Vissza a tartalomjegyzékhez

Tóth Tamás
Megfigyelt társadalom
Mindenkiről minden tudható

„A biztosok kiemelték, hogy a »megfigyelt társadalom« már realitás, és jelen van mindennapjainkban. A megfigyelés az egyének köz- vagy magánterületen kifejtett mozgásának és tevékenységeinek céltudatos, rendszeres és szisztematikus rögzítése. Személyes adataink nap mint nap feldolgozásra kerülnek a modern technológia eszközeivel: elemzik vásárlási szokásainkat, figyelik telefonhívásainkat,
e-mailjeinket, internethasználatunkat és munkahelyi tevékenységünket” - részlet az Adatvédelmi Biztosok 28. Nemzetközi Konferenciájának közlemény-összefoglalójából.

Milyen védelmet kapnak az állampolgárok adatai a megfigyelt társadalomban?
Péterfalvi Attila adatvédelmi ombudsman: - Az állampolgár jogosult nyomon követni adatai mozgását: melyiket milyen célból kinek adják ki. Ez a törvény. A gyakorlatban viszont bármelyik hatóságnál is érdeklődöm az adataim felhasználásáról, egyszerű a válasz: a bűnüldözés vagy a terrorizmus elleni harc érdekében használják. És ilyenkor még az a jogom sincs meg, hogy kérjem az adataim helyesbítését vagy törlését.
Ez az információs önrendelkezési jog korlátozása.
- Az állampolgár tulajdonosa a saját adatainak, és akkor adja meg, amikor akarja - ez az információs önrendelkezési jog. Ennek a korlátozása az, hogy kötelező kiadnom az adataimat. Ma már nincs választási lehetőségem, hogy hozzájárulok-e vagy sem, hiszen mindent figyelnek.
A megfigyelt társadalom talán legnyilvánvalóbb eszközei a közterületen elhelyezett kamerák. Ezek használatát szabályozza törvény?
Németh Zoltán rendőralezredes, VIII. kerületi hivatalvezető: - A rendőrségről szóló törvény szigorú e tekintetben is. Automatikusan nem készülhet felvétel, csak akkor, ha rendőri intézkedés történik. Ebben rögzítik, hogy miért volt indokolt a felvétel elkészítése, majd az anyagot egy-két napon belül egy szakember értékeli. A felvételt legfeljebb hat hónapig lehet megtartani, de ha előbb válik nyilvánvalóvá, hogy nem kapcsolódik hozzá semmilyen eljárás, akkor kötelességünk a lehető legrövidebb időn belül megsemmisíteni. Ha eljárás indul, és bizonyítékként felhasználják, akkor az érintett elé tárhatják a felvételt.
Úgy tudom, nem elégedettek a jelenlegi szabályozással.
- Így van. Azt szeretnénk elérni, hogy a Józsefvárosban felállított 96 kamera ne csak vakon pásztázzon, hanem miközben forog a tengelye körül, másodpercenként készítsen felvételeket. Ezért valószínűleg a jövő év elején újra kezdeményezzük a rendőrségi törvény módosítását. Kívánatos lenne az is, hogy a jövőben több rendszer összekapcsolható legyen, és adott esetben egy központból lehessen irányítani őket.
Péterfalvi Attila: - A kérdés az, hogy mivel tudják alátámasztani a rendőrök a folyamatos kamerázásra vonatkozó tervüket. Az Alkotmánybíróság és az adatvédelmi biztos szerint ez alkotmányellenes. Milyen alapon rögzítik a békés járókelőket?
Németh Zoltán: - Az adatvédelmi biztos úr a szigorú európai joggyakorlatra hivatkozik - én gyakorlati szempontokra hívnám fel a figyelmet: van számos olyan egymozzanatos bűncselekmény, amit a kamerakezelő fizikailag nem képes észrevenni, legfeljebb annak következményét. Ha viszont folyamatos a képrögzítés, jogsértés esetén a kezelő észlelésétől függetlenül is lehetővé válhatna a bizonyítás. A Fővárosi Önkormányzat és a Fővárosi Rendőrség 1998-ban 12 kamerát szerelt fel az igen erősen kriminalizált józsefvárosi területre, ennek köszönhetően vissza is szorult a közterületi bűnözés. Ezt látva, a Józsefvárosi Önkormányzat jelentős forrásokat áldozott, hogy minél több kamera kerüljön felszerelésre. Azóta folyamatosan csökkent a bűnözés, jelentősen javult a közbiztonság.
Péterfalvi Attila: - Ez mégsem megfelelő érv, mert nem annak van bűnvisszatartó ereje, hogy felvesznek valakit a kamerákkal, hanem annak, hogy szakember figyeli a monitort és irányítja az intézkedő rendőröket.
Elvonatkoztatva a kameráktól, tény, hogy a személyes adatokat sok esetben az emberek számára láthatatlan módon, tudtunkon kívül gyűjtik és használják fel. Ez törvényes?
- Önmagában az, hogy a tudtunkon kívül rögzítenek velünk kapcsolatos adatokat, nem törvénytelen: a terror elleni harc jegyében például az internetes levelezést, a távközlést, a bankkártyahasználatot is rögzítik. Ha például ön kölcsönadja a bankkártyáját a feleségének, abban a pillanatban, hogy ő használta, az ön mobiltelefonjára érkezik egy SMS, melyben szerepel, hogy milyen bankszámláról, melyik bank automatáján keresztül, fizikailag hol, mennyi pénzt vettek le. A megfigyelt társadalomban az a bizonyos jog, hogy dönthetek, kiadom az adataimat vagy sem, nagyon kicsi térre szűkült.
Személyesen nagy szívfájdalmam, hogy annyit sem sikerült elérnünk, hogy a marketing területén ne állítsák feje tetejére az önrendelkezési jogot.
Mire gondol?
- Az úgynevezett pozitív adósnyilvántartási rendszerre. Eddig csak a rossz, a nem fizető adósokról vezettek listát, a legújabb cél már az, hogy mindenkiről, aki hitelt vesz fel, készüljön ilyen adatbázis. Mivel azonban ezt nem lehet kötelezővé tenni, a hitelintézetek olcsóbb hiteleket ajánlanak azoknak, akik önként rendelkezésre bocsátják az adataikat a bázishoz. Szerintem ez tisztességtelen, mert az embereket arra bírják rá, hogy mondjanak le fillérekért alkotmányos jogukról.
Ki vagy mi gátolhatja meg azt, hogy bárki adatokat szerezzen rólam?
- A mi tevékenységünk ebben állna, de a mindenre kiterjedő kontroll egyre inkább elhatalmasodik. A következő generációt sajnos úgy kell szocializálni, hogy tudja, egy valódi valóságshowban él.
A munkájából kifolyólag el szokott gondolkozni azon, hogy hová fejlődik a világ és a megfigyelt társadalom?
- Szokták mondani, hogy orwelli világban élünk. Én úgy gondolom, azt a világot már jóval túlhaladtuk.