Vissza a tartalomjegyzékhez

Varga Péter
Szigorúbb uniós elvárások
Hatmillió tonna gabona raktáron

Az Európai Bizottság megszigorította az idei kukoricaintervenció minoségi eloírásait. A Bizottság a magyar intervenciós gabonakészletet sokallva döntött a változtatás mellett. Olyannyira egyhangú a döntés, hogy nem valószínu, hogy eredménnyel járhat a magyar kormány tiltakozása az Európai Bíróságnál. Ugyanakkor a szigorítás nyomán remélheto, hogy az intervencióra termelo magyar mezogazdaság végre strukturális reformokra kényszerül a piacképesség érdekében.


Fotó: S. L.

Az új direktíva szerint egy hektoliter kukoricának 71-73 kilogrammnak kell lennie, a termés nedvességtartalma 14,5 százalék helyett 13 százalék lehet, a törtszemarány 10-rol 5 százalékra csökken, míg a hosérült szemek aránya 3 százalék helyett 0,5 százalék lehet. A Bizottság a változást a kukorica eltarthatóságával indokolta, mert jelentos készletek állnak az intervenciós raktárakban, az értékesítés lassan halad, az új szabályozás alapján az unió csak többéves tárolásra alkalmas kukoricát akar átvenni.
Az intervenció egy piacszabályozási intézkedés, amely az EU által az egyes terményekre meghirdetett intervenciós ár alatt lép életbe. Az EU garantálja a termelok felé, hogy az intervenciós áron felvásárolja terméküket, tárolja, és piaci kereslet esetén vagy szociális célokra értékesíti. A termék az unió tulajdonába kerül, az intervenció költségeit a tagállamok hitelezik meg. Az intervenciót az EU és a tagállamok elszámolása zárja le az értékesítést követoen. Jó üzlet az intervenciós tárolás, amelyet az unió külön finanszíroz.
A hazai termelok eloször 2004-ben vehették igénybe az intervenció lehetoségét. Az elmúlt két év alatt mintegy 8 millió tonna búzát és kukoricát ajánlottak fel intervencióra. Jelenleg a hazai raktárakban körülbelül 6 millió tonna gabona található, amelybol körülbelül 4,5 millió tonna a kukorica. Az unióban felvásárolt összes kukoricakészlet mintegy 80 százalékát a magyar kukorica teszi ki. A Bizottság a minoségi paraméterek megváltoztatásával a raktáron lévo készletek nagyságát akarja csökkenteni.
Az unióban az intervenciós beavatkozások következtében felhalmozott gabona-, hús-, tejpor-és vajhegyek következményeként 1992-ben elindult a Közös Agrárpolitika reformja. Ennek egyik fo célja a termelok felkészítése a piaci értékesítésre.
A hazai termeloi árak a csatlakozáskor mélyen az intervenciós árak alatt voltak. Az ágazat növénytermesztési stratégiája az intervenciós rendszer igénybevételén alapult. Szakértok már 2003-ban jelezték, hogy a hazai elgondolás szembe megy a Közös Agrárpolitika reformjával, és az unió várhatóan lépéseket tesz a nagyarányú intervenciós igénybevétel ellen. A PHARE és a SAPARD, valamint az NFT I. forrásai is a hazai mezogazdaság piaci lehetoségre épített strukturális reformját szolgálták volna. Ezzel szemben a források nagy része épp a gabonatermelés és az intervenciós raktározási lehetoségek javítására fordítódott. A mostani uniós szigorítást majdnem egyéves egyeztetési folyamat elozte meg. A német és francia termelok képviseloi ragaszkodtak az intervenciós szigorításokhoz, nem kívánják forrásokkal támogatni a magyar raktárra való termelést.
Az ügyben Gyurcsány Ferenc miniszterelnök levelet írt José Manuel Barrosónak, az EB elnökének, amelyben jelezte, hogy a magyar kormány az Európai Bírósághoz fordul a szigorítás eltörlése érdekében. A levél indokai között szerepel a betakarítás elotti módosítás, a hatástanulmány elmaradása és a piac kiszámíthatatlansága. Barroso válaszul jelezte, hogy a döntést tizennyolc tagország támogatta, megváltoztatása nem valószínu.
Gogös Zoltán FVM-államtitkár szerint azonban nincs pánikra ok, az idei termést várhatóan csak igen kis részben érinti majd a változás. Idén csak közepes, hektáronkénti 6,3 tonnás termésre számíthatunk kukoricából. A kukorica ára jelenleg meghaladja az intervenciós árat, így egyenlore nem indul el a felvásárlás. Gogös kiemelte, hogy a jelenlegi termés mintegy nyolcvan százaléka megfelel a megváltoztatott uniós eloírásoknak.
Szakértok felhívták a figyelmet az intézkedés kedvezo hatásaira is. A minoség szigorítása hajtóerot jelent a nemzeti mezogazdasági stratégia elkészítésére, az intervencióra való termelés helyett a piacon értékesítheto termékek eloállítására. Tény, hogy jelenleg a hazai intervenciós felvásárlások finanszírozásában több mint 140 milliárd forintja áll a magyar költségvetésnek.