolgáltatókat, és amennyiben jogosulatlanul engednek zenét letölteni, felszólítjuk őket, hogy távolítsák el a weblapjukról. Amennyiben ezt nem tennék meg, jogsértést, bűncselekményt követnek el, amiért akár nyolc évig terjedő szabadságvesztés szabható ki.” Musinger azonban hozzátette, nem tud arról, hogy bárkit is börtönbüntetésre ítéltek volna, inkább elnéző magatartás tapasztalható a hatóságok részéről, visszaesőknél is maximum felfüggesztett szabadságvesztést szabnak ki.
„Valóban nem könnyű érvényesíteni a jogszabályokat, de a világ más tájain vannak pozitív fordulatok” - mondta Rózsa István. „Szingapúrban sikeresen túlléptek ezen a problémán, mégpedig úgy, hogy 15 hamisítót elítéltek és börtönbe zártak. Ez kellő elrettentő erőnek számított. Dél-Koreában mára 90 százalékban legális a letöltés, pedig ezekben az országokban voltak a hamisítások talán legnagyobb gócpontjai”.
A hanglemezpiac ilyen mértékű zsugorodása nem csak a kiadókat, hanem az előadóművészeket és a zeneszerzőket is érzékenyen érinti. Az elmúlt években tíznél is több kiadó és számos hanglemezbolt szűnt meg Magyarországon. A talpon maradó kiadók jellemzően kevesebb lemezt adnak ki, és igyekeznek az úgynevezett fizikai hanghordozókon (CD, DVD) kívül másfajta csatornák felé nyitni.
A közel húsz éve sikeresen működő Rózsa Record’s is korlátozza a lemezkiadást, mint Rózsa István lapunknak kifejtette, nem tervez újabb előadókkal szerződést kötni. A már meglévő szerződéseket teljesíti, így az archívum értékét növeli. Nyitott ugyan-akkor a stabilabbnak tűnő koncertpiac felé, amely jobban tartja a pozícióját. A koncerten részt venni kívánóknak ugyanis meg kell vásárolniuk a jegyeket.

Csengető hangok
Geszti Margit a Sony BMG vezetőjeként úgy tapasztalja, hogy a fizikai hanghordozókkal ellentétben a csengőhangok, illetve a szabályozott, azaz fizetőssé tett digitális letöltések piaca dinamikusan nő. „A telefontársaságoktól, a zenéket letöltő ügyfelektől származó bevételek ugyan még nem fedezik a lemezpiacból eredő kiesést, de az a célunk, hogy előbb-utóbb ellensúlyozza azt - tette hozzá. - Ez a terület egyfajta előre menekülést jelenthet, és remélhetőleg megoldást is a lemezpiac számára.”
Az előadóművészeknek, zeneszerzőknek is alkalmazkodniuk kell a kialakult helyzethez. Rózsa István úgy tapasztalja, hogy a művészeket anyagilag nem érinti túlzottan érzékenyen a lemezpiac zsugorodása, mivel máshova helyezték át a bevételi forrásaiknak súlypontját. Manapság nagyon kevés az élő koncert, inkább haknizást vállalnak jó pénzért a művészek, ebből biztosítják a megélhetésüket.
Mivel a kiadók meggondolják, melyik szerző lemezét vállalják be, a kívül maradók közül többen saját maguk próbálják megjelentetni lemezeiket, néhány ezer példányban. Ez a megoldás azonban nehezebben kivitelezhető egy kezdő, kevésbé ismert szerzőnél, mert esetében többet kell költeni a reklámra, mint egy befutott, „nagy öregnél”.
Ha egy művész igényesebb zenét szeretne kiadni, amely több stúdióidőt igényel, a kiadó nehezen tudja finanszírozni a produkciót. Ebben az esetben szponzort kell találnunk, ellenkező esetben nem biztos, hogy megjelenik a lemez - mondta Geszti Margit.
Musinger Ágnes szerint egyre nehezebb helyzetben vannak a fiatal pályakezdő zenészek. „Az évenként megrendezett Fonogram-díjkiosztón - ahol az elmúlt év legjobb lemezeit díjazzák -, korábban 30-40 első lemezes művész is versengett a díjért, most pedig alig van választék. Az elmúlt években csak a Megasztárból kikerült Oláh Ibolya és Tóth Vera, illetve Rúzsa Magdi lett arany-, illetve platinalemezes.
Bródy János szerint a lemezpiac helyzete különösen fájdalmassá és nehézzé teszi a produkciók létrejöttét. Bár őt nem utasította el kiadó, de tud olyan esetről, hogy egy fiatal együttes egyébként nagyon sikeres lemezét olyan kevesen vették meg - azaz olyan sokan másolták át -, hogy a következő lemez kiadásától elállt a kiadó.