Vissza a tartalomjegyzékhez

Vígh Richárd
Sorsdöntő szavazás
Amerika Bushról is dönt

Úgy tűnik, a november 7-ei amerikai kongresszusi választás egyben a George W. Bush elnökségéről szóló népszavazás is lesz. A választások előtt több republikánus politikus nyíltan szembefordult az elnökkel.


Dr. Shelley Sekula-Gibbs, Kay Bailey Hutchinson és Bush elnök Texasban

A választások közeledtével csaknem egyértelművé válik, hogy a döntő tényező Irak kérdése lesz. Ennek kapcsán Bush elnök egyre inkább egyedül kénytelen állni a sarat az őt bírálók széles táborával szemben. Régi munkatársa, Clay Shaw például - aki már több mint huszonöt éve kongresszusi képviselő - rádióreklámjában büszkén említi meg, hogy milyen szorosan működött együtt egy elnökkel. Csakhogy akiről a republikánus képviselő beszél, az nem Bush, hanem Bill Clinton. Az amerikaiak nem elégedettek elnökük teljesítményével: közvélemény-kutatási adatok szerint már csak 38 százalékuk gondolja úgy, hogy Irak megtámadása jó ötlet volt, míg 61 százalékuk szerint Bushnak nincs pontos terve a háború kezelését illetően. És a nyomás nem csak az elkeseredett vagy bizonytalan szavazók irányából jön. Kay Bailey Hutchinson texasi szenátor - aki mellesleg Bush egyik lelkes támogatója - nemrégiben sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy szavazatával támogatta az iraki megszállás gondolatát. Véleménye szerint a legjobb megoldás az lenne, ha a közel-keleti országot etnikai alapon osztanák fel állampolgárai között. „Vissza kell lépnünk, és abba kell hagynunk, hogy saját amerikai ötleteinket próbáljuk ráerőltetni erre a problémára” - fogalmazott a politikus asszony egy houstoni újságnak.
Bush elnökségének talán eddigi legnagyobb kihívásával kell hogy szembenézzen majd közvetlenül a választások után. Ekkorra készül ugyanis el az Irak-tanulmányi Csoport részletes jelentése, melyben beszámolnak a Bush-kormányzat Irakban végzett három és fél éves munkájáról.
Ha a választásokkal kapcsolatos előrejelzések beigazolódnak, úgy akár a kongresszus mindkét háza is demokrata irányítás alá kerülhet novembertől. Ennek döntő jelentősége lehet Bush elnöksége szempontjából is. A jelenleg republikánus vezetés alatt működő intézmények eddig alapvetően támogatták az elnök elképzeléseit. Egy demokrata többségű képviselőházzal, illetve szenátussal szemben azonban a republikánus elnöknek jóval nehezebb dolga lenne. Bush egy dologban tudna egyértelműen együttműködni egy demokrata többségű kongresszussal: a bevándorlás kérdésében. A szenátus igen kedvezően fogadta Bush átfogó programját a kérdésben, ami magába foglalná mind a határszakaszok megerősítését, mind az országban élő bevándorlók jogainak kiszélesítését.
Maga Bush is tisztában van azonban azzal, hogy az időközi választások egyben a róla szóló országos véleménynyilvánítást is jelentik. A Washington Post és az ABC News legújabb, közös felmérése alapján a megkérdezettek 31 százaléka azért megy el szavazni, hogy kifejezze Bushsal szembeni ellenérzéseit. Mindössze 17 százalékuk mondta, hogy voksával támogatni akarja az elnököt. Amennyiben a Demokrata Párt valóban győzni tudna a választásokon, még mindig kérdéses, hogy vajon milyen úton is indulnának el? Szakértők szerint ez nagyban függ majd a kongresszus elnöki posztjára is esélyes Nancy Pelosi döntéseitől. Ugyanúgy használhatják a következő két évet a bosszúra, mint konstruktív kormányzásra is.
A képviselőház demokrata vezetőjének tervei között szerepel egyébként a minimálbér felemelése, a diákhitel kamatainak csökkentése és az alacsonyabb gyógyszerárak érdekében folytatott tárgyalások megújítása a nagy gyógyszergyártó cégekkel. Ahhoz azonban, hogy nekifoghasson céljai megvalósításának, előbb le kell győzniük a republikánus többséget - mindkét házban.