Vissza a tartalomjegyzékhez

Hajdú Sándor
Modern rabszolgaság
A feketemunka vesztesei az unokáink

Hiába a kemény fellépés, a folyamatos razziák, a feketemunka még mindig népszerű. A gyors pénz ára az időskori nyomor, hiszen a minimálbér vagy a láthatatlan fizetés szinte semmilyen nyugdíjat nem biztosít. A jelenség még mindig kezelhetetlen, következményei pedig időzített bombaként ketyegnek a magyar gazdaságban.

Nem hivatalos becslések szerint Magyarországon félmillióan élnek feketemunkából. Ezzel az uniós országok között a legkevésbé tiszta országok sorát gyarapítjuk. A feketemunka elsősorban a mezőgazdaságban, építőiparban elterjedt, mivel itt a szakképzetlen munkaerő is el tud helyezkedni. Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfe-lügyelőség tájékoztatása szerint 2005 óta több mint 62 ezer feketemunkást lepleztek le hazánkban. Akik belevágnak, tudják, hogy hosszú távon nem éri meg, de „a szükség nagy úr”.
Laci is ezt mondja, akit jól fizető festő munkára hívtak Pestre. Minden jól indult, de hamar rémálommá változott. Fizetés csak szóban, meló hajnaltól késő estig, boltba is csak őrizet alatt mehetett. Igazolványát még az elején elvették, mondván, hogy kell a szerződéshez, szállás egy fészerben. Egy év és négy hónap telt el, mire egy szál nadrágban, festőkabátban el tudott szökni, és vonattal hazaindult. Jegye nem volt, így keményen megbüntették, de ez sem érdekelte, mert a szabadság ennél többet ért. Laci szerint a modernkori rabszolgaság áldozata lett.
A munkaadók a magas közterhekkel indokolják a feketemunka terjedését. A munkavállalóknak pedig csak a pillanatnyi nehéz helyzetük megoldása számít, ezért mindegy, milyen áron, de dolgozni akarnak. Ennek következménye azonban időskori nyomor, mivel a fizetés többnyire a minimálbér összege, a maradék feketén jut a zsebbe. A jelenség következményei katasztrofálisak lehetnek - mondta lapunknak Kovács Zsolt szociológus. A sokak által kritizált reformok szükségességét egyrészről éppen a társadalombiztosítás csillagászati mértékű hiánya indokolja. A tipikus visszaélések - nem vagy nem elég járulék fizetése, határidő előtti nyugdíjaztatás - mellett a legszembetűnőbb a rokkantnyugdíjasok 800 ezer fős létszáma. Egy további példa a pazarlásra tavalyról: aki 2005-ben Magyarországon negyven év munkaviszony után ment nyugdíjba úgy, hogy egész idő alatt átlagosan keresett, annak nettó nyugdíja annyi, amennyi a nettó bére volt.
„A feketén dolgozók arányát megállapítani olyan, mintha valaki meg akarná számolni az összes bűnözőt egy társadalomban” - magyarázza a szakember a helyzet lehetetlenségét. A társadalmi szolidaritás elve ugyan megkövetelné, hogy annak is legyen kiszámítható nyugdíja idős korában, aki hosszú éveken keresztül feketén dolgozott, és persze nem fizetett semmilyen tb-járulékot. A munkaadói oldal azonban - érthető okokból - sokallja a munkabér 47 százalékos tb-terhét. Számítások szerint ma Magyarországon közel 1,9 millió fő van bejelentve a havi 62500 forintos minimálbéren vagy az alatt. Az ő átlagos, bevallott havi jövedelmük 34 ezer forint, melyre 9000 forint átlagos nyugdíjjárulék-fizetés esik. Ebből egy korrekt módon számított várható öregségi nyugdíj (mai értéken) 22-24 ezer forint! Mivel a szolidaritás elve alapján valószínűtlen, hogy a magyar állam a jövőben magára hagyná az ilyen helyzetű embereket, a megsegítésükre fordítandó összeg a szociális ellátórendszerben fog mínuszként megjelenni.